ANDRÁSSY ÉRTEKEZLETE HÜBNERREL ÉS LÓNYAY VÉLEMÉNYE AZ ANYAGI KÉRDÉSEKRŐL.
ANDRÁSSY ÉRTEKEZLETE HÜBNERREL ÉS LÓNYAY VÉLEMÉNYE AZ ANYAGI KÉRDÉSEKRŐL.
(Lónyai Menyhért naplójából.)
Bécs, 1866. augusztus 26.
Reggel nem indultam el; be akartam várni, hogyan üt ki Andrássynak Hübnerrel való értekezése, de szükségesnek véltük azt is, hogy az irásban adott kérdésekre és nehézségekre valamit irásban feltegyünk s ezt mindenekelőtt az öreg úrral közöljük.
Midőn éppen ezen dolgokkal foglalkoztunk, jött Sennyey. Azt mondá, hogy beszéljen Andrássy Hübnerrel; gondoljuk meg jól a dolgokat; a legnagyobb nehézség a hadügyi kérdésben van, tehát az első két észrevételben; a többi mellékes kérdés, ezekben fognak engedni.
Andrássy volt Hübnernél. Hübner is azt mondá, hogy a recruta-kérdés a legfontosabb, mire Andrássy azt felelte: a recruta-engedélyezési jogról az országgyűlés nem fog lemondani, de lehet a dolgot úgy formulázni, hogy belőle a harczképességre nézve nehézség ne támadjon. Azonkívül még azt is mondá Hübner, hogy ő felsége ahhoz ragaszkodik, hogy az oldala melletti miniszter az legyen, a kit ő akar, s ez Mailáth lenne, a mint Hübner észrevette. Andrássy erre azt felelte: teheti ezt ő felsége, de azután a minisztérium többi tagját is hasonló elemekből alakítsa. Hübner azt is mondá, hogy Sennyey abbeli elhatározását jelentette ki, hogy minden állásáról lemond, ha ő felsége messzebb megy a concessiókban, mint amennyire ők javalják.
Délután hozzákezdettünk a felelet formulázásához. Andrássynak nehezen ment a hadügyre nézve adandó válasz iránt tisztába jönni. 4 és 5 közt elment Mailáthhoz, miután tőle órát kéretett a maga számára.
Megmondá neki, hogy elmenetele előtt ő felségével akar szólani, továbbá, hogy a nekünk átadott pontokat Deákkal kivánja közölni.
Andrássyval Mailáth tudatta, hogy holnap, 27-dikén, ő felsége fogadni kivánja.
39Ámbár érdekes lett volna ezen fogadás resultatumait bevárnom, estve Hallba indultam. Előbb feltettem nézetemet, miképp lehetne az anyagi kérdésekre vonatkozó pontokra válaszolni.
Alig volt egy órai időm a formulázásra.
Minthogy Andrássy színházba ment, pontozataimat leirtam számára s hozzája csatoltam egy levelet, melyben arra kértem, hogy a kormány átvételénél, ha t. i. ezzel megkinálnák, kösse ki azon négy pontot, melyet augusztus 22-dikén naplómba bejegyeztem. Ezen levelemben rendesebben formuláztam a négy pontot.
Az elsőnél hozzá tettem, kösse ki mint a bizalom jelét azon igéretet, hogy ő felsége a magyar kormány tagjainak meghallgatása és tanácsa nélkül a magyar ügyekben semmi lépést nem teend; továbbá támogatás fejében kösse ki azon igéretet, hogy ő felsége legalább három-négy hónapot az országban töltend.
A harmadiknál határozott kikötését az integritásnak azzal, hogy még a horvát ügy végleges elintézése is egyenesen és kizárólag a mi ügyünk.
Ezen levelet Andrássynak hátrahagytam s vele abban maradtam, hogy ő 27-dikén Pestre megy, 29-dikén Sz.-Lászlóra Deák Ferenczhez indul, 30-dikán aztán találkozunk Bécsben s ő nekem táviratozni fog Hallba, állanak-e ezen terminusok.
Az Andrássynak átadott megjegyzéseim szövege a következő volt:
Die negative Fassung des Alinea 19 war nothwendig, um das Recht der Länder der ungarischen Krone in der Zollgesetzgebung zu wahren. Übrigens kann kaum ein Zweifel darüber obwalten, dass Ungarn bereit ist, das gegenwärtige Zollsystem, die verbindliche Kraft der bestehenden Handelsverträge durch ein mit den übrigen Ländern Sr. Majestät abzuschliessendes Zoll- und Handelsbündniss anzuerkennen, wobei die weiteren Modalitäten in Betreff der Handhabung des einheitlichen Zollsystems jedenfalls festzustellen wären.
Die Trennung der gegenwärtig bestehenden Staatsschuld wird nicht verlangt, da es ausdrücklich heisst: das Land auch jetzt bereit ist, einen Theil der Staatsschuldenlast zu übernehmen; daher es sich hier nicht um die Theilung der Staatsschuld handelt, sondern um die Übernahme eines Theiles der Last, die in Folge der Staatsschuld entstand.
Aus der Übernahme eines Theiles der Lasten der Staatsschuld, und der in dem Alinea 58 vorgesehenen Möglichkeit der gemeinsamen Creditangelegenheit folgt zwar die Einheit in der Verwaltung der Staatsschuld, auch ist eine principielle Vereinbarung in Betreff des öffentlichen Credits 40insofern nöthig, dass kein Theil der Monarchie solche Creditoperationen vornehme, die den allgemeinen Credit des Staates oder des anderen Theiles gefährden; aber eine principielle Vereinbarung in Betreff des Zettelbankwesens könnte nur insoweit stattfinden, als der Ubergang aus dem bestehenden Bankmonopol in ein den Creditbedürfnissen der verschiedenen Länder mehr entsprechendes Zettelbanksystem es erfordert. Wünschenswerth erscheint es allerdings, das gewisse leitende Ideen bei der Concessionirung von Zettelbanken von den zwei Reichstagen im Wege des Alinea 63 festgestellt werden. Dem Rechte, Banken und Creditinstitute zu consessioniren, könnte die Legislation in Ungarn kaum entsagen. Wenn in Ungarn die legalen Zustände ins Leben getreten sein werden, wird eine gewisse Zeit dazu erforderlich sein, bis im Sinne des 15-er Vorschlages die Quote zu den als gemeinschaftlich anerkannten Auslagen festgestellt und ein ordnungsmässiges Budget votirt werden kann. Bei dem zurückgekehrten Vertrauen würde es aber die Pflicht der ungarischen Regierung sein, den Status quo im Steuer-, Zoll- und Verkehrswesen, und bezüglich der priviligirten Stellung der Nationalbank aufrecht zu erhalten, und insofern dieser Zustand mit den Gesetzen nicht im Einklang steht, für sich von dem ungarischen Reichstage die in der Adresse in Aussicht gestellte Indemnität in Anspruch zu nehmen; ferner für eine gewisse kürzere Zeit, während welcher die Schwierigkeiten der Übergangsperiode überwunden werden können, vom ungarischen Repräsentantenhause vor Allem die Votirung der bestehenden Steuern und Zölle zu verlangen, damit für die gemeinschaftlichen Auslagen während der Ubergangsperiode die durch die gegenwärtig bestehenden Steuern geleisteten Beträge einfliessen. Daher würde der Überschuss aller Steuern, nachdem die für die innere Verwaltung festgestellten und noch festzustellenden Beträge bestritten würden, richtig abgeführt werden.
Die Eintreibung und Verwaltung der Steuern müsste schon während dieser Übergangsperiode im Sinne des Alinea 17 geschehen.
