A MAGYAR ORSZÁGOS KÜLDÖTTSÉG TANÁCSKOZÁSAI A BIRODALMI TANÁCS KÜLDÖTTSÉGÉNEK VÁLASZIRATÁRÓL.
A MAGYAR ORSZÁGOS KÜLDÖTTSÉG TANÁCSKOZÁSAI A BIRODALMI TANÁCS KÜLDÖTTSÉGÉNEK VÁLASZIRATÁRÓL.
A magyar országos küldöttség 1867. augusztus 24-dikén tartott ülése jegyzőkönyvének II. és III. pontjai így szólanak:
«II. Gróf Zichy Ferencz szóbelileg jelentést tesz azon vizsgálódásokról, melyekre a direct adók kérdését illető hivatalos adatok és közlemények tekintetében a küldöttség egyik értekezleti üléséből Ghyczy Kálmán küldöttségi taggal kiküldve volt, s a honnan kitetszik, hogy Magyarországnak az egyenes adók nyomán való túlterheltetése csakugyan kétségtelen, s a birodalmi tanács küldöttségének ez irányban ellenkező állításai nem alaposak.
III. Elnök jelenti, hogy Weninger miniszteri tanácsos úr, ki a birodalmi tanács küldöttségének válasziratában foglalt némely számtételek megigazítására 181volt fölkérve, e részbeli nyomozásainak eredményét a küldöttség elé kivánja terjeszteni.
A jegyzőkönyv ez után közli Weninger előterjesztését.
Lónyay Menyhért naplójában a következőket irja ezen ülésről:
Czélja lévén ezen összejövetelnek, a 12 órakor tartandó közös tanácskozmány előkészítése végett még némely adat megvitatása, illetőleg a birodalmi tanács küldöttsége észrevételeinek számtani kiigazítása és fölvilágosítása, Weninger fölolvasta erre vonatkozó jelentését, mire Ghyczy megjegyezte, hogy a magyar küldöttség válaszában csak annyit említsen meg, hogy a zárszámlákban foglalt adatokat csak nagy átalánosságban vehetjük föl számítási alapul, s azok egyes részleteibe nem bocsátkozhatunk, minthogy a magyar küldöttség is tudna fölsorolni több számtételi különbséget, melyek a másik részre nézve kedvezőtlenek volnának.
Zichy Ferencz gr. részletes előadást tartott, különösen a jövedelmi adóról. A 14 millióra menő jövedelmi adóból a többi tartományok viselnek 10.325,000 frtot, Magyarország 4.133,000 frtot, ennélfogva a két tétel úgy áll egymáshoz, mint 71.3 : 28.7-hez. Ezenkívül tekintetbe jön a szelvényadó. Ha ez is számításba vétetik, a jövedelmi adóból Magyarország által viselhető rész alig fog 29%-ot tenni. Hivatkozott továbbá a hivatalos statisztikai évkönyvekre, melyekben az összes érték kiszámíttatott. E szerint az összes fekvő érték az osztrák tartományokban 5.900,000 forint, erre esik 55 millió direct adó, tehát száz frtra 93 kr. Magyarországban tesz az összes érték 2.361,000 frtot, esik reá 25 millió frt direct adó, ennélfogva minden száz frtra 1 frt 7 kr. Ezen számítások eredménye az, hogy az összes értéket véve fel, Magyarország 14%-kal van túlterhelve.
Én megemlítettem, hogy ha fölveszszük az összes forgó tőke értékét, s az állampapirokban, iparvállalatokban, valamint a magánhitelezőknél lévő, különösen a földbirtok-hitel alapján keletkezett activ capitálisokat, ezeknek nagyobbrésze a birodalom másik felében van. Fölvehető ugyanis, hogy az államadósságnak 2/3 része a birodalomban, 1/3 része pedig külföldön van. A magyar birodalomban levő államadóssági kötelezvények alig tesznek 15–20 millió frtnyi összeget, ennélfogva az államadósságok kötelezvényeit körülbelül 2000 millióra téve, továbbá az iparvállalatok után 1200–1500 millió értéket véve föl, s a jelzálogi megterheltetés következtében hasonlóképpen 1500 milliót számítva, mindezeknek kamatai közel annyi összeget tesznek ki, a mennyi Magyarországon az egyenes adóval sújtott földbirtok 182értékének összes évi jövedelme, a mi természetesen annak világos bizonysága, hogy az adóképesség a birodalom egyik felében sokszorta nagyobb, mint a másikban. Erre nézve még egy nevezetes adatot hozhatok föl. A statisztikai évkönyveknek az 1865-diki évről szóló kötetében a 242-dik lapon egybeállítvák az összes pénzintézetektől forgalomba hozott tőkék és leszámítolt váltók, tehát azon hitelforgalom, mely a birodalom egyik és másik felében van. Ezen számítások szerint a pénzintézetektől forgatott tőke tett az osztrák tartományokban 7.699,855 frtot, a magyar birodalom területén 128,823 forintot; ennélfogva az arány úgy áll, mint 1:58.
A földnek kevesebb megterheltetésére nézve is hoztam föl némely adatot. Alsó-Ausztriában gr. Bentingsennek 1856-ban 1.555,000 frtért vett uradalma, mely 10,623 holdat tesz, meg van terhelve 1728 frt adóval. Metternich herczegnek plassi uradalma Csehországban, mely 23,311 holdat tesz, 3874 frt adót fizet. Kloisban Bavoras gr. 1258 holdnyi birtoka 321 frt adót fizet; ugyanannak 1283 holdnyi birtoka pedig 334 frttal van megterhelve.
Hasonló értelemben nyilatkozott gr. Zichy Ferencz, ki a b. Sinának, jószágigazgatójától kapott adatokkal bizonyítgatta, hogy b. Sina az Ausztriában lévő birtokai után sokkal kevesebb adót fizet a tiszta jövedelem után, mint magyarországi birtokaitól.
Végre előadtam a küldöttségnek az újabb számításokat az összes netto bevételekről a birodalom két felében. E szerint, hat évi időszakot véve föl, Magyarország 102.726,000 frtot, a birodalom másik fele pedig 1,159.211,000 forint adót fizetett; tehát a magyar birodalomra esett évi átlagban 17.121,000, a birodalom másik felére 193.211.000 frt fizetett adó.
Mindezen adatok inkább csak felvilágosításul szolgálóknak mondattak, mire Ghyczy megjegyezte, hogy ezen adatokat nem lesz szükséges részletesen idézni, s elég leend mindezeket csak főbb elvekben kifejteni.
Ezután Ghyczy az elnököt interpellálta az iránt, vajjon átadta-e már neki a másik küldöttség elnöke a mi küldöttségünk első iratára való válaszát magyar nyelven is? mert ha ez nem történt volna meg, ő kénytelen volna ahhoz ragaszkodni, hogy a jövőben teendő közleményeket mi is csak egyedül magyar nyelven adjuk át a másik küldöttségnek.
Az elnök erre kijelentette, hogy eddig még nem kapta meg a magyar 183fordítást, de az osztrák küldöttség elnöke, Rauscher bibornok, kijelentette, hogy ennek az az oka, mivel eddig még nem tudtak alkalmas embert szerezni, ki képes tökéletesen hiteles fordítást készíteni; mivel pedig a küldöttség jegyzője mindeddig nem gondoskodott a fordításról, ő – Rauscher – saját költségén fogja válasziratukat lefordíttatni és azután kézbesíteni a magyar küldöttségnek.
Ghyczy azon óvás tétele mellett, hogy a mi jegyzőkönyvünkbe ne a német szöveg, hanem a magyar fordítás iktattassék, belenyugodott ezen fölvilágosításba.
Ezután azon kérdés fölött folyt a vita, mit fogunk a 12 órakor tartandó közös conferentiában mondani? Megállapodás abban történt, hogy mivel a másik részről hivattunk föl a conferentiára, a megállapított tárgyalási modor folytán ők lesznek hivatva előadni és fölhozni azon tárgyakat, melyek fölött velünk értekezni kivánnak. Az elnök megjegyzi, hogy a szóbelileg vett nyilatkozat értelme szerint, a másik küldöttség az általa beadott válasz fölött kiván értekezni, ennélfogva legczélszerűbb eljárás volna, az azon válaszban foglalt tárgyakat egyenkint venni vitatkozás alá.
