A FEBRUÁRI PÁTENS.
355A FEBRUÁRI PÁTENS.
A fejedelem 1861. február 26-dikán a következő pátenst bocsátotta ki: Mi, első Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztria Császára, stb. stb.
A monarchia államjogi viszonyainak rendezésére 1860-diki október 20-dikán kibocsátott diplománkban, a sanctio pragmatica alapján és teljhatalmunk erejénél fogva, úgy saját magunknak, mint az uralkodásban törvényes utódainknak zsinórmértékeűl jónak látván elhatározni és megrendelni, hogy a törvények hozásának, módosításának és megszüntetésének joga csak az országgyűlések, illetőleg a birodalmi tanács közreműködésével fog gyakoroltatni, s tekintve, hogy e jognak életbeléptetése végett a gyakorlat bizonyos rendjére s módjára van szüksége, miniszteri tanácsunk meghallgatása után kinyilatkoztatjuk, rendeljük és hirdetjük:
I. A birodalmi képviseletre hivatott birodalmi tanács összetételét s a számára 1860-diki október 20-diki diplománkban fentartott közreműködési jogát a törvényhozásban illetőleg jóváhagyjuk a mellékelt birodalom-képviseleti törvényt, s azt ezennel összes királyságainkra és tartományainkra nézve állami alaptörvény erejével ruházzuk fel.
II. Magyar-, horvát- és tótországi királyságainkra, valamint erdélyi nagyfejedelemségünkre vonatkozólag az előbbi országos alkotmányok visszaállítását szándékolván, említett diplománkhoz s a benne megállapított határokhoz képest 1860-dik év október 20-diki kézirataink által a kellő intézkedéseket már megtettük.
III. Ezen királyságainkra: Csehország, Dalmatia, Galiczia és Lodoméria, egyetemben Auschwitz és Zator herczegséggel s Krakkó nagyherczegséggel; ezen főherczegségeinkre: Enns feletti meg Enns alatti Ausztria; ezen herczegségeinkre: Krajna, Bukovina; őrgrófságunk Morvaországra, herczegségünk Felső- és Alsó-Sziléziára; őrgrófságunk Istriára, egyetemben Görz és Gradiska herczegített grófságokkal s Triest városával és területével; végre Vorarlberg tartományra nézve, hogy e királyságok és tartományok hű Rendeinek jogai és szabadságai a jelenkor viszonyaihoz és szükségeihez képest fejlődjenek, átalakuljanak s az összes birodalom érdekeivel összhangzásba jőjjenek, jónak látjuk a mellékelt országi és választási rendezeteket jóváhagyni s mindenikét az illető országra nézve állami alaptörvény erejével ruházzuk fel.
Minthogy azonban Dalmatia királyságunk államjogi viszonyára nézve horvát- és tótországi királyságunkhoz végleg még nem határoztunk, a dalmát királyságunkra kibocsátott országi rendezet most még teljesen nem léphet hatályba.
IV. Az 1860-dik év október 20-diki nyíltparancsok által Stájer, Karantán és Salzburg herczegségeink, továbbá Tirol grófságunk számára kibocsátott szabályzatokat összhangzásba hozandók azon határozmányokkal, melyek 356az általunk mai napon jóváhagyott országi rendezetekben elvileg benfoglaltatnak: a fent említett országok országos képviseleteit azon terjedelmesb jogokkal ruházandók fel, melyeket a többi koronaország képviselőinek megadni magunkat indítva éreztük; végre pedig 1861-diki január 5-dikén a választási jogra nézve kibocsátott rendeleteinket Stájerben, Karantánban, Salzburgban és Tirolban is egyaránt foganatosítandók: a már kibocsátott országi szabályzatok tágítása s módosítása végett jónak láttuk Stájer, Karantán, Salzburg és Tirol számára a mellékelt új országi rendezeteket jóváhagyni.
V. Midőn lombard-velenczei királyságunkat illetőleg államminiszterünket egyszersmind megbízzuk, annak idejében egy egyenlő alapelveken nyugvó tartományi alkotmány előterjesztésére, egyelőre a királysági congregatióra, mint fennálló képviseletre ruházzuk a birodalmi tanácsba bizonyos számú tagok küldésének jogát.
VI. Miután, részint a megelőző alaptörvények, részint a felelevenítettek által, részint pedig az alaptörvényekkel létrehozott alkotmányok által birodalmunk államjogi viszonyainak alapja meg van állapítva és főleg népeinek képviselete szabályozva, törvényhozásbeli részvétök pedig rendezve, ezennel kihirdetjük az alaptörvények összegét, mint birodalmunk alkotmányát; a Mindenható oltalmával ezen im ünnepélyesen kihirdetett és szentesített végzéseket nemcsak magunk tántoríthatlanul követjük és megtartjuk, hanem kormányzásbani utódainkat is kötelezzük, tántoríthatlanul leendő követésökre és megtartásukra, valamint trónra léptök alkalmával az eziránt kibocsátandó manifestum általi megszentesítésökre. Egyszersmind komoly elhatározásunkat nyilvánítjuk, hogy egész császári hatalmunkkal minden támadás ellen megvédjük és ügyelünk rá, hogy mindenki kövesse és tartsa meg.
VII. Rendeljük, hogy e nyiltparancs, a vele közzétett birodalmi és tartományképviseleti állam-alaptörvényekkel együtt cs. oklevél alakjában tétessék le és tartassék házi-, udvari- és államlevéltárunkban, valamint annak idejében a birodalmi képviseletről szóló alaptörvény is királyságaink és országaink levéltáraiban, a minden ország számára adott külön alaptörvényekkel egyetemben.
Kelt fő- és székvárosunkban, Bécsben, február 26-dikán 1861-ben, uralkodásunk 13-dik évében.
Ferencz József m. k. Rajner főherczeg m. k. Rechberg m. k. Mecséry m. k. Degenfeld m. k. Schmerling m. k. Lasser m. k. Szécsen m. k. Plener m. k. Wickenburg m. k. Pratobevera m. k. Legfelsőbb parancsra Ransonnet m. k.
