AZ ÜLÉS FOLYTATÁSÁRÓL KOSSUTH INDITVÁNYÁNAK ELFOGADÁSA UTÁN.
AZ ÜLÉS FOLYTATÁSÁRÓL KOSSUTH INDITVÁNYÁNAK ELFOGADÁSA UTÁN.
A képviselőház 1848. julius 11-dikén tartott ülésében Kossuth Lajos pénzügyminiszter a következő indítványt tette: Mondja ki a ház, hogy azon rendkívüli körülményeket, melyeknél fogva a hongyűlés rendkivülileg is egybehivatott, méltó tekintetbe vévén a nemzet, el van határozva koronájának, szabadságának, önállásának védelmére a legnagyobb áldozatokat is meghozni, s hogy e tekintetben oly alkut, a mely a nemzetnek önállását, szabadságát legkevésbbé is sérthetné, senkitől semmi áron el nem fogad, hanem minden méltányos kivánatokat akárki irányában is örökké teljesíteni kész. Hogy pedig ezen komoly határozatát valósítsa, miszerint becsületes békét eszközölhessen, ha lehet, vagy győzelmes harczot vívhasson, ha kell, fölhatalmazza a kormányt arra, hogy az ország disponibilis haderejét 200,000 főre emelhesse, s e végett első perczben 40,000 embert mindjárt kiállíthasson, a többit pedig úgy és a szerint, mint a haza oltalmának, a nemzet becsületének szüksége kivánni fogja. A mennyiben a hadi erőnek kiállitására, mely a körülmények szerint szükséges leend, a kivetendett adók elegendők nem lennének, hitel nyittatik a kormány számára azon határig, a melyet a képviselők kiszabandanak, s a kormány fölhatalmaztatik, hogy azon határig vagy kölcsön, vagy papiros pénz kibocsátása, vagy más financiális munkálat által segítsen az ország szükségein. Kossuth Lajos azzal indokolta indítványát, hogy a haza veszélyben van. Rámutatott a panszláv izgatásokra a felső vidéken; utalt arra, hogy Horvátország nyilt pártütésben van Magyarország ellen; a 71szerbek lakta vidékeket lázadás borítja el; a Pruth szélén hatalmas orosz sereg áll, melyre nézve az orosz követség a miniszterium kérdésére azt felelte, hogy ha Oláh- s Moldvaországok kormánya az oda bemenetelre fölszólítaná, ezt meg fogja tenni; a bosnyákországi széleken a török vezér 40–50,000 emberből álló tábort gyüjtött össze a végből, hogy Szerbia nyugtalanságait figyelemmel kisérje; végre, hogy Ausztriából támogatják a honbeli pártütőket.
Kossuth Lajos beszéde közben Nyáry Pál fölemelkedett helyéről, példáját az egész képviselőház követte; «megadjuk!» harsogott az egész teremben. Kossuth Lajos beszédét így fejezte be: «Önök fölállottak, mint egy férfiú, s én leborulok e nemzet nagysága előtt, s csak azt mondom: annyi energiát a kivitelben, mint a mennyi hazafiuságot tapasztaltam a megajánlásban, s Magyarországot a poklok kapui sem döntendik meg.»
Miután az elnök kimondotta, hogy a képviselőház az indítványt egyhangúlag elfogadja, Irinyi József azt javasolta, hogy a trónbeszédre adandó válaszfölirat elkészítésére a bizottság akkint alakíttassék meg, hogy oda a ház kilencz osztályainak mindegyike két-két tagot válaszszon. Palóczy László úgy vélekedett, hogy «a nagy nap megünneplésre lévén méltó, a ház oszoljék el.»
Deák Ferencz igazságügyminiszter: Nem vagyok azon véleményben, hogy a ház minden további határozat nélkül oszoljon szét. A háznak mai határozatát azon körülmény idézte elő, hogy a haza veszélyben léte sürgeti a minélelőbbi segélyt. A szó ki van mondva, de a szó még nem tett; nincs katona, nincs pénz, ennek elő kell állíttatni, s hogy előállíttassék, a végett kell, hogy törvény készüljön, hogy pedig törvény készüljön, tanácskozásokra s határozatokra van szükségünk. E tekintetből én, hogy e mai naptól csupán megünneplés végett foszszuk meg magunkat, s ne tanácskozzunk, az elhalasztást nem pártolhatom. Azt hiszem, fogjunk mindjárt munkához, s ne ünnepeljünk a győzedelem előtt. Az indítvány megtétetett az iránt, hogy a trónbeszédre a válaszfelirat mikép készíttessék el; e tekintetben a vélemény többfelé ágazik; én Irinyi József előadásához járulok, mert nem bocsátkozhatunk a dologba csak úgy more patrio, minden formulázott terv nélkül, hogy előbb a tárgyhoz összevissza szóljunk, s azután, a midőn már hetekig vitatkoztunk, jegyzőre bízzuk, a ki a hosszas tanácskozások eredményét szerkezetbe összevissza férczelgetvén s aggatván, ez ismét hetekig tanácskozás tárgya legyen; hanem akár egy, akár más módon menjen a tárgyalás, szükséges volna a válaszfelirat tervezetének előadása s ennek bizottsága való bízása. Legczélszerűbb s magát a kezelést is igen könnyítő e tekintetben Irinyi József javaslata; t. i., hogy az ideiglenesen megállapított szabályok szerint alakult osztályok 72saját kebelökből két-két tagot küldenének ki, s az osztályokból kiküldött ezen 18 tag összeülne s elkészítené a válaszfeliratot, részt vevén a bizottságban egyszersmind a miniszterium is a netalán szükséges felvilágosítások megadása végett. Az iránt volna még egy pár észrevételem, nem lenne-e czélszerű, ha azon bizottságban a rendes elnök helyett más elnökölne, t. i. az alelnökök egyike? azért, mert azt szeretném, hogy míg ezen bizottság dolgozik, addig a ház állapítsa meg szabályait; (Helyes!) mert oly törvényhozásnál, mint a magyarhoni, hol sem gyakorlati, sem megállapított szabályok nincsenek, habár, mint az eddigi vitatkozásokból tapasztaltuk, nem lesz is sokfelé ágazó véleménykülönbség, mégis kivánatos, hogy legyenek szabályaink. Míg tehát comité nem lesz, jó lenne, hogyha itt az összes testület a ház szabályairól tanácskoznék. Egyébiránt, ha a válaszfelirat elkészítésére kiküldendő, 18 tagból álló bizottság iránt, melyben az elnökök egyike elnökölne és a szükséges felvilágosítások megadhatása végett a miniszterium részvéte is megkivántatnék, határozott a ház, akkor óhajtanám, hogy bocsátkoznánk egyéb tárgyak felett tanácskozásba; mert azt, hogy most határozat nélkül eloszoljunk, már csak azon oknál fogva sem pártolhatom, mivel különben nem csak a mai nap, hanem határozat nem léte miatt a holnapi nap is elveszne. (Helyes! Elfogadjuk!)
A képviselőház kimondotta, hogy a fölirati bizottság minden osztály által választandó két-két tagból alakíttassék, és mialatt a bizottság dolgozik, a ház a szabályokat vizsgálja át.
