A VÁM- ÉS KERESKEDELMI SZÖVETSÉGRŐL.
A VÁM- ÉS KERESKEDELMI SZÖVETSÉGRŐL.
A hatvanhetes bizottság 1867. február 4.-dikén tartott ülésében folytatta albizottsága javaslatának tárgyalását.
Az 59–63. §§. ezek voltak:
«59. Egyébiránt ünnepélyesen kijelentjük e helyen is, hogy a valóságos alkotmányosság azon alapelvénél fogva, miszerint az országot saját beleegyezése nélkül adóssággal terhelni nem lehet, jövendőre sem fogunk semmi oly államadósságot Magyarországra nézve kötelezőnek elismerni, melynek fölvételéhez az országnak törvényszerűen s határozottan kijelentett beleegyezése hozzá nem járult.
«60. A kereskedelmi ügyek közössége sem foly a pragmatica sanctióból: mert annak értelmében a magyar korona országai, mint a fejedelem többi országaitól jogilag különálló országok, saját felelős kormányuk és törvényhozásuk által intézkedhetnének s vámvonalak által szabályozhatnák kereskedelmi ügyeiket.
«61. Miután azonban közöttünk és ő felsége többi országai között az érdekeknek kölcsönös érintkezései fontosak és számosak: kész az országgyűlés arra, hogy a kereskedelmi ügyekre nézve egyrészről a magyar korona országai, másrészről ő felségének többi országai között időnkint vám- és kereskedelmi szövetség köttessék.
«62. E szövetség állapítaná meg azon kérdéseket, melyek a kereskedelemre vonatkoznak, s meghatározná az egész kereskedelmi ügy kezelési módját.
«63. A szövetség megkötése kölcsönös alkú által történnék, oly módon, mint két egymástól jogilag független országok hasonló egyezkedései történnek. A két fél felelős miniszteriumai közös egyetértéssel készítsék 286meg a szövetségi részletes javaslatot s terjeszsze azt mindenik az illető országgyűlés elé, s a két országgyűlésnek megállapodásai lesznek ő felsége szentesítése alá terjesztendők.»
Lónyay Menyhért a következő új §§-at indítványozta;
«64. Ugyanazért, midőn a közös költségek aránya, a fentebbi 20., 21., 22., 23. és 24-dik szakaszokban körülirt módon meghatároztatik, azzal egyidejűleg a fentebbi 63-dik szakasz által megállapított mód szerint, egyrészről a magyar korona országai, másrészről ő felsége többi országai és tartományai között, vám- és kereskedelmi szövetség lesz kötendő, melyben kimondatik egyszersmind az is, hogy a külfölddel eddig kötött kereskedelmi szerződések érvénye Magyarországra is kiterjed.
«65. Ez alkalommal, szintén a fentebbi 63-dik szakasz szerinti egyezkedés által határoztathatnak meg az ipartermeléssel szoros kapcsolatban levő közvetett adók nemeire, egyforma arányára és azok kezelésére nézve oly szabályok, melyek kizárják annak lehetőségét, hogy egyik törvényhozásnak vagy felelős kormánynak e részbeli intézkedései a másik fél jövedelmeinek csonkítását vonhassák magok után; megállapittathatik egyszersmind jövendőre azon módozat, mely szerint az ezen adóknál behozandó reformok a két törvényhozás által egyetértőleg fognának eldöntetni.
«66. Meghatároztatnék az is, hogy az összes vámvonalak egyforma kezelése fölött ki által és miképp gyakoroltassék a felügyelet, s kimondatnék, hogy a vámokból befolyó jövedelmek a közös költségek födözésére fordítandók; e jövedelmi összeg tehát mindenek előtt le fog vonatni a közös költségek összegéből.
«67. A kereskedelem előmozdításának egyik leglényegesebb eszköze lévén a vasutak: ugyanakkor, midőn a vám- és kereskedelmi szövetség megköttetik, a fentebbi 63-dik szakasz értelmében létesítendő egyezkedés által határoztatik el, hogy melyek azon vasútvonalak, melyekre nézve mindkét fél érdekében közös intézkedések szükségesek, és hogy ezen intézkedések mennyire terjedjenek. Minden egyéb vasúti vonalak fölött kizárólag azon miniszteriumot és országgyűlést illeti az intézkedés, melynek területén azok keresztülmennek.
«68. A kereskedelemmel szoros kapcsolatban áll a pénzrendszernek (Münzwesen) és átalános pénzlábnak megállapítása is. Nem csak kivánatos tehát, hanem mindenik fél érdekében szükséges is, hogy mind a pénzrendszer, mind a pénzláb a kötendő vámszövetséghez tartozandó országokban egyenlő legyen. Ugyanazért a vám- és kereskedelmi szövetség megkötése alkalmával a pénzrendszer és pénzláb fölött is szükséges leend külön 287egyezkedés útján intézkedni. Ha pedig az így megállapított intézkedések megváltoztatása vagy új pénzrendszernek és pénzlábnak megállapítása utóbb szükségesnek vagy czélszerűnek mutatkoznék, az a két miniszterium kölcsönös egyetértésével s a két országgyűlés helybenhagyásával fog történni. Magában értetődik, hogy a pénzverésre és kibocsátásra nézve a magyar király fejedelmi jogai teljes épségökben fenmaradnak.
«69. A quóta meghatározásával s a vámszövetség megkötésével egyidejűleg lesz egyszersmind az államadósságok után Magyarország által elvállalandó évi járulék, az 57. és 63-dik szakaszokban kijelölt módon, szabad egyezkedés által megállapítandó.»
Ezek után következett volna az albizottság javaslatának 64. §-a, mint 70. §., 65. §-a pedig mint 71. §.
«70 (64). Magában értetődik, hogy ha, és a mennyiben ez egyezkedés nem sikerülne: az ország törvényes jogai e részben is sértetlenek maradnak.
«71 (65). Azon kérdésre nézve, hogy a közös tárgyaknak és azok mikénti kezelésének tekintetéből, törvényeinkben netalán szükséges módosítások azonnal kijelöltessenek-e: úgy vélekedik az albizottság, hogy e kijelölés czélszerűen csak a vázlat megállapítása után történhetik, mert csak akkor lesz világosan látható, hogy miben és miképpen kell az eddigi törvényeket módosítani s az újabb megállapodásokkal összhangzásba hozni.»
Deák Ferencz: Ezen szakaszokra átalában és mindenikre külön vonatkozólag teszek egy észrevételt.
A 61-dik szakaszban az van, hogy: «Miután azonban hazánk és ő felsége többi országai és tartományai között az érdekeknek kölcsönös érintkezései fontosak és számosak, kész az országgyűlés arra, hogy a kereskedelmi ügyekre nézve egyrészről a magyar korona országai, másrészről ő felségének többi országai között időnkint vám- és kereskedelmi szövetség köttessék.» Itt azon eszme van kimondva, hogy ezen szerződések időnkint köttetnek, a mi természetesen nem is lehet másképp, mert ily szerződések a helyzet változása szerint változó dolgokra nem köttethetnek. Az újabban javaslatba hozott szakaszokban ezek állanak: «Ugyanazért, midőn a közös költségek aránya a fentebbi 20., 21., 22., 23. és 24-dik szakaszokban körülirt módon meghatároztatik, azzal egyidejűleg, a fentebbi 63-dik szakasz által megállapított mód szerint, egyrészről a magyar korona országai, másrészről ő felsége többi országai és tartományai között vám- és kereskedelmi szövetség lesz kötendő.» Az mondatik továbbá: «Ez 288alkalommal szintén azon egyezkedés által határoztathatnak meg az ipartermeléssel szoros kapcsolatban levő közvetett adók nemeire, egyforma arányára és kezelésére oly szabályok» stb. Kimondatik ezután, hogy a kereskedelem előmozdításának eszköze lévén a vasutak, erre nézve az határoztatik, a mi e szakaszban alantabb következik. Hasonló van mondva a pénzlábra nézve kötendő megállapodásról is.
Ezekre valamennyire az időnkintiség eszméjét beleértem, mert egyik sem lehet örökös; hanem minden kétség elhárítása tekintetéből tán mindenütt, hol a 63-dik szakaszt idézzük, oda tehetnők a 61-dikét is, hol az időnkintiség eszméje van kimondva.
