A BÉCSI KÖZÖS ÉRTEKEZLETEK.
A BÉCSI KÖZÖS ÉRTEKEZLETEK.
(Lónyay Menyhért naplójából.)
Augusztus 25-dikén Hübnernél 2 órakor volt a második közös tanácskozmány; a személyek ugyanazok.
A meghivó, a melyet ez ülésre Mailáthtól kaptam, ez volt:
29«Kedves barátom
Ha féltizenkettőig érkezésed van, látogass meg egy pillanatra; két óra után pedig mindketten jertek Hübnerhez, hol találkozandunk.
Üdvözöld Gyulát és fogadd baráti érzésem őszinte kijelentését.
Szombat.
M. György.»
Észrevételeik, melyeket irásba foglaltak, a következők voltak:
ad 11.* Der Ausdruck «ungarisches Kriegsheer» kann zu Missverständnissen führen; es müsste dafür ein passender, der Einheit der Armee mehr entsprechender vorgeschlagen werden.
A tizenötös bizottság javaslatának 11. pontja így szólott: «Ő felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai sértetlenül fenmaradván, mindaz, a mi az egész hadseregnek és így a magyar hadseregnek is egységes vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik, közös intézkedés alá tartozónak ismertetik el».
ad 12* Die europäischen Verhältnisse, die Heeresorganisation anderer Staaten und die Einheit der Armee erfordern den vollkommensten Einklang in den Bestimmungen der Ergänzung und der Dievstzeit der betreffenden Heeresabtheilungen.
A tizenötös bizottság véleményének 12. pontja így szólott: «De a magyar hadseregnek időnkénti kiegészítését és az ujonczok megajánlásának jogát, a megajánlás föltételeinek és a szolgálati időnek meghatározását, úgyszintén a katonaság elhelyezését, élelmezését illető intézkedéseket, eddigi törvényeink alapján, mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében, az ország magának tartja fönn».
Das Princip des Conscriptionswesens erfordert feste und bleibende Normen, und setzt die Vereinbarung in Betreff eines normirten Rüstungsetats voraus, wonach das Contingent, welches die Länder der ungarischen Krone beizustellen haben, einen wesentlichen Bestandtheil jener Vereinbarung bildet, welche in Betreff der gemeinsamen Sicherheit und der Vertheidigung mit gemeinsamen Kräften zustande kommen soll.
Auch erfordert der Passus, welcher über die Dislocirung des Militärs handelt, eine beruhigende Erklärung in dem Sinne: dass diese nur auf die Vertheilung der von Sr. Majestät zu bestimmenden Besatzungstruppen des Landes und innerhalb desselben zu verstehen sei.
ad 19.* Die negative Fassung dieses Alineas lässt der Deutung Raum, 30dass die Frage, ob zwischen den beiden Theilen keine Zwischenzoll-Linien errichtet werden sollen? in gegenseitigem Einvernehmen erwogen werden wolle. Im Hinblick auf den Status quo, welcher den materiellen Bedürfnissen beider Theile besser entspricht, wäre eine andere Fassung vorzuschlagen.
A tizenötös bizottság véleményének 19. pontja így szólott: «A mi azonban az indirect adókat illeti, miután az esetben, ha mindkét fél most vagy jövendőben czélszerűnek tartandja, hogy az egyes országok között a közbenső vám- vagy zárvonalak föl ne állíttassanak, megtörténhetnék, hogy az egyik félnek határozatai által a másik résznek ilynemű jövedelmei megsemmisíttetnének: kész a magyar országgyűlés a másik részszel időről-időre kötendő közös egyezkedés által állapítani meg oly elveket, melyek ezen eshetőségnek elejét vegyék.»
Die Einheit des Zollsystems ist ebenso das Postulat der materiellen Verhältnisse der Monarchie, als auch ein Corollar der heiderseits anerkannten einheitlichen Vertretung nach Aussen, welche heutzutage nicht unwesentlich durch die internationalen Handels- und Verkehrsverhältnisse berührt wird.
ad 57.* Die Idee einer Theilung der Staatsschuld und einer separirten Manipulation derselben muss unbedingt ausgeschlossen bleiben.
A tizenötös bizottság véleményének 57. pontja így szólott: «E tekinteteknél fogva tehát, s egyedül ezen alapon, kész most is az ország az államadósságok terhének egy részét elvállalni, s ez iránt, előleges értekezés folytán, ő felségének többi országaival is, mint szabad nemzet szabad nemzettel, egyezkedésbe bocsátkozni. Ezen egyezkedés által lesz az is meghatározandó, hogy azon rész, melyet Magyarország az államadósságokból elvállal, miképp kezeltessék.»
Die Einheit und Untheilbarkeit der Staatsschuld erfordert eine principielle Vereinbarung in Betreff des öffentlichen Credit- und Zettelbankwesens.
ad 61., 62., 63., 64.* Bei der Vereinbarung in Betreff des Zoll-, 31Handel- und Verkehrwesens hätte der Status quo und das Princip der Zollunion als Ausgangspunkt zu gelten.
Az idézett pontok a tizenötös bizottság véleményében így szólottak:
61. Miután azonban közöttünk és ő felségének többi országai között az érdekeknek kölcsönös érintkezései fontosak és számosak: kész az országgyűlés arra, hogy a kereskedelmi ügyekre nézve egy részről a magyar korona országai, más részről ő felségének többi országai között időnkint vám- és kereskedelmi szövetség köttessék.
62. E szövetség állapítaná meg azon kérdéseket, melyek a kereskedelemre vonatkoznak, s meghatározná az egész kereskedelmi ügynek kezelési módját.
63. A szövetség megkötése kölcsönös alku által történnék, oly módon, mint két egymástól jogilag független országok hasonló egyezkedései történnek. A két fél felelős miniszteriumai közös egyetértéssel készítsék meg a szövetségi részletes javaslatot, s terjeszsze azt mindenik az illető országgyűlés elé, s a két országgyűlésnek megállapodásai lesznek ő felsége szentesítése alá terjesztendők.
64. Magában értetődik, hogy ha és a mennyiben az egyezkedés nem sikerülne, az ország törvényes jogai e részben is sértetlenek maradnak.
Diesen angeregten Fragen gegenüber wären heruhigende Aufkhärungen und modifizirte Vorschläge sehr erwünscht, wobei noch ausdrücklich bernerkt wird, dass für die Übergangsperiode der Status quo im Steuer-, Zoll- und Verkehrswesen und bezüglich des bestehenden Privilegiums der Nationalbank gewährleistet bleiben müsste.
Sennyey olvasta egyenkint a pontokat, Belcredi illustrálta a nehézségeket szokott világos modorával, mindig azonban a régi egységes eszmékből kiidulva, Mailáth és Hübner keveset szólottak, Andrássy meglehetősen élesen válaszolt, Belcredi nem késett a felelettel.
A hadsereget illetőleg Andrássynak eszmemenete ez volt: Az országgyűléssel meg kellene szavaztatni egy évre a rendes hadi contingenst; az alatt kilátásba kell tenni egy új hadi rendszert, melynél a feladat lenne, szükség esetében a jelenleginél nagyobb harczképességet kifejthetni és e mellett a rendes hadi kiadásokat leszállítani, szóval az átmenet a Landwehr-rendszerre, melynél úgyis megszünik a rekrutaállítás; mindenki, bizonyos kort elérvén, kénytelen lenne rövidebb ideig szolgálni.
Belcredi elismerte annak szükségét, hogy reformokon menjen át a hadsereg, de nem hiszi, hogy a porosz védelmi rendszerre térjenek át.
Félnének, úgy hiszem, a népet egészben véve harczképessé tenni; van is ebben némi igaz.
Andrássy továbbá annak a kivihetőségét fejtegeté, hogy az évi contingens hosszabb időre meghatároztassék, de azért évenkinti megszavazás alá kerüljön.
Ezen discussióban keveset vettem részt; azt hiszem, hogy a kiegyenlítés azon az alapon volna lehetséges, hogy ha, mint előbb törvényes szokás volt, tíz évre, vagy p. o. öt évre szavaztatnék meg a contingens; ezelőtt tíz évben egyszer gyakorolta az országgyűlés ezen jogot; de a megszavazási jogot el kell ismerni.
Belcredi egyik argumentuma volt, hogy ha a magyar országgyűlésnek ezen jogot megadják, Lajtán túl azt megtagadni alig lesz lehetséges.
A többi pontokra leginkább én feleltem; minő alapokon, az kitünik azon irásbeli pontozatból, melyet elmenetelem előtt Andrássynak általadtam.
32Az értekezlet Andrássynak azon nyilatkozatával végződött, hogy módosítások támogatására és kivitelére csak azon esetben vállalkozik, ha megadatik Magyarországnak önkormányzati joga, azaz nálunk az országgyűlési többségből neveztetik ki a kormány, tehát homogén minisztériumot kiván; továbbá, ha a monarchia másik felében is alkotmányos leend a kormányzat.
Átalában azt vettem észre, hogy rossz kedvvel oszlott fel 4 óra után az értekezlet; bennünket elbocsátottak, míg ők négyen együtt maradtak.
Ugyanezen eredményre mutatott azon körülmény, hogy mikor délután elmentem Mailáthhoz, igen komolynak találtam s azon kérdésemre, vajjon szükséges-e tovább itt maradnom, azt válaszolá: úgy hiszi, hogy Hallba elmehetek, de visszajövet szálljak ismét ki és menjek el ő felségéhez. Ennélfogva arra kértem, eszközöljön nekem jövő csütörtökre elfogadást, úgyis az illendőség azt kivánja, hogy megköszönjem az akadémiai és földhitelintézeti megerősítésemet. Másnap, azaz 26-dikán, vasárnap el akartam utazni Hallba. Délután és estve Andrássyval sokáig beszélgettünk a dolgokról, és mivel Horváth Boldizsár másnap, azaz vasárnap, elutazik innen, és megy Deákhoz, elhatároztuk, hogy én irok az öreg úrnak, Andrássy pedig, mihelyt innen szabadulhat, elmegy hozzá.
Arra is kértem Andrássyt, menjen el másnap Hübnerhez, mint a ki az új minisztériumban nevezetes szerepre látszik hivatottnak.
Lehetett már 10 óra, midőn hozzá kezdettem Deáknak az itteni dolgokat megirni és a velünk irásban közlött nehézségeket vele levélben közölni.
