I.
I.
A KK. és RR. 1839. november 29-dikén tartott kerületi űlésökben tárgyalták Csongrádmegye fölterjesztését, melyben a megye előadván, hogy ő felségének kir. leiratában, «mely azon esetben is, ha az országban támadható szükség esetében a gabonának az országból való kivitele átalánosan eltiltatnék, a külföldre szállítás végett a honi tengeri kikötőkben, avagy Károlyvárott már valóságosan összehordott gabonát az óvó intézkedések megtartása mellett ezen tilalom súlya alól kivétetni rendeli, hálás érzéssel ismerik ugyan el a honi kereskedés előmozdítása szándékának a belső szükség elhárításáról való gondoskodással párosítását, mindazonáltal aggodalma lévén, nehogy a kivihetés eltiltása önkénytes és nem átalános szükséghez mért legyen, azt kivánja, hogy mindenkoron a nemzeti vagyon garmad terheltetésével 342járó eltiltás esetei törvény által meghatározandó szabályokra szoríttassanak».
Deák Ferencz: Pártolja a csongrádi indítványt, mert ez nem azt teszi, hogy a gabona kivitele átalánosan tiltassék el, hanem mivel csakugyan lehetnek, a mint voltak is már az országban, oly szükség esetei, mikor a gabona kivitele káros lehet, azt kivánja, hogy az ily esetek törvény által határoztassanak meg.
