KI NEVEZI KI A KÖZÖS MINISZTEREKET?
KI NEVEZI KI A KÖZÖS MINISZTEREKET?
A hatvanhetes bizottság 1867. január 31-dikén tartott ülésében Nyáry Pál kérdést intézett a bizottság többségéhez, hogy a 29. §-ban említett közös miniszteriumot ki fogja kinevezni? Nézete szerint ezt az osztrák császár nem teheti mint osztrák császár, mert akkor a magyar király jogába vágna; de a magyar király szintén nem teheti, mert ezzel az osztrák császár souverain fejedelmi jogát sértené. Ezt oly fontos kérdésnek mondotta, hogy megoldását mellőzni nem lehet.
Deák Ferencz: A hadügyre nézve kimondottuk, hogy a vezérlet ő felségének, a magyar királynak fejedelmi jogaihoz tartozik a magyar hadseregre nézve; ugyanazon joggal bir ő felsége a többi tartományok seregeire nézve: a seregek együtt működnek, és a mi a vezérletre vonatkozik, azt a magyar király és az osztrák császár együtt, azaz egy személyben fogják teljesíteni. Ugyanazt teendik annálfogva a közös miniszteriumnál: t. i. ő felsége a magyar király és ő felsége az osztrák császár magok között meg fognak egyezni ennek a miniszteriumnak kinevezésében. (Derültség.) Én a dolognak más megfejtését nem tudom.
261Keglevich Béla gr. Deák feleletéből azt következtette, hogy kifelé is ezentúl nemcsak az osztrák birodalom és az osztrák császár lesznek képviselve, hanem az osztrák császár és a magyar királyság.
Nyáry Pál tökéletesen megnyugodott, ha a kérdés úgy oldatik meg, hogy az osztrák császár és a magyar király nevezi ki a közös minisztereket. «Ebből szükségképp következik, hogy külföldön ezután az osztrák és magyar követ által lesz képviselve nemcsak az osztrák birodalom, hanem a magyar királyság is. Ha ez megtörténik valósággal, igen sok elvétetik azon élből, mely most szúró, aggasztó érzést okoz sokak keblében és az övében is.»
A bizottság változatlanul elfogadta a 25–30. §§-at.
