AZ URBÉRI TERHEK MEGSZÜNTETÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE ÜGYÉBEN.
AZ URBÉRI TERHEK MEGSZÜNTETÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÉRTELMEZÉSE ÜGYÉBEN.
A KK. és RR. 1848. ápril 4-dikén tartott kerületi ülésében Batthyány Lajos gr. miniszterelnök előadta, hogy az urbéri terhek megszüntetéséről szóló törvényt különböző megyékben különbözőleg magyarázzák, s azért kívánta, hogy az urbériség értelme tisztán határoztassék meg. A követek közül sokan e fölszólalás nyomán óhajtották, hogy különösen a szőlőkről és irtványokról történjék valami rendelkezés.
Az ügy szóba hozatott az ápril 5-dikén tartott kerületi ülésben is.
Deák Ferencz: Nem volt ugyan jelen a szóban levő t.-czikk készítésekor, de azért mellette jó lelkiismerettel vállalna biróságot; mert ha urbéri constitutivumra van ültetve a szőlő, akkor ezen törvény szerint nagyon természetes, hogy a kárpótlás szüksége fön nem foroghat; ha pedig a szőlő pl. kiirtott erdő helyére hegyvámfizetés kötelessége mellett ültettetett, akkor ismét természetes, hogy ki kell fizetni. E törvény szavai világosak, s egy tekintet kell csak rá, hogy fölfogja mindenki értelmét, mely szerint urbéri tenutumot a földesúrnak e törvény szelleménél fogva elvenni nem szabad. Zemplén megye ezt szintén így határozta, s határozatát azért küldötte meg a miniszterelnöknek, hogy megtudja az országos rendek értelmezését, s a kérdés a RR. elé most azért hozatott, vajjon csakugyan azon erőt tulajdonítják-e annak, a mi benne fekszik? Részéről a törvényt megnyugtatónak és eléggé világosnak látja; azonban ha úgy tetszik és a pótlék szükségesnek találtatnék, javasolja, várassék be a miniszterelnök, s a vele leendő értekezés nyomán, ha a felelősséget e törvény szellemében el nem fogadhatja, a kivánandó – különben is csekély – módosítás eszközöltethetik.
A kerületi gyűlés elfogadta Deák Ferencz indítványát.
