II.
II.
A közgyűlésnek egyik tagja kiemelte, hogy a honti levél privát és nem megyei pecsét alatt érkezett; kétséges tehát, honti levél-e az vagy nem? ha csakugyan honti levél, akkor pártolni kell, különben csak fájlalni lehet a kisebb rész veszteségét. Véleménye az volt, hogy az igazságos Zalamegye irna Hontmegyének, és kérdezné meg, vajjon azon levél tartalma Hontmegyének akarata-e vagy sem?
Deák Ferencz: Nem kerülte ki az ő figyelmét azon körülmény, hogy ezen levél nem Hontmegye pecséte alatt érkezett, annyival inkább nem, mert hirlapokból is tudja, hogy e körülmény több vármegyében is vita tárgya volt. Tudja azt, hogy a főispánnak vagy rendes alispánnak elnöklete a megyei gyűléseknek, és a megyei pecsét a megyék leveleinek szokott formái közé tartozik, ámbár a törvény, mely a megyei pecsétekről szól, azt különösen a törvényszékek itéleteinek kiadásánál mondja csak szükségesnek; de meg van másrészről győződve arról is, hogy lehetnek esetek, melyekben a megye rendei, a fő vagy rendes alispánok elnöklete nélkül, más elnöklet alatt is tarthatnak gyűléseket, s azokban törvényes erejü végzésüket, megyei pecsét nélkül is, kiadhatják s elküldhetik. Hiszen különben egyedül az alispán önkényes hatalmától függne a gyűlésnek tartását bármely esetben lehetetlenné tenni; például, ha országgyűlése alatt valamely fontosabb és halasztást nem szenvedő tárgynál 552utasítás adása szükséges, és e végre a megyei közgyűlés ki is hirdettetik, az alispán pedig látván, hogy a többség valószinüsége nem az ő akaratja szerint áll, elnöki székét el nem foglalná, a pecsétet elő nem adná, s akkor a megye utasítást nem adhatván: alispánjának önkénye által meg volna fosztva a törvények alkotásában való befolyásának gyakorolhatásától. És ha utóbb az ilyen alispán feleletre vagy büntetésre vonatnék is, a megye sérelme orvosolva nem volna, mert későbben adandó utasítása már könnyen haszontalanná válhatnék. Azt tehát, hogy a honti gyűlés nem a fő- vagy alispánnak rendes elnöklete alatt tartatott, és hogy a honti levél nem a megye rendes pecséte alatt érkezett, a gyűlésnek törvénytelenségére és a levélnek érvénytelenségére nézve csalhatatlan kriteriumnak még nem tartja. Ha mégis valamely magánosok jogait tárgyazó megyei bizonyítványon hiányoznék a megye pecséte, oly bizonyítványon, melyet hamisan koholtnak is lehetne tartani, akkor ezen fönakadást fontosabbnak látná. De Hont rendei csak vizsgálatot kérnek a történtek fölött, azt pedig a vádlottnak is kell óhajtani. Hogy Hontmegyében gyűlés tartatott e tárgy iránt, s hogy e levél azon gyűlésből iratott, az, mint nyilván történt dolog, annyira tudva van az ország minden vidékein, hogy erről, mint megtörténtről, kételkedni senkinek eszébe nem jutott. A kérdés tehát csak a körül foroghatna, ha törvényes volt-e azon gyűlés? ez pedig leginkább magából a most kért vizsgálatból fog majd kitetszeni, mert lehetnek a körülmények olyanok, melyek miatt az említett gyűlés törvényes nem volt, de olyanok is lehetnek, melyek miatt annak törvényessége kétségtelen. Addig is tehát, míg a gyűlésnek állító törvénytelensége bebizonyodik, azt a levelet, mely Hontmegye rendeinek nevében érkezett hozzánk, félrevetni, s a gyanúból a törvénytelenséget kimondani nincs elég okunk, annyival inkább, mivel abban oly kérelem foglaltatik, melyet nem csak egy egész hatóságnak fölszólítására, hanem egyeseknek folyamodására is lehetne és kellene pártolnunk.
A közgyűlés Deák F. beszéde értelmében határozott.
