A KÖZHIVATALNOKOK ELMOZDÍTHATÓSÁGÁRÓL, TEKINTETTEL A MINISZTERI FELELŐSSÉG ELVÉRE.
A KÖZHIVATALNOKOK ELMOZDÍTHATÓSÁGÁRÓL, TEKINTETTEL A MINISZTERI FELELŐSSÉG ELVÉRE.
A KK. és RR. 1848. ápril 2-dikán tartott kerületi ülésében Bónis Samu, Szabolcs vármegye követe, törvényjavaslatot terjesztett elő a kormány kinevezésétől függő közhivatalnokok iránt, mely szerint a törvény utján kívüli elmozdíthatatlanság egyedül az igazság kiszolgáltatásával megbízott birói hivatalokra szoríttatik. Pázmándy Dénes, Komárom vármegye követe kérdésére, vajjon a megyei birák is oda értetnek-e, az indítványozó azt felelte, hogy «a megyei birákra ki van a választás elve mondva». Madarász László a municipális biróságokra nézve az eddigi szokást kívánta föntartani, s az elmozdíthatatlanságot csak a felsőbb biróságokra akarta érteni. Fölszólította a miniszteriumot, hogy a főispánokat, kik a kincstárból törvénytelen fizetést huztak, hivatalnokoknak ne tekintse; ez a felelős miniszterium kötelességében áll. Sok erőt lát – így szólott – abban, hogy most a felelősség nem puszta hang; csak tőlünk függ, hogy a miniszterium felelős legyen; most már nem a bécsi kormánynyal van dolgunk, hanem azzal, kinek Budán a bőrit is meg lehet csípni. Abban sem látott logikát, hogy mikor a főispánok de facto elmozdíthatók valának, az örökös főispánságok miért ne törültethetnének el. Kossuth Lajos így nyilatkozott: A megye rendszert szereti, habár némileg ellene van is a felelős miniszterium eszméjének; de az is igaz, hogy ha a közhivatalnokok elmozdíthatók nem lesznek, akkor nincs, ki felelős miniszter legyen.
Deák Ferencz: Nézete szerint e táblánál a logika az események miatt cassálva van, s a törvényjavaslatok azért annyira eltérők. Megyei biróság, felelős miniszterium: két összeférhetetlen eszme, és ott vagyunk, hogy vagy a municipiumot, vagy a felelősséget kell megmentenünk. Ily helyzetben még ország nem volt, s bár ott van a franczia többszöri forradalom, de ezek a nemzet életébe annyira nem vágtak, mert ott megváltozott a kormányforma, s a dolog egyéb része maradt, míg minálunk gyökeres változtatásnak néz az egész 42institutió elébe. Somogy követe előadásához képest kérdi a háztól, vajjon a felelősséget úgy érti-e, hogy ez a személyek választására is kiterjed?
Deák Ferencz után Kossuth Lajos szólalt föl. Részletekbe bocsátkozni – így nyilatkozott – fölösleges. Több teendőnk nincs, mint a megyék irányában annyit határozni, a mi okvetlenül is megkivántatik és a jelen országgyűlés missiójához tartozik, mert csak így maradhat meg a megye az ujabb institutió mellett. Hogy minden, mit a miniszterium akar, teljesüljön, ebben ugyan gát a municipium; azonban ha a miniszterium csak törvényest akar, a törvényesnek meg fog tanulni engedni a nemzet, mely az eddigi rendszer mellett engedetlenségben látta az erényt. Ezekben látja a kiegyenlítést a municipiumok és a felelős kormány között. A közhivatalnokok irányában a jövő országgyűlésig ki kell mondani azt, hogy elmozdíthatók legyenek; ha itt a miniszterium szabadon nem mozoghat, a közigazgatás meg fog akadni; annál fogva kimondatni kivánja, hogy a ki nem biró, elmozdítható.
A kerületi gyűlés Bónis Samu törvényjavaslatának kinyomatását határozta el.
