LEVÉL SZŐGYÉN LÁSZLÓHOZ1 Kehida, 1851. május 1.
LEVÉL SZŐGYÉN LÁSZLÓHOZ1
Kehida, 1851. május 1.
Kehida, 1851. május 1.
deak-002-001-002-0011 Szőgyény-Marich László (1806–1893), a magyar királyi udvari kancellária alkancellárja (1847–1848, 1860–1861), 1851–1860 között a birodalmi tanács tagja; 1867-ben Fejér megye főispánja, tárnokmester, majd 1888-ban kinevezték országbírónak.
Kehidán, május 1-jén 1851.
Különösen tisztelt nagyméltóságú birodalmi tanácsnok úr!
Erős és ingatatlan szokott lenni bizalmam oly férfiak iránt, kik tiszteletemet teljes mértékben bírják, éspedig bírják azáltal, hogy tiszta jellemüket minden körülmények között egyaránt sértetlenül fenntartották. Midőn a hírlapokban olvastam, hogy éppen Nagyméltóságod egyike azoknak, akik honfiaink közül a birodalmi tanácsba meghívattak, az vala hiedelmem, hogy egyrészről valódi szándéknak, másrészről némi kilátásnak kell léteznie honunk szellemi és anyagi állapota javítására, különben a hatalom kezelői oly férfiút, minő Nagyméltóságod, bizonyosan meg nem hívtak, a meghívott pedig jobb jövendővel biztató remények nélkül a meghívást el nem fogadta volna. Amit e részben Nagyméltóságod nekem ír tiszta szándékáról és becsületes törekvéseiről és azon elhatározásáról, miszerint ha törekvései hiúsulnak, és reményei enyésznek, állásáról azonnal ismét visszalépend, énelőttem csak azért nem újak, mert mindezek természetes következései Nagyméltóságod ismert és igazán tisztelt jellemének. Nagyméltóságod, aki a körülményeket közelebbről tekintvén jobban ismeri, mint én itt elzárt magányomban azokat ismerhetem, oly meghívást, melynek nehézségei annyira súlyosak, csak azért fogadhatott el, mert reménye van, hogy állásában honunk valódi érdekeit mozdíthatja elő. Mélyen érzem én becsét azon gyöngédségnek, mellyel Nagyméltóságod némi súlyt látszik helyezni abban, hogy általam félre ne értessék. Engedje meg Nagyméltóságod ismételnem, amit föntebb mondottam, hogy azon férfiak iránt, akiket tiszta jellemük és jobb, nemesebb egyéniségük miatt a szónak legszebb, legvalódibb értelmében tisztelek, erős és ingatatlan az én bizalmam. Nagyméltóságodat félreérteni akkor sem fognám, ha valamely lépését nem érteném.
Isten vezérelje Nagyméltóságodat szegény honunk javára intézendő szent törekvéseiben és fáradozásaiban.
15Fogadja Nagyméltóságod tiszteletem megújított nyilvánítását, amellyel vagyok igaz tisztelője,
Deák Ferenc
Eredetije ismeretlen. Közli Váczy János 215, 216. p. és Kónyi Manó 2. köt. 383, 384. p.
deak-002-001-002-0011 Szőgyény-Marich László (1806–1893), a magyar királyi udvari kancellária alkancellárja (1847–1848, 1860–1861), 1851–1860 között a birodalmi tanács tagja; 1867-ben Fejér megye főispánja, tárnokmester, majd 1888-ban kinevezték országbírónak.
