A KÖZÖS ÉRDEKŰ VISZONYOK TÁRGYÁBAN KIKÜLDÖTT BIZOTTSÁG ÜLÉSEINEK NYILVÁNOSSÁGÁRÓL.

Teljes szövegű keresés

A KÖZÖS ÉRDEKŰ VISZONYOK TÁRGYÁBAN KIKÜLDÖTT BIZOTTSÁG ÜLÉSEINEK NYILVÁNOSSÁGÁRÓL.
A képviselőház 1866. márczius 6-dikán tartott ülésében Perczel István indítványozta, hogy a közös érdekű viszonyok tárgyában kiküldött bizottság ülései és tárgyalásai a képviselőház minden tagja irányában nyilvánosak legyenek.
Deák Ferencz: Tisztelt ház! A tisztelt háznak van joga bizottságot választani, és van joga a föltételeket megszabni, melyek mellett azt megválasztja. Ha tehát a t. ház azt állapítja meg, hogy az nyilvánosság mellett dolgozzék, igen természetes, hogy a bizottság tartozik a ház határozatának engedelmeskedni. Hanem részemről a munkálatok előkészítésénél a nyilvánosságot nem tudnám tanácsolni. (Helyeslés.)
Valamely munkálat előkészítése: eszmecsere; azt hiszem tehát, hogy midőn valamely bizottság valami munkálat, valami javaslat előkészítésével foglalkozik, bizonyosan nem elhatározott véleménynyel az egyes tárgyak iránt fognak a tagok oda menni, s nem úgy, hogy capacitálásra ne hajlanának. A tapasztalás azt mutatja, hogy valamely 451társaságban, valamely bizottságban, a kölcsönös discussio meg szokta változtatni az egyes emberek véleményét. Hajdani időben a nyilvánosság korántsem volt oly terjedt, mint most. Ha most nyilvánosak lesznek a bizottság ülései, a mit egy képviselő a bizottságban mond, az másnap minden magyar és nem magyar lapban elterjed; pedig lehet, hogy ugyanazon képviselő holnap az ellenkező véleményt fogja mondani, mert meggyőzték az ott fölhozott okok. Így tehát nehezítve lesz a discussio az által, ha előre kikürtölik, hogy valaki ezen nézetet vallotta, és ezt ma megváltoztatja. Azt mondják ugyan, hogy erős elhatározású ember ezzel nem törődik; de átalában emberek vagyunk. Én több országgyűlés alatt igen sok küldöttségben voltam szerencsés részt venni, de azok soha sem működtek nyilvánosságban, hanem a mi a küldöttségben megállapíttatott, ha mint javaslat már elkészült, azután került teljes nyilvánosság elé. Azt hiszem, nem az van érdekében akár az országnak, akár a képviselőháznak, hogy minő phásisokon mentek keresztül egyesek véleményei, míg a bizottság tanácskozásai erre vagy arra az eredményre jutottak, hanem az van érdekében, hogy minő az eredmény, s mi annak motivuma, a mi megállapíttatott.
Ha el volna zárva a további nyilvánosság, akkor nem szólanék semmit; de hiszen, ha a bizottság munkálatát elkészíti, azt a háznak bemutatja, s a háznak joga van a kilencz osztálynak kiadni, s ha ezek keresztül mentek rajta, a középponti bizottság újra átnézi s benyujtja a háznak, és itt újra discussio alá kerül. Az ily munkálat teljes nyilvánosságra jő először a ház előtt, másodszor az egyes osztályok tagjaira nézve az osztályban, hol alkalom van a megvitatásra. Én tehát az eddigi szokástól való eltérést e részben épen nem tartom czélszerűnek.
A szabályok sem említenek sehol nyilvánosságot a bizottságokra nézve. Azt mondhatni ugyan, hogy nem is tiltják. Igen, de mikor határozottan kiteszik a szabályok, hogy a ház ülései nyilvánosak, azt pedig nem mondják, hogy a bizottságok vagy osztályok ülései is nyilvánosak: azt hiszem, elég világosan szólanak a házszabályok. Mert mikor valamely szabály megállapíttatik s alóla kivétel nem tétetik, mindenki tudja, mit tesz ez. Az osztályok ülései sem voltak nyilvánosak, s ha egyik a másik osztályba ment, nem joggal volt ott.
Én tehát nem látok okot arra, hogy az eddigi gyakorlatot megváltoztassuk; de igen sokat arra, hogy meg ne változtassuk. Ilyen különösen a czélszerű és kényelmes munkálkodás tekintete, és az, hogy az ilyen nyilvánosságnak nem volna határa: mert ugyanazon alapon és ugyanazon joggal, melylyel valaki azt kívánná, hogy, nem tudom 452micsoda nyilvánosság jogánál fogva, ott legyen, midőn az 52 tag tanácskozik, ugyanazon joggal kívánhatná, hogy midőn az 52 tag a maga kebeléből 5 tagot kiküld, ott is jelen lehessen – s ezt így végletekig lehetne vinni.
A ház ülései nyilvánosak; ott minden ember jelen lehet; minden követ részt vehet a fönforgó tárgy fölötti vitában; hanem hogyan szülemlik meg az eszme, milyen phasisokon megy keresztül: azt megtudni sem az ország, sem a közönség érdekében nincs. (Élénk helyeslés.)
A képviselőház Perczel István indítványát mellőzte.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages