A BUDAI KIRÁLYI PALOTÁRA KITŰZHETŐ-E FEKETESÁRGA ZÁSZLÓ?

Teljes szövegű keresés

116A BUDAI KIRÁLYI PALOTÁRA KITŰZHETŐ-E FEKETESÁRGA ZÁSZLÓ?
A képviselőháznak 1867. junius 26-dikán tartott ülésében Csanády Sándor a következő interpellatiót terjesztette elő: «Az 1847/8. XXI. törvényczikk rendeli, hogy a nemzeti szín és ország czimere ősi jogaiba visszaállíttatik, s hogy minden középületeknél s közintézeteknél, minden nyilvános ünnepek alkalmával, a nemzeti lobogó és ország czimere használtassék. Tekintve, hogy király és kormány a törvényeket mind önmaga megtartani, mind mások által is megtartatni köteles; tekintve, hogy a törvények rendeleteinek legparányibb részben meg nem tartása, nem teljesítése, törvények iránti tiszteletlenség, a közerkölcsiség aláásása: azon kérdést intézem a jelen magyarország miniszteriumhoz, nincs-e a jelen miniszteriumnak hatáskörén kívül a fönjelölt törvény rendeleteinek tiszteletet vívni ki azáltal, hogy az ország középületein, mint ez például ős Buda várában az országnak királyi lakosztályán is történt, az eddig törvény ellenére ott lobogtatott osztrák császársági sárgafekete zászló helyét Magyarországnak a törvény által rendelt nemzeti lobogója váltsa föl? és ha hatáskörén kívül nem esik a jelen miniszteriumnak a fönjelölt 1847/8. XXI. törvényczikk rendeletét életbe léptetni: mikor szándékozik törvény szabta kötelességének megfelelni?»
Az elnök azon kérdést tette: kivánja-e a ház, hogy az interpellatio közöltessék a miniszteriummal?
Deák Ferencz: T. ház! Nem tudom, kivánja-e a miniszterium, hogy ez interpellatio vele közöltessék és fog-e arra felelni? Hanem mikor a miniszterium valamely interpellatióra felel, mely itt előterjesztetik és fölolvastatik, azért felel, és azért köteles felelni, mert az interpellatio érdemében a ház is osztozik, a jelen esetben pedig kénytelen vagyok kijelenteni, hogy nem osztozom az interpelláló úr nézetében, különösen arra nézve, hogy a kir. palotának legmagasabb pontján sárgafekete zászló ne lenghessen, mert a feketesárga zászló – a mennyire tudom – a császári háznak családi czimere, az ily családi czimer pedig sehol sincs kizárva, hol a fejedelem tartózkodik.
E tekintetben hivatkozhatom a históriára. Méltóztassanak megnézni, hogy egyebet ne említsek, a Nagy Lajos király korában készült codex pictust, melynek eredetije a bécsi császári könyvtárban őriztetik: ott több helyen fordul elő Magyarország czimere Magyarország 117pajzsával, és ugyanazon czimeren láthatni az uralkodóháznak, az Anjou-háznak czimerét, a liliomot is, úgy hogy több helyütt az egyik oldalon a négy folyó, a másik pajzson egyik helyen a kettős kereszt, a másik helyen a liliom van. Ezt akárkinek megmutathatom. Emlékezzenek vissza régi oklevelekre, régi festményekre és régi pénzekre, például Mátyás király idejéből, melyeken ott van a holló, mely nem Magyarország czimere, hanem Mátyás családi czimere volt.
Abban tehát legkevesebb jogsértést sem látok, ha a házi gazda a maga családi czimerét is kitéteti a háza fölé; az pedig kétséget nem szenved, hogy a budai palotában a király a házi gazda. (Élénk helyeslés a középen.)
Madarász József nem kivánta Deákot abban követni, hogy a tárgyra nézve elmondja magánvéleményét, s csak azon fölfogás ellen szólalt föl, «hogy ha a miniszterium interpelláltatik, már magában a miniszteriumnak erre való felelete magával hozná azt, hogy a ház is osztja az interpellatióban foglalt elvet». Az interpellatiókra ne a háznak valamely tagja feleljen, hanem ez a miniszterium kötelessége, s csak a miniszter válasza után nyilatkozik a ház, hogy megelégszik-e a felelettel vagy nem? Ha nem elégszik meg valamely elutasító felelettel, kényszerítheti a kormányt érdemleges válaszra, s ekkor áll elő azon eset, hogy az interpellatio elvében osztozik a ház.
Tisza Kálmán osztozott Madarász nézetében.
A képviselőház jegyzőkönyve közli Csanády interpellatióját, s ezt teszi hozzá: «Mely interpellatióra a kormány ezúttal nem válaszolt».

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages