A TRÓNBESZÉD.

Teljes szövegű keresés

A TRÓNBESZÉD.
Az országgyűlést 1861. ápril 6-dikán Buda várában Apponyi György gróf országbíró ő felsége nevében a következő beszéddel nyitotta meg:
«Felséges urunk beváltva mult évi mindszent hava 20-dikán adott királyi szavát, az egybegyűlt törvényhozó testnek bizalomteljes üdvözletét jelenti ki általam. Teszi ezt azon meggyőződésben és erős hitben, hogy nincsen előítélet, nincsen félreértés és nincsen akadály, melyet őszinteség, férfias és kölcsönös jóakarat legyőzni képes ne volna.
Midőn felséges urunk a komoly idők szülte súlyos gondjai között reményeit az országgyülésnek magatartásába helyezé, midőn e hív és lovagias nemzet rendei és képviselőinek közreműködésétől várta atyai szívét sújtó aggályainak megszüntetését, a bonyolult viszonyoknak kiegyenlítését és a létező nehézségek szerencsés megoldását: akkor a nemzetnek alkotmányos érzetével s hazafiu lelkületének legélénkebb kívánatával találkozott; de találkozni fog szintúgy azon nemes indulatával is, mely a nemzetet jellemzi, mely annak történeti sajátja.
Mélyen érzi felséges urunk, hogy a lefolyt viszontagságos idők emlékei, ha szeretett Magyarországában aggasztják a kedélyeket, egyszersmind ő felsége atyai keblén is fájdalmas sebet ejtettek, és tudja, hogy egyedül kölcsönös jogtisztelet és viszonyos érdek-méltánylat létesíthetik az egyetértést, bizodalmat, őszinte békülést, és hogy csak ezek hozhatják meg ama fájdalmakra az enyhületet, és tehetik le egyszersmind alapját a jobb és megnyugtatóbb jövőnek.
Felséges urunk összehívá a törvényhozó testet, hogy vele az ország alkotmányos állapotainak visszaállítása, biztosítása, a viszonyok igényeihez leendő idomítása, a tapasztalás tanuságaihoz mért tökéletesítése iránt tanácskozhassék; tette ezt különösen azért, hogy ezen első nagy királyának szent koronájával ősi szertartások szerint magát felavattassa, miután felséges nagybátyja ő cs. k. apostoli felsége V. Ferdinándnak a trónról történt lelépte, és fenséges édes atyjának, cs. k. főherczeg Ferencz Károlynak az uralkodási jogáról való lemondásával az összes birodalmi és így Magyarország és az ahhoz kapcsolt részek fölötti uralkodás felséges urunkra szállott, mely cselekvényekről szóló okmány az ország rendei és képviselőivel egyuttal közöltetik, és hogy ezt megelőzőleg kir. hitlevele kiadásával, Isten és világ előtt mondandó esküfogadással, szeretett Magyarországa és 6a hozzá kapcsolt részeknek királyi kötelmei hű teljesítését, magának pedig a magyar nemzet hű ragaszkodását minden időkre biztosítsa.
Ezen legmagasabb szándékoktól áthatva lévén felséges urunk, annál készebb a nemzet jogszerű igényeinek eleget tenni, mert hinni akarja azt, hogy épen azon elveknél fogva, melyek az országnak alkotmányos intézvényei iránti ragaszkodását a kegyelet legmagasabb fokára emelik, a nemzet ép úgy tudandja a fejedelmi jogoknak és tekintélynek épségét és sérthetlenségét, az állam fönmaradásának és jólétének eme nélkülözhetlen feltételeit szentül föntartani, valamint ennek irányában az őseitől öröklött hívségnek, a birodalom egyes részei között fennálló százados kötelék irányában pedig az őszinte méltánylatnak kétségtelen jeleit adni.
Felséges urunk abban látja legszentebb fejedelmi feladatát, hogy uralkodó jogainak biztosítása mellett, országaira és népeire egyaránt áraszsza ki a mindnyájukra kiterjesztett alkotmányos életnek áldásos eredményeit, és hogy ezen viszonyban találják fel mindnyájan nemcsak saját létüknek biztosítékát, hanem az egész állam boldogabb jövendőjének kezességét és eszközét ebben őrizzék és ápolják.
Felséges urunk a birodalom összegét képező országok között azon százados kapcsolat fentartása és szilárdítása czéljából, mely az uralkodó ház közösségén alapulva, és a pragmatica sanctio által biztosítva, úgy a külveszélyek elhárítása, mint a jótékony belfejlődés előmozdítása legbiztosabb eszközének bizonyult, és a melynek kölcsönös egyetértés alapjáni fentartását úgy a legmagasb uralkodó ház, mint az annak uralma alatt élő népek összegének érdekei követelik: múlt évi mindszenthó 20-dikán kibocsátott diplomájában kijelölte ugyan azon elveket, melyek a pragmatica sanctio czéljainak ezen biztosításához, az annak megalapítása óta megváltozott viszonyokra tekintve, mind Magyarországában, mind birodalma egyéb részeiben vezethetnek; azonban érzi felséges urunk, hogy ezen viszonyok végleges alkotmányos rendezése azon mértékben igér üdvös sikert, a melyben szeretett Magyarországa alkotmányos belállapotával összhangzásba hozatik.
Ezen indokok vezérlették felséges urunkat, midőn az érintett diplomát kibocsátotta. Ennek czélja Magyarországra nézve az alkotmány jótéteményeinek visszaállítása, a többi tartományokra nézve ezeknek hasonnemű politikai jogokban leendő részesítése, az egész birodalomra nézve pedig abban áll: mindazon ügyekre és érdekekre, melyek az egész birodalom minden országaival közösek, az alkotmányos országok közremunkálását tenni lehetővé.
Noha ő cs. k. felségének e részbeni szilárd meggyőződése és uralkodói legmagasabb kötelességeinek érzete, és az alkotmányos jogélvezetbe lépő birodalom egyéb részeinek szükséges megnyugtatása, valamint a közállam anyagi viszonyai által sürgetőleg követelt megállapodása az alkotmányos szerkezeteknek, elkerülhetlenné tevék, miszerint ő cs. k. felsége a múlt évi mindszenthó 20-dikán a népeinek biztosított alkotmányos jogokra nézve 7adott fejedelmi szavát, a mint a körülmények azt engedék, beváltsa: nem akarhatta mégis felséges urunk Magyarország és a hozzákapcsolt részeknek sem saját belügyeit illető törvényszerű illetékességét és azokra vonatkozó jogait, sem alkotmányos úton gyakorolható ama befolyását a birodalom közös ügyeire kizárni, melyek ezelőtt a többi országok befolyása nélkül, egyedül a fejedelem akarata szerint intéztetvén, ő felsége által olyanoknak mondattak ki, melyek ezentúl alkotmányos úton és amaz országok képviselőinek részvétével lesznek tárgyalandók és elintézendők.
Ha e szerint az ő felsége által elhatározott uralkodási rendszer-változtatás szükséges következésekint, az ez irányban később kibocsátott legmagasb intézkedéseknek a magyarországi törvényhozó test alkotmányos tevékenységének kezdetét meg kelle előznie, mégis teljes bizalommal hívja fel a törvényhozó testet az ide vonatkozó ügyeknek tárgyalására, és azon módoknak, melyek útján a birodalom megváltozott belhelyzetének következtében, azok végleges rendezése a magyar alkotmányos állapotokkal összhangzásba hozható, megvitatására, és e feletti őszinte nyilatkozatának előadására; és annál inkább óhajtja az ide vonatkozó tárgyalások megindulását, minél szükségesebb, hogy szeretett Magyarországának érdekei magokat az egész birodalom közös ügyét illető tárgyalásoknak már első alkalmával is érvényesíthessék. Szívesen adja magát által ezek folytán felséges urunk azon megnyugtató reménynek, hogy midőn az országos rendek és képviselők ezen a birodalom békeszerető népeinek egyetemét oly mélyen érdeklő tárgy felett, a trón irányában egész őszinteséggel nyilatkozandnak, szemeik előtt tartandják azon ősök példáját, kik hazájuk alkotmányos jogait az idő és viszonyok szükségeivel megegyeztetni, és kiegyenlítve összekapcsolni tudták. Azon viszonyok, melyek felséges urunknak most említett gondjait oly nagy mértékben vevék igénybe, okozták azt is, hogy midőn szeretett Magyarországának alkotmányos intézvényeit visszaállítani elhatározá, nem látta lehetőnek ezt azonnal s oly mértékben teljesíteni, mint azt atyai szíve kívánta volna, kénytelen lévén az országnak óhajtott kiegészítése tekintetében a közbejött események, és a minden népfajokban kifejlődött nemzetiségi és alkotmányos érzelem folytán, minden kényszerítés mellőztével a békés és szabadakaratból folyó kiegyenlítésre időt és módot engedni, kénytelen lévén továbbá az ország törvényei némely rendeleteit, melyek tapasztalás szerint a fejedelmi jogoknak és a közbirodalmi kapcsolatnak épségben tartására nézve elégséges biztosítékot nem nyújtottak, újabb átvizsgálás után helyt foglalandó további alkotmányos intézkedésig függőben tartani. És épen azért, ismervén az országnak a törvény szentségéhez való ragaszkodását, szem előtt tartván másrészről a viszonyoknak kifejlődését, és azokból folyó fejedelmi kötelességeit, mitsem óhajtott felséges urunk élénkebben, mint azt, hogy legszorgosabb gondjainak mindezen tárgyait szeretett Magyarországának törvényhozó testével bizalomteljesen közölvén, annak buzgó közremunkálásában hathatós támaszt és 8alkotmányos nyilatkozataiban megnyugtatást találhasson; valamint őszintén kivánta azt is, hogy alkalma legyen az országban fölnevelni és megszilárdítani azon meggyőződést, miszerint felséges urunk a nemzet üdvös kívánságainak kielégítésében helyezi uralkodói hivatásának legkedvesebb feladatát.
Ezen szándéktól indíttatva szívesen járult felséges urunk azon országosan nyilvánult közkívánathoz, hogy az országgyűlési tanácskozások azonnal szabad királyi Pest városába tétetvén által, ottan folytattassanak, és midőn a fentebbi két nagy fontosságú ügy feletti tárgyalásokra előlegesen felhívni rendelé felséges urunk az ország rendeit és képviselőit, fentartja magának az országos hivatalok betöltése, és egyéb a haza közboldogságának előmozdítására irányzott királyi előterjesztményeinek velünk annak idejében leendő közlését.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages