KIRÁLYI LEIRATOK AZ 1865. ÉVI KOLOZSVÁRI ELNAPOLT ORSZÁGGYŰLÉS FÖLOSZLATÁSÁRÓL S AZ 1863/4. NAGY-SZEBENI TARTOMÁNYGYŰLÉS ÖSSZES H…
112KIRÁLYI LEIRATOK
AZ 1865. ÉVI KOLOZSVÁRI ELNAPOLT ORSZÁGGYŰLÉS FÖLOSZLATÁSÁRÓL S AZ 1863/4. NAGY-SZEBENI TARTOMÁNYGYŰLÉS ÖSSZES HATÁROZMÁNYAINAK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL.
AZ 1865. ÉVI KOLOZSVÁRI ELNAPOLT ORSZÁGGYŰLÉS FÖLOSZLATÁSÁRÓL S AZ 1863/4. NAGY-SZEBENI TARTOMÁNYGYŰLÉS ÖSSZES HATÁROZMÁNYAINAK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRŐL.
Ő felsége 1867. junius 20-dikán az erdélyi főkormányszékhez kir. leiratot intézett, mely hivatkozott arra, hogy midőn az 1865. deczember 10-dikére Pestre egybehivott magyarországi országgyűlésen ő felsége meghívására Erdély képviselői is megjelentek, ő felsége az itt megindult tanácskozások eredményeig az 1865. november 19-dikére Kolozsvárra egybehivott erdélyi országgyűlést ideiglenesen elnapolta, s ez után igy folytatta: «Miután pedig atyai szívünk örömére a most említett magyar országgyűlésen a két ország képviselői közt oly testvéri egyetértés létesült, melynél fogva azon czél, a melyet a Kolozsvárra 1865. évi november 19-dikére egybehivott erdélyi országgyűlés elé kitűztünk, t. i. a törvényesen egyesült két ország közti viszonyok részletes szabályozása és kölcsönös érdekeiknek kiegyenlítése, leggyorsabban és legbiztosabban elérhető a magyar országgyűlés által, erre nézve már kinevezett küldöttség útján, s miután különben is mind a pozsonyi 1847/8. országgyűlés VII., mind pedig a kolozsvári 1848. évi országgyűlés I. törvényczikkeinek egybehangzó rendeletei szerint az unio részleteinek végérvényes megállapítása csak a két ország egyesült és közös törvényhozása által lesz eszközölhető, a fent érintett, az 1865. évi nov. 19-dikére Kolozsvárra általunk egybehivott, s 1865. évi deczember hó 25-dikén kelt királyi leiratunk által elnapolt országgyűlést ezennel föloszlatjuk.»
Ő felsége ugyanazon a napon a következő második kir. leiratot intézte az erdélyi főkormányszékhez:
Az alkotmányos jogállapotnak birodalmunk összes területén lett helyreállítása után szükségesnek tartjuk, hogy az alkotmányos elvek- és jogalapra nézve minden fönforogható kétely eloszlattassék és a közjogi fogalmak zavarának jövőre eleje vétessék.
Ugyanazért, miután magyar koronánk országainak államjogi viszonya az uralkodásunk alatt álló többi országok irányában az 1865. évi deczember 10-dikére Pestre, Magyarország s a vele törvényesen egyesült Erdély részére egybehívott közös országgyűlésen, a közös érdekű ügyek tárgyában alkotott és Általunk szentesített törvény által, birodalmunk hatalmát biztosító módon és alkotmányos úton véglegesen szabályoztatott, s ez 113által minden további eltérő irányú törvények, intézkedések és határozmányok, következőleg a Nagy-Szebenbe 1863. évi julius 1-sejére egybehivott, s 1865. évi szeptember 1-sején kelt kir. leiratunk által föloszlatott erdélyi tartománygyűlésnek azon határozmányai is, melyek Erdélynek a birodalom irányábani közjogi állására vonatkoznak, szükségképpen hatályon kívül léptek;
miután továbbá az 1847/8. évi pozsonyi országgyűlés VII. s az 1848. évi kolozsvári országgyűlés I. törvényczikke által a polgári jogegyenlőség elve, melynek sértetlen föntartását fejedelmi hivatásunk legfőbb föladatai közé sorozzuk, nemzetiség- vallás- és nyelvre való tekintet nélkül úgyis biztosítva van, s ennélfogva a fönnérintett nagy-szebeni tartománygyűlésnek határozmányai részint újabb törvénybe ütköznek, részint fölöslegessé váltak;
s miután végre Erdély belügyeit érintő minden kérdések a két ország egyesüléséről szóló föntebbi törvények értelmében végérvényesen csakis a pesti közös és egyesült törvényhozás kebelében lesznek megoldhatók:
mindezeknél fogva a többször érintett, 1863. évi julius 1-sejére egybehivott s 1865. évi szeptember l-sején kelt királyi leiratunk által föloszlatott nagy-szebeni tartománygyűlésnek összes határozmányait ezennel hatályon kívül helyezzük.»
Mindkét kir. leirat Andrássy Gyula gr. ellenjegyzésével volt ellátva.
