A KRASZNA-ZILAHI VÁLASZTÁSOKRÓL.
A KRASZNA-ZILAHI VÁLASZTÁSOKRÓL.
Kraszna vármegye Zilah városával, melyek együtt két képviselő küldésére voltak jogosítva, az országgyűlésre három képviselőt küldöttek. Kraszna megye kettőt, Zilah városa egyet. Nyáry Pál kérdésére Szemere Bertalan belügyminiszter a képviselőház 1848. julius 10-dikén tartott ülésében ez ügyben előadta, hogy Kraszna vármegye magára nézve sérelmesnek találván az előbbi törvényhozás-rendelkezését, mely szerint Zilah városával két képviselő küldésére szoríttatott, holott hasonló nagyságú más megyék maguk küldenek két képviselőt, fölterjesztést intézett a miniszteriumhoz, mely azon hibás föltevésen épült, hogy a miniszteriumnak hatalmában van oly joggal ruházni föl a megyét, melylyel ezt a törvényhozás föl nem ruházta. A belügyminiszter ennek következtében rendeletet bocsátott ki Kraszna vármegyéhez, melyben kifejtette a megye felfogása helytelenségét, s mert sem a megye új fölterjesztést nem tett, sem a főispán, sem Zilah városa e részben soha panaszt nem emeltek, azt hitte, hogy Kraszna megye rátért a törvényes útra. A belügyminiszter úgy vélekedett, hogy mind a három választást törvénytelennek kell kimondani. Madarász László azt tartotta, hogy a mikor a miniszterium a 65szóban levő választásokról értesült, tisztében állott volna a megyét és Zilah várost a törvények megtartására rögtön fölszólítani. Itt a törvény végrehajtásáról van szó, ez pedig nem a kamarát illeti, hanem a miniszterium kötelessége.
Deák Ferencz igazságügyminiszter: Azt hiszem, interpellálva levén, szólni kötelességem, s ennek folytában egy kérdéssel vagyok bátor válaszolni. Ha a törvényhatóságok vagy választókerületek nem tartják meg a törvény rendeletét, azt mondja Madarász képviselő úr: a miniszteriumnak kötelessége a törvényt teljesíteni. Óhajtja, akarja-e a ház, hogy mikor valamely választás nem történt törvényesen, azt a minisztérium semmisítse meg? (Nem!) A ki kettő helyett hármat választ, szintúgy nem tartja meg a törvényt, mint ki olyant választ, ki törvény szerint nem alkalmatos, vagy ki nem is választ, vagy három helyett egyet választ. Ezek egyformán nem teljesítették a törvényt. Épen alkotmányos szempontból, s véleményem szerint helyesen, gondolta a belügyminiszter úr, hogy a választás megsemmisítése e házat illeti. Ne terjeszszük a miniszterium hatalmát, mert egykor nyakunkra fordulhat. Egyébiránt, ha a ház parancsolja, fogunk mi példát hozni arra is, hogy a miniszterium rendelkezett s a vármegye a rendelkezést közigazgatási tárgyban is némi megrovással utasította vissza. S talán eljő ezen törvényhozási cyclus alatt az idő, midőn a miniszterium kényszerítve lesz a ház elé törvényjavaslatot terjeszteni az iránt, hogy a municipiumokkal miként rendelkezzék a miniszterium, nehogy az autonomiát állítsák elébe. Ha az idő megengedné a büntető törvénykönyv fölvételét, ott van törvényjavaslat az iránt is, hogy ha a tisztviselő szándékosan vagy hanyagságból nem teljesíti vagy megszegi a törvényt, mikép bünhődjék. Ha szükséges leend, magából a codexből kiemelve, elő lehet venni ezen törvényjavaslatot. A jelen kérdésnél alig lehet egyebet tenni, mint a háznak meg kell semmisíteni, a mi törvénytelenül történt, a miniszteriumnak pedig kötelessége felügyelni, hogy a választás történjék törvényesen. Lehet eset, nem akarom mondani, hogy lesz, midőn az élet fogja kifejteni az ily hiányokat. Talán itt is ki fogja fejteni. Ha Kraszna ismét vonakodik a megyét kerületekre felosztani, a jelen körülmények mellett minő eszközökhöz nyul a miniszterium, hogy ez megtörténjék? Máskülönben nem járhat el, mint ha törvény vagy határozat hozatik, a mely szerint az olyan esetben, midőn a megye vonakodik a kerületeket kijelölni, a kijelölés a miniszterium hatalmában álljon. Mert ha a kerületek ki vannak jelölve, akkor minden ember, ki azon kerületbe tartozik, élhet 66jogával, s ha nem él vele, a választás mégis törvényes lesz, mert tőle függött részt venni a választásban; de míg a kerület kijelölve nincs, addig egyes egyének meg vannak fosztva a jogtól, hogy választhassanak. Hogy tehát minden embernek választási joga biztosítva legyen, akár akar vele élni, akár nem, ilyen provisiót látok szükségesnek még ezen törvényhozási cyclus alatt. Elég lesz-e erre határozat, vagy törvény lesz-e rá szükséges, azt a ház itéletére bízom. De azzal végzem, hogy meggyőződésem az volt, s most is az, s ha a ház máskép nem határoz, az is marad, hogy a miniszteriumnak a választás megsemmisítésébe bocsátkozni nem szabad, sőt nem is szabad oly lépést tennie, mely a megsemmisítést vonná maga után, hanem ha helytelen volt a választás, a ház határozzon felette.
A képviselőház a kraszna-zilahi választásokat, mint törvényteleneket érvényteleneknek nyilvánította.
