A VÁLASZTÁSI ÜGYEKBEN ELRENDELT VIZSGÁLATOK TÁRGYÁBAN. I.
A VÁLASZTÁSI ÜGYEKBEN ELRENDELT VIZSGÁLATOK TÁRGYÁBAN.
I.
I.
A képviselőház 1848. julius 8-dikán tartott ülésében tárgyalta 176 kun-szt.-miklósi választó fölterjesztését Nagy Károly országgyűlési képviselő választása ügyében. A választók panaszkodtak, hogy Petőfi Sándor képviselőjelöltjöket az ellenfél azzal rágalmazta, hogy lázító, orosz kém, kinek agyonütését 63vagy fölakasztását a miniszterium csak örömmel hallaná: hogy midőn Petőfi Szabad-Szálláson megjelent, a felbőszült tömeg ellene rohant; midőn a panaszt tevő választók a választáson megjelentek, választásra nem bocsáttattak, hanem a helybeli fölfegyverzett választók által agyonütéssel fenyegettetvén, távozni kényszeríttettek; a város tanácsa kijelentette, hogy ha ők Petőfire szavaznak, lemond a hivataláról; hogy a főbiró parancsára nem a kezes (igás), hanem a szilaj ménes hajtatván be, e miatt sokan nem mehettek a választás színhelyére. A panaszlók kijelentették, hogy ha sérelmük nem orvosoltatik, kilépnek a nemzetőrségből.
A képviselőház e választás ügyében vizsgálatot határozván el, többen három tagból álló vizsgáló bizottság kiküldetését kivánták. Csiky Sándor attól félt, hogy több ily kiküldetés válik majd szükségessé, pedig nem tartotta a törvények szellemével megegyeztethetőnek, hogy a ház vizsgáló bizottságokra oszoljék, s azért a vizsgálatot a hatóságra akarta bízni.
Deák Ferencz igazságügyminiszter: Úgy szólok a dologhoz, mint képviselő. Figyelmeztetem a házat, hogy ez az első eset, midőn talán vizsgálatot küldünk ki, de hogy ez könnyen következéseket vonhat maga után; figyelmeztetem a házat, hogy a verificatió s az ennek folytában megrendelt vizsgálatok néha oly kérdéseket foglalhatnak magokban, melyek miniszteriális cabineti kérdések. Azon tekintetből, mivel azok valaha oly fontosak lehetnek, óvakodni kell, hogy ezen hatalmat a ház kezéből ki ne szalaszsza, nem csak azért, mert ez a ház jogaihoz tartozik, hanem azért is, mert igen sokszor lehet a miniszterium részes fél, a ház pedig soha sem. A ház felette áll minden hatalomnak, ez fél nem lehet, mert a ház többsége előtt minden félnek el kell enyészni. (Helyeslés.) E jogot tehát a háznak kezei közül kiereszteni nem lehet. A ház ítél a verificatió felett, s hogy ezt tehesse, adatok szükségesek. Hogyan szerzi meg azokat? Akkép, hogy megbíz valakit azoknak megszerzésére. Kit bíz meg? Jurisdictiót? Az igen sok esetben fél lehet. De ez csak politikai tekintet; én jogi tekintetre mutatok, s állítom, hogy a háznak, mint olyannak, a végrehajtó hatalommal csak a miniszterium, vagy az elnökség által lehet érintkezésbe jönni, ezt pedig miért tenné a ház, midőn a maga kebeléből küldhet ki? Ha a ház jurisdictióval akar rendelkezni, akkor nem azt kell mondani: kiküldetik, hanem: a miniszterium megbízatik, hogy így és így rendelkezzék. Azt hiszem, nem lehet máskép, mint a háznak kell kiküldeni, még pedig a maga tagjai közül, ha több eset lesz is. (Helyes!) De épen azért nem tartom szükségesnek, hogy hármat küldjünk, mert a küldöttség nem fog ítélni, csak vizsgálni. Elég lesz tehát egyet kiküldeni. (Helyes!)
