A FÖLIRATI JAVASLAT RÉSZLETES TÁRGYALÁSA.
A FÖLIRATI JAVASLAT RÉSZLETES TÁRGYALÁSA.
A képviselőház 1861. junius 7-dikén tartott ülésében megkezdvén Deák Ferencz fölirati javaslatának pontonkint való tárgyalását, a fölirati javaslatban foglalt ezen megszólítás ellenében «Fölséges Császár és Király!» szavazattöbbséggel Ivánka Imre következő módosítványát fogadta el: «Fölséges Úr!» Nyáry Pál indítványára határozatilag kijelentvén, hogy midőn a fölirásban ezen megszólítási czím használtatik, alatta a tényleges hatalom értetik.
A 4. pont ezen kitétele: «nem a múlt idők szenvedései miatt, mert azokra fátyolt vetünk,» így módosíttatott: «mikre ezúttal fátyolt borítunk.»
A «Hasonló biztosításokat adott» szavakkal kezdődő 16. pont a junius 8-dikán tartott ülésben Tisza Kálmán indítványára következőleg bővíttetett meg: «mely törvények (az 1848-dikiak) legsarkalatosbjai semmit egyebet nem tartalmaznak, mint a kormányzatnak a kor igényeihez alkalmaztatását. Nem új jogokat szerzett általuk a nemzet, csak tisztábban, korszerűbben állította össze azokat, melyekkel már régen birt».
75A képviselőház 1861. junius 10-dikén tartott ülésében Eötvös József br. a betegsége miatt meg nem jelent Deák Ferencz nevében, a következő toldást indítványozta a fölirati javaslatnak «És ha bármikor megtörténnék, mi ha talán a közel jövőben nem valószínű is» szavakkal kezdődő 20-dik bekezdéséhez:
«Sőt megtörténhetik a birodalomnak ilyképeni jogszerű fölbomlása a fejedelmi háznak teljes kihalta előtt is. Mert azon sanctio pragmatica, mely az örökös tartományokra nézve megállapíttatott s azok által elfogadtatott, azt rendeli, hogy III., illetőleg VI. Károly és I. József ágainak teljes kihaltával, I. Leopold leányait és ezek maradékit, ezek után pedig a fejedelmi háznak minden egyéb ágait illesse az örökösödés elsőszülöttségi sorban. A magyar trónöröklési törvény, az 1723. 2. t.-cz., Károly és József ágainak teljes kihaltával, a trónöröklést egyedül I. Leopold maradékaira szorítja, s azt a fejedelmi ház többi ágaira semmi esetben ki nem terjeszti. Ha tehát III. Károlynak, I. Józsefnek és I. Leopoldnak minden maradékaik teljesen kihalnának, Magyarország szabadon választaná királyát, az örökös tartományok pedig, az általuk elfogadott sanctio pragmatica értelmében, ugyanakkor a fejedelmi háznak más valamely még fönnlévő ágát tartoznának uralkodójukul elismerni. Ez a lényeges különbség is figyelmet érdemlő bizonysága annak, hogy Magyarország és az örökös tartományok között reálunio nem köttetett.»
A képviselőház Deák Ferencz indítványát elfogadta.
A képviselőház 1861. junius 10-dikén tartott ülésében, a fölirati javaslat: «Szükségesnek látjuk tehát ünnepélyesen kijelenteni» szavakkal kezdődő 27. pontjának ezen szavai helyett: «Ugyanazért meg nem egyezhetünk abban, hogy a közadónak és katonaállításnak kérdései a magyar országgyűléstől bármi részben is elvonassanak,» Ivánka Imre következő módosítványát fogadta el: «Ugyanazért meg nem egyezhetünk abban, hogy a közadónak s katonaállításnak, átalában a pénz és hadügynek kérdései a magyar országgyűléstől bármi részben is elvonassanak».
A «Mind Magyarországnak, mind Erdélynek» szavakkal kezdődő 33. pont ezen szavai helyébe: «midőn Fölséged az absolut rendszert megszüntette» a junius 11-dikén tartott ülésben Tisza Lajos és Kubinyi Ferencz indítványára a következő szavak fogadtatattak el: «midőn Fölséged az absolut rendszert megszüntetettnek nyilvánította».
76A «legfontosabb alaptörvényeink»-ről szóló 37. pont ezen szavai után: «világos törvényeink ellenére» Ivánka Imre indítványára a következő hozzátétel fogadtatott el: «az országgyűlés beleegyezése nélkül az ujonczozás egy idegen rendszere léptetett életbe, a katonaság túlságosan szaporíttatott és hazánkfiainak nagy része nem magyar, hanem az örökös tartományokbeli ezredekbe osztatott, s midőn ők és a magyar ezredek hazánkon kivül kényteleníttetnek szolgálatot tenni, akkor az országot és várainkat idegen katonaság tartja megszállva.» Ugyanezen pont «De miután Fölséged» szavakkal kezdődő utolsó mondata helyett pedig Tisza Kálmán következő módosítványa fogadtatott el: «De miután Fölséged ünnepélyesen kinyilatkoztatta, hogy az absolut hatalomról lemond és az alkotmányosság ösvényére tér, ha azt kivánja tőlünk, hogy bizzunk abban, miszerint ezen téren akar haladni, az absolutismus által fölfüggesztett törvényeknek tettleg ismét vissza kell állani teljes erejükben és meg kell szünni azonnal a törvénytelen adó fegyveres erőveli behajtásának, s az azzal kapcsolatban levő vérlázító erőszakoskodásoknak, a melyekben résztvevőkre nézve az 1504. évi 1. t. cz. különben is szigoruan intézkedik.» Végre ugyanezen 37. pontban ezen szavaknak: «Keserű gúny gyanánt most legújabban oly rendeletet adott ki az alkotmányellenes absolut hatalom, a mely szerint a törvénytelen adó fegyveres erőszakkal is behajtatik» módosítása hasonlókép elrendeltetvén, az egész 37. pontnak Ivánka Imre és Tisza Kálmán elvileg elfogadott módosítványai értelmében leendő irályi szerkesztése egy szerkesztő bizottsághoz utasíttatott.
A «Parlamentaris kormány» szavakkal kezdődő 40. pont ezen szavaihoz: «az adó meghatározásának joga» Ivánka Imre indítványára a következő hozzátétel fogadtatott el: «és a törvények értelmében alakult hadsereg.»
A 41. ponthoz, mely e szavakkal kezdődik: «Mi teljes jogegyenlőség alapján» Ragályi Miksa indítványára a következő toldás fogadtatott el: «Akarjuk, hogy más nemzetiségű honfitársainknak nemzetiségi igényei mindenben, mi az ország politikai szétdarabolása s törvényes függetlenségének föláldozása nélkül eszközölhető, még ezen országgyűlésen törvény által is biztosíttassanak.»
