TÖRVÉNYJAVASLAT AZ OSTROMÁLLAPOT BEVEZETÉSÉRŐL Budapest, 1848. július 29–31.

Teljes szövegű keresés

TÖRVÉNYJAVASLAT AZ OSTROMÁLLAPOT BEVEZETÉSÉRŐL
Budapest, 1848. július 29–31.
VÉSZTÖRVÉNY LÁZADÁS ESETÉBEN
I. fejezet
Az ostromállapotról
1. § Az ország jelen rendkívüli körülményeinek tekintetéből felhatalmaztatik a minisztérium, hogy oly vidékeket, sőt egyes városokat vagy helységeket is, hol fegyveres lázadás tört ki, vagy a forrongás oly magas fokra hágott, hogy a fegyveres lázadás kitörését egyébként gátolni nem lehet, ostromállapotba helyeztethessék.1
deak-001-006-016-0011 A Délvidéket 1848. június 12. óta pusztító fegyveres harc miatt, Hadzsics Lázár (Temes, Torontál és Bács vármegyék ostromállapotba helyezéséről szóló) törvényjavaslata nyomán készítette Deák a törvénytervezetet.
2. § Midőn a minisztérium valamely helységnek, városnak vagy vidéknek ostromállapotba helyezését megrendeli, mindenekelőtt királyi biztost küld oda rendkívüli hatalommal, s az ostromállapotot kihirdetteti.
3. § A királyi biztos lehet polgári vagy katonai egyén.
4. § Az ostromállapot kihirdetése szóval is, de írásban vagy nyomtatásban is megtörténik.
5. § Az ily hirdetésekben határozottan ki kell jelelni a helyet, várost vagy 541vidéket, melyre az ostromállapot kiterjed; meg kell nevezni a királyi biztost, elő kell adni annak rendkívüli hatalmát, el kell számlálni az eseteket, melyek a királyi biztos által felállítandó rögtönítélő bíróságok alá fognak vonatni, s fel kell szólítani a helységnek, városnak vagy vidéknek lakosait, hogy a királyi biztos rendeleteinek pontosan és haladék nélkül engedelmesek legyenek.
6. § A kiküldött királyi biztost felhatalmazhatja a minisztérium, hogy az ostromállapotba helyheztetett helységben, városban vagy vidékben minden polgári s katonai legfőbb hatalmat ő gyakoroljon.
7. § Ily esetben minden közhatóság teljesen s tökéletesen a királyi biztos alá rendeltetik.
Ő fog a tisztviselőkkel rendelkezni, egyes tisztviselőket minden okadás nélkül mellőzhet, azok teendőit más egyénekre bízhatja; az oly tisztviselőt, ki pontosan engedelmeskedni vonakodik, vagy megbízásában hanyagul jár el, tüstént elmozdíthatja, s helyette mást nevezhet ki, sőt súlyosabb esetben azonnal el is zárathatja, s bíróság elébe állíthatja.
A bizottmányi üléseket vagy bármi néven nevezendő gyülekezeteket megszoríthatja, sőt azok tartását teljesen fel is függesztheti.
A katonai erővel s nemzetőrséggel szabadon rendelkezik, midőn szükségesnek látja, akár a nemzetőrségnek, akár más fegyveres erőnek feloszlatását is megparancsolhatja, sőt lefegyverzését is eszközölheti.
A közlekedést és levelezést megszoríthatja vagy egészen megszakaszthatja.
Egyes helyeknek vagy egész vidéknek is elzárását megrendelheti.
A sajtó káros működéseit meggátolhatja.
Nemcsak egész községeket, de egyes polgárokat is oly szolgálatok s kötelességek teljesítésére szoríthat, melyekkel azok egyébként kötelesek nem volnának, amennyire az ily szolgálatok azoknak erejét s anyagi vagy szellemi képességét meg nem haladják.
Oly rendőrségi szabályokat állapíthat meg, melyek a szokottaknál szigorúbbak.
Mindennemű fegyvereket, lőszereket s egyéb hadikészülethez tartozó szereket elfoglalhat.
A seregek számára szükséges élelemszereknek és szállítási eszközöknek rögtöni előállítására a lakosokat minden sorskülönbség nélkül szoríthatja, de mind ő, mind megbízottjai kötelesek az ekképpen kiállítottakról, mind a községeknek, mind az egyeseknek nyugtákat kiadni, melyek a közbéke teljes helyreálltával a közállomány által be fognak váltatni.
Rögtönítélő bíróságokat állíthat fel, mégpedig annyit, amennyit a vidék terjedelméhez képest szükségesnek lát.
542A királyi biztos fog gondoskodni arról is, hogy mind a polgári bíróságok eljárjanak működéseikben, mind pedig oly rendes büntető- és rendőrségi bíróságok legyenek, melyek a rögtönítélő bíróság köréhez nem tartozó bűntények vagy kihágások felett köztörvény szerint bíráskodjanak.
8. § Mihelyest a közcsend és béke teljesen helyreállott, tartozik a minisztérium az ostromállapotot azonnal megszüntetni, s mind a közigazgatást, mind az egyes polgárok törvényes jogait és szabadságát rendes törvényes állapotba haladék nélkül visszaállítani.
9. § Azon fölhatalmazás, melyet e törvény rendkívüli körülmények tekintetéből a minisztériumnak adott, csak ideiglenes, és az országgyűlésének legközelebbi összehívásáig tart, s ha akkor ismét meg nem újíttatik, teljesen elenyészettnek tekintendő.
II. fejezet
Az ostromállapotban rögtönítélő bíróságról
1. § Az ostromállapotban rögtönítélő bíróság öt tagból fog állani.
2. § Az elnök lehet akár polgári, akár katonai egyén; a közbírák közül legalább egynek mindég polgárinak s legalább egynek katonainak kell lenni.
3. § Az egész bíróságot a királyi biztos nevezi ki.
4. § Gondoskodik egyszersmind a királyi biztos arról is, hogy minden bírósághoz adassék egy közvádló, ki a közállomány nevében a vádlott ellen lép fel, és legalább egy ügyvéd a vádlottak védelmére.
5. § A jegyző kötelességét a bíróság egyik tagja teljesítheti, de nevezhet ki a királyi biztos külön jegyzőt is, ki azonban szavazattal nem bír.
6. § Gondoskodik a királyi biztos oly pótló tagokról is, kikből a rendes tagok valamelyikének akadályoztatása esetében a bíróság kiegészíttethessék.
7. § Ha a bíróság elnöke volna akadályozva, a bíróság tagjai magok választanak magok közül elnököt.
8. § Gondoskodni fog a királyi biztos a bíróságnak biztosságáról, valamint szintén a bírósági tagok illendő napibéréről is.
9. § Ostromállapotban rögtönítélő bíróság elébe tartozik sors- és nemkülönbség nélkül mindaz:
a) Ki a királyi széknek, az ország független önállásának s polgári alkotmányának felforgatására vagy területi épségének megcsonkítására fegyveres kézzel feltámadt.
b) Ki másokat ily föltámadásra szándékosan és egyenesen felhív.
543c) Ki az országnak valamely helyét, erősségét vagy táborát szándékosan az ellenségnek elárulja, vagy árulni tettlegesen törekszik.
d) Ki a haza ellen szabad akaratból fegyvert visel, vagy szabad akaratból az ellenségnek mint kém szolgál, vagy annak akár írott, akár szóbeli utasításokkal segítségére vagyon.
e) Ki, midőn az ellenségnek hatalma alatt nincsen, szabad akaratból annak számára zsoldosokat szerez, pénzt, fegyvereket, hadi- vagy élelemszereket szolgáltat, vagy szolgáltatni tettleg törekszik.
f) Ki az ország hadseregét, annak állását, mozdulatait, erejét, haditerveit az ellenségnek elárulja, vagy az ország seregeinek élelemmel, zsolddal, szállással ellátását vagy továbbszállítását tettlegesen és szándékosan akadályozza.
g) Ki az ország hadseregét vagy annak valamely osztályát, sőt szolgálatban eljáró bármely egyénét szándékosan tévutakra vezeti.
h) Ki a népet az ellenség győzelmeiről, hadseregének erejéről s irányáról szándékosan koholt hazug hírekkel, szándékosan lázítja.
i) Ki a törvények végrehajtását tettleges erőszakkal gátolja, vagy másokat ily gátlásra szándékosan szóval, írásban vagy nyomtatásban lázít.
k) Ki rendőrileg tiltott népgyűléseket vagy lázongó összecsoportozásokat gyűjt össze.
l) Ki, midőn ily gyűlések vagy összecsoportozások a felsőbbség által szétoszlásra felszólíttatnak, a felszólításnak nem engedelmeskedve, tettleg ellentáll.
m) Ki az ostromállapot ideje alatt gyilkosságot, rablást vagy gyújtogatást követett el, habár az ellenséggel semmi összeköttetésben nem volt is.
10. § Ki az ostromállapotba helyheztetett vidéken vagy helyen követett el oly bűntettet, mely ezen törvény szerint a rögtönítélő bíróság elébe tartozik, s onnan megszökvén, folyvásti üldözés alatt van, s más vidéken fogatik el, az bűntettének helyére kísértethetik, s ott rögtönítélő bíróság elébe állíttathatik.
11. § Rögtönítélő bíróság alá semmi esetben nem tartoznak azok:
a) Kik koruknak 20. évét még el nem érték.
b) Kik elmebeli állapotuk miatt beszámítás alá nem jöhetnek.
c) Oly nőszemélyek, kik terhes állapotban vannak.
12. § Oly egyének, kik a királyi biztos által megállapított rendőri szabályok ellen vétenek, vagy a biztos rendeleteinek nem engedelmeskednek, amennyiben tettök a fentebbi 9. §-ban körülírt súlyosabb vétségbe nem megy által, rögtönítélő bíróság elébe nem tartoznak ugyan, de a királyi biztosnak hatalma leend az ily egyéneket is, minden sorskülönbség nélkül, azonnal elfogatni, s a köztörvény szerint eljáró bíróságok által vétségökhöz mért szigorú, s a köztörvényinél mindenesetre súlyosabb büntetéssel megfenyítetni.
54413. § A minisztériumnak hatalmában álland az ostromállapotnak kihirdetésekor, sőt az ostromállapot alatt is bármikor, azokra, kik a törvénynek s engedelmességnek útjára önkényt visszatérnek, akár általánosan, akár egyes eseteknek – a bűntettek egyes nemeinek vagy egyes személyeknek kivételével – előre bocsánatot hirdetni. Hatalmában álland egyes személyeknek is föltételesen bocsánatot ígérni.
14. § A rögtönítélő bíróság eljárására nézve határoztatik:
a) A letartóztatott vádlott lehető legrövidebb idő alatt a bíróság elébe állíttassék. Minden e részbeni halasztásért szigorú feleletre vonandók azok, kik a halasztást okozták.
b) A vádlottnak, ha maga védőt nem nevezett, vagy ha az általa jelölt védő, bármi okból, 6 óra alatt elő nem állíttathatik, a bíróság tartozik védőt nevezni.
c) A bíróság azonnal teljes számban összeül, s annak minden tagja az eljárás kezdete előtt következő esküt fog letenni:
„Esküszöm az élő Istenre, hogy félretéve minden kedvezést, félelmet, gyűlölséget, bármi személyes tekintetet, egyedül a vizsgálatból kifejlő és itt előadandó okok és erősségek nyomán, saját belső meggyőződésem szerint, a törvényes formák szigorú megtartásával szabadon és igazán ítélek.” – Ezen esküt, ha ugyanazon bírósági tagok egymás után több egyes esetek felett bíráskodnak, minden új eljárásnál ismételni nem szükséges.
d) Az eljárás megkezdésénél mindenekelőtt e jelen törvény lesz nyilván felolvasandó. Ezután a vádlott az egész bíróság jelenlétében haladék nélkül kihallgattatik, önkénytes vallomása pontosan feljegyeztetik, és előtte felolvastatván, a bíróságnak minden tagja által aláíratik.
e) A vádlottat sem kínzás, sem fenyegetés vagy ígéret által nem szabad vallomásra kényszeríteni.
f) A tanúk, éspedig elsőbben a közvádlóé, azután a vádlotté, mindenkor az összes bíróság előtt, a vádlottal szemben, a közvádlónak és a vádlott védőinek jelenlétében, körülményesen kihallgatandók. Mind a közvádló, mind a vádlott és annak védője, mind a bíróságnak tagjai tehetnek a tanúknak kérdéseket. A tanúknak előadása és a kérdésekre adott minden felelete azonnal feljegyeztetik, s haladék nélkül felolvastatván, a bíróság tagjai által aláíratik.
g) A tanúk kihallgatása után kívánhat a közvádló bővebb vizsgálatot is, mely miatt az eljárást fel lehet függeszteni, de az ily felfüggesztés 12 óránál hosszabb nem lehet.
h) Ha ellenben a vádlott kívánja az eljárás felfüggesztését azért, hogy ellenpróbáit megszerezhesse, a bíróság szótöbbséggel fogja meghatározni azon időt, melyre az eljárás felfüggesztetik, figyelmezve különösen arra, hogy az 545időnek rövidsége a próbák megszerzését lehetetlenné ne tegye. Ily esetben köteles a bíróság mindent elkövetni, hogy a vádlottnak ártatlanságát netalán bebizonyítható ellenpróbák megszereztethessenek.
i) Ha azonban a vádlott a vádbeli tetten éretett, vagy ha az ellene felhozott és általa meg nem gyengített bizonyítványok oly erősek és nyilvánosak, hogy a vádnak valósága kétségtelen, és személyének ugyanazonossága is bizonyos, a bíróságnak joga leend az eljárás felfüggesztését teljesen megtagadni.
k) Ha az eljárás fel nem függesztetett, vagy a felfüggesztési üdő lefolytával ismét elkezdetett, és a közvádlónak és vádlottnak tanúi rendesen kihallgattattak, a közvádló röviden előadja ismét a vádat és annak próbáit, ezután pedig a vádlott vagy védője mondják el azt, mit a védelemre szükségesnek látnak, melyek után a bíróság ítéletet hoz.
l) A rögtönítélő bíróság eljárása nyilvános leend, ha csak vagy a vádlott nyíltan és határozottan ellenkezőt nem kíván, vagy a bíróság alapos okoknál fogva nyilvános eljárást károsnak nem látja. Alapos oknak pedig csak az tekintetik, ha a nyilvánosság miatt méltán attól lehet tartani, hogy erőszakos megtámadások zavarják meg az eljárást, vagy attól, ha a tanúk félelem által gátolva lesznek a lélekismeret szerinti tanúságtételben, vagy pedig attól, hogy valamely szövevényesebb összeesküvés elágazásának nyomozása lehetetlenné válik. Minden ily esetben a jegyzőkönyvbe kell iktatni azon okokat, melyek miatt a nyilvánosság elmellőztetett.
m) A vádnak bebizonyítására múlhatatlanul szükséges a vádlottnak a körülményekkel összehangzó elismerése, vagy ennek hiányában legalább két, kifogás nélküli, teljes hitelű tanúnak összehangzó, határozott bizonyítása.
n) A vádlottnak elmarasztalására a bíróság minden tagjainak feltétlen beleegyezése szükséges.
o) Elmarasztalás esetében csak halálos büntetést mondhat ki a bíróság, mely agyonlövetés által hajtatik végbe.
p) Ha a vádlott teljesen ártatlannak találtatott, a bíróság által felmentetik, és azonnal szabadon bocsáttatik. Ily felmentő ítéletre egyszerű szótöbbség elegendő.
q) Ha pedig a vádlott teljesen ártatlannak nem találtatott ugyan, de bűntette nem olyan, mely a fentebbi 9. § szerint a rögtöni bíróság elébe tartozik, vagy a bíróságnak valamely tagja az elmarasztalásban meg nem egyezett, a vádlott azonnal a köztörvény szerint ítélő bíróságnak lesz általadandó.
r) A rögtönítélő bíróság ítéletétől sem fellebbvitelnek, sem kegyelemérti folyamodásnak helye nem leend, hanem a vádlottra kimondott halálos ítélet 546a vádlottnak azonnal kihirdettetik, s 3 óra múlva a bíróság egyik tagjának jelenlétében végrehajtatik.
s) A végrehajtásnál jelen volt bírói tag, a bíróságnak, mely folyvást együtt van, jelentést tesz a végrehajtásról. Ezen szóbeli jelentés is jegyzőkönyvbe iktattatik, s ekképp a jegyzőkönyv befejeztetvén, a bíróság minden tagja által aláíratik, és a királyi biztosnak, ezáltal pedig az igazságügyi miniszternek megküldetik.
t) A rögtönítélő bíróság eljárásának minden egyes esetre nézve, az eljárás megkezdésétől az ítélet végrehajtásáig számítandó háromszor 24 óra alatt teljesen be kell fejezve lenni; kivétetnek ezen szabály alól azon esetek, melyekben a h) alatti szabály értelmében az eljárás a vádlott kérelmére lőn ideiglenesen felfüggesztve. Ily esetekben a háromszor 24 óra az eljárás isméti megkezdésétől számíttatik.
u) Ha a bíróság háromszor 24 óra alatt eljárását be nem fejezhette, a vádlott a köztörvény szerint ítélő rendes bíróságnak leszen általadandó.
v) A fentebbi háromszor 24 óra alatt a bíróság tagjai naponkint csak 8 órára szakaszthatják félbe üléseiket, de azon városbul vagy helyiségbül akkor sem távozhatnak.
x) A rögtönítélő bíróság tagjai az ezen törvényben megállapított szabályoknak szoros megtartásáért szigorú felelettel tartoznak.
y) A minisztériumnak hatalma leend, még akkor is, midőn valamely helységben, városban vagy vidéken az ostromállapotot megszüntette, a rablásra, gyújtogatásra és gyilkosságra mindaddig, míg szükségesnek látja, a rögtönítélő bíróságot meghagyni, de egyéb bűntettek az ostromállapot megszüntetése után a rendes bíróságok elébe tartoznak.
z) Azon vádlottak, kik az ostromállapot alatt valamely, a rögtönítélő bíróság elébe tartozó bűntettért elfogattak, de az ostromállapot megszüntetésének kihirdetésekor még elítélve nincsenek, ha csak oly bűntettről nem vádoltatnak, melyre nézve az y) alatti pont szerint a rögtöni bíróság még fönnhagyatott, rögtöni eljárás mellett elítélhetők már nem lesznek, hanem a rendes bíróságoknak fognak átadatni.
Nyomtatvány. MOL Országgyűlési iratok 1848/1849. 16. sz. Közli Beér János 708–713. p., Batthyány minisztere, 284–290. p.
deak-001-006-016-0011 A Délvidéket 1848. június 12. óta pusztító fegyveres harc miatt, Hadzsics Lázár (Temes, Torontál és Bács vármegyék ostromállapotba helyezéséről szóló) törvényjavaslata nyomán készítette Deák a törvénytervezetet.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages