AZ ŐSISÉGRŐL.

Teljes szövegű keresés

AZ ŐSISÉGRŐL.
A KK. és RR. 1834. junius 25-dikén tartott kerületi ülésükben tanácskoztak a Vághy Ferencz, Sopron városa követe, által benyujtott törvényjavaslatról «a polgárok, nem különben a szabadosok és jobbágyok özvegyei iránt». Ennek 5. §-a elrendelte, hogy a törvényes jegypénzt meghaladó dos scripta, midőn a szerzeményekből ki nem elégíttethetik, törvényes sommára lesz szorítandó. Borsiczky István ennek ellenében indítványozta, hogy a polgároknak szabadságukban álljon írott jegypénzt ősi vagyis örökösödésben nyert javaikról is tetszésük szerint lekötni. Havas József, Pest városa követe, ellenezte annak kimondását, hogy a polgár törvényes örököseinek sérelmével határtalanul lekötött jegypénzzel terhelhesse ősi vagyonát, s e részben az aviticitas megtartása mellett nyilatkozott.
Deák Ferencz: Törvényes értelemben hogyan lehessen kétségbe hozni, hogy aviticitas nélkül lehessen örökösödés, meg nem foghatom. Az örökösödés természeti szabály, mely a szeretet ideáján épűl, s oly fokonkint száll, a mint föltenni lehet, hogy a megholt személy ezt amannál inkább szerette, pl. gyermekét testvérei előtt, ezeket a fiscus előtt stb. De ezen praesumptio azt ki nem zárja, hogy valaki világos rendelkezés által szeretetét máskép ne nyilváníthassa, s épen ebben van a különbség: mert az aviticitas az, mely a rendelkezési szabadságot korlátozza. Az örökösödés egész Európában meg van állapítva in casu intestati, a nélkül, hogy a végrendelkezési szabadság sok országokban kizárassék, vagyis az aviticitas ismertetnék. 72És ez a dolognak valódi értelme: mert az elidegeníthetetlenség s az ezen épült invalidatio az aviticitásból nem következik; sőt merem állítani, hogy az egy oly monstrum, mely, bátran kimondom, egyenest csaláson alapul, t. i. hogy ha az idők körülményei szerint az eladott jószág becse növekedett, azt visszavenni, különben pedig a vevőnek nyakában hagyni lehessen. A mit a kir. városok követei az eddigi szokásról mondanak, az helyén lenne, ha valamely eddigi eset elitélése végett birói széket ülnénk; de a törvényhozás szent helyén bennünket csak a hon javának tekintete, nem az eddigi szokás vezérelhet. Liptómegyének a hitelből merített ellenvetése állana, ha hogy az írott jegypénznek más adósság fölött elsőség adatnék, de midőn nem adatik, egyedül a rendelkezés szabadságának elve forog itt kérdésben, pedig a tapasztalás arra tanít, hogy minden szabadság, mely a polgári társaság czéljával összefér, leghatalmasabb rugója az iparnak, ez pedig az egyetlenegy út a polgárok materialis boldogságára, s így a szabadságnak mindazon korlátozása, a melyet a társaságos lét meg nem kiván, nem csak a polgárok boldogságát sérti, hanem a társaságos viszonyok miatt korlátozást nem kivánó természeti jussokba is belevág. Ha tehát olyasmit határoznánk, a mi ily természet elleni korlátozást foglalna magában, nem törekednénk a polgárok boldogságára s törvényhozói kötelességünket sem teljesítenők. Szavazatomat tehát arra adom, hogy ne hozzuk be a városokba az aviticitásnak egy új nemét, s bárminő volt is némely helyen az eddigi gyakorlat, állítsuk föl itt, hol az írott jegypénzről van szó, a rendelkezés szabadságát.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages