SCHMERLING TERVEI MAGYARORSZÁGRA NÉZVE.

Teljes szövegű keresés

SCHMERLING TERVEI MAGYARORSZÁGRA NÉZVE.
1864.-ben Schmerling államminiszter beligazgatási és törvénykezési több rendszabályt tervezett Magyarországban életbeléptetni. Ezen év ápril 22-dikén Forgách Antal gr. helyébe Zichy Hermann gr. neveztetett ki magyar kanczellárnak, a ki a bécsi polgármester tiszteletére 1864. junius 6-dikán rendezett díszlakomán nyiltan és határozottan a magyaroknak a Reichsrathba való belépte mellett nyilatkozott.
«Tudta mindenki – írja a Farkas Albert szerkesztette «Országgyűési Emlékkönyv»-ben Salamon Ferencz – hogy az új kanczellár főleg arra van kiszemelve, hogy a magyar országgyűlés összehívását megelőzve, egy csoport octroyálást létesítsen, melyek egy Schmerling úr szája íze szerinti magyar pártot teremtsenek. A «justiz-organisatio» kivitele lett volna egyik feladata. Épen ennek készítéséről volt az egyik legfontosabb hír a mult év (1865) első hetében, sőt akadt bécsi lap, mely egy állítólag Budáról írt levélben jelenté, hogy az octroyálás a legnagyobb rokonszenvre talál Magyarországon. Schmerling emberei ezen hirlapi áltudósítással igyekeztek hatni Bécsben némely befolyásos körökre. Január 8-dikán jelent meg a «Napló»-ban erre nézve egy nyilatkozat, mely nyilván Deák sugalmazása volt, s mely szerint a jogfolytonosság elvénél fogva csak az lehet törvény, a 250mit az ország képviselete törvényes formák közt hoz s az uralkodó szentesít; továbbá, hogy egy új octroyálás nem hogy örömmel fogadtatnék, hanem épen a kiegyenlítést nehezítené. Már január 10-dike után a bécsi lapok jól értesültjei több oldalról kijelentették, hogy a kormány nem akarja keresztülvinni az új octroyálást. Maga Schmerling úr lapja, a Botschafter, kijelenté január 11-dikén, hogy nincs többé szó a justiz-organisatio keresztülviteléről, legfölebb egyes, szükségeseknek látszó javításokat akar behozni a kormány, mely utóbbi módosítás alkalmasint leplezendő volt Schmerling úr teljes vereségét ebben a kérdésben.»
A Pesti Napló-nak Salamon Ferencztől idézett czikke ez volt:
«A «Debatte» sürgetve figyelmezteti a «Pesti Napló»-t a «Fremdenblatt» egy közleményére, melynek, úgy látszik, nagy fontosságot tulajdonít. A «Fremdenblatt»-nak azt írá valaki Budáról, hogy «Magyarország minden köreiben a legteljesebb rokonszenvre talál azon jobb és gyorsabb igazságszolgáltatási szervezet, melyet most szándékoznak életbe léptetni.»
A «Debatte» azt hallja továbbá, hogy Bécsben bizonyos körök ama terv érdekében igyekeznek kizsákmányolni a «Pesti Napló» hallgatását és sajnálja, hogy ezen hallgatással fegyver van szolgáltatva az ellenfél kezébe.
A «Pesti Napló» azon kedvező helyzetben van a közönséggel szemben, hogy nem kénytelen, kell vagy nem kell, minduntalan ismételnie programmját, mely alkalmasint ismeretes tuladonképi olvasóinak körén túl is.
Ha volnának, kik a jogeljátszás elméletéhez még ragaszkodnak, tán bővebben kellene kifejtenünk, hogy mi a jogfolytonosság elvét vallván, csak azt tekintjük törvénynek, a mit az ország képviselete törvényes formák közt határoz s az uralkodó szentesít. De a «Debatte»-val szemben, mely a legalitás barátjának vallja magát, fölösleges ezt magyarázgatnunk.
Ennél szükségesebb a «Debatte» interpellatióját azon figyelmeztetéssel viszonoznunk, hogy a «Pesti Napló» egyenesen a fenforgó tárgyról határozott nyilatkozatokat adott három czikkben még a «Debatte» megjelenése előtt.
A mi a «Fremdenblatt» azon közleményét illeti, mintha Magyarországon rokonszenvet támasztottak volna a tervben levő igazságügyi változtatások, mi, a mennyire tapasztalásból ismerjük a közvéleményt, ellenkező hitben vagyunk, s nem tekintjük az állítólag tervben levő octroyálást azon közvetítő tények egyikének, melyeket a «Bécsi Híradó» szükségesebbeknek mondott a közvetítő embereknél.»
A kormány hivatalos lapja, a Sürgöny, 1865. január 26-dikán a következő hírt tette közzé: «Ő felsége a magyar kanczellárnak (a magyar közigazgatási és törvénykezési szervezés tervezetére vonatkozó) előterjesztését 251helybenhagyólag elhatározni méltóztatott, hogy a szervezési tervezet az összehívandó legközelebbi országgyűlés elé terjesztessék királyi javaslatképen.»

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages