LÓNYAY LÁTOGATÁSA DEÁKNÁL AZ ÁLLAMADÓSSÁG TÁRGYÁBAN.

Teljes szövegű keresés

LÓNYAY LÁTOGATÁSA DEÁKNÁL AZ ÁLLAMADÓSSÁG TÁRGYÁBAN.
Lónyay Menyhért 1867. augusztus 31-dikén Vöslauból az államadósságok tárgyában Beckének levelet irt, melynek bevezetése így szól:
Verehrtester Herr Collega!
Ich habe mir seit der Conferenz den Kopf zerbrochen, wie man eine Combination aufstellen könnte, um zu einer glücklichen Lösung zu gelangen. Ich will dieselbe in Kürze mittheilen, und bitte mich telegrafisch mit ja oder nein zu verständigen. Ich fahre heute Abend um 7 Uhr von hier zu Deák. Ich muss mit ihm sprechen, um zu wissen, wie weit ich gehen darf. Auch sonst bedarf ich seines Rathes; ich möchte mich nicht gerne verrennen.
Die neue Combination ist ganz einfach. Wir nehmen zur gesammten Staatsschuld auch die Grundentlastungen, dann kann man bei 28% bleiben, und wir brauchen schwerlich ein bedeutendes Præcipuum.
Becke felelete ez volt:
Verehrtester Collega!
Ihr schätzbares Schreiben von heute soeben erhalten. Es ist mir ein neuerlicher Beweis der Gesinnungsfestigkeit und des edlen Strebens aus der schwierigen Lage herauszukommen, das ich ehren muss, wenn es mir auch oft harte Nüsse zu knacken gibt.
Mich stante pede für Ihre Unificirungsideen auszusprechen vermag ich natürlich nicht; ich werde chemin faisant nichts thun, als darüber nachdenken, und bitte Sie nur andererseits, den Präcipuum-Vorschlag in Ihrer Unterredung mit Deák nicht fallen zu lassen. Au fond sind wir sehr nahe bei einander.
Mit herzlichstem Danke und den Gefühlen wahrer Hochachtung
Ihr ergebenster
Becke.
Wien, 31. August 1867.
202Szeptember 3-dikán Vöslauban ezeket irta Lónyay naplójába:
Augusztus 31-dikén Andrássy Pestre ment. Megkértem, nézzen körül, vajjon nem kell-e erélyesen föllépni a Kossuth-féle agitatiók árja ellen, s hogy észlelje a hangulatot, a melyet a föltámasztott honvéd-egyletek csak mérgesebbé tehetnek.
Becke is az nap délután indulni készült Gasteinba Beusthoz, hogy megmutassa neki javaslatát a præcipuum eszméjével. Én Bécsbe küldtem Beckéhez ujabb combinátiómat, mely szerint, ha a földtehermentesítési kötvényeket is hozzáveszszük az államadósságokhoz, Magyarország többet vállalhat. Erre levélben válaszolt.
A dolgok ilyen állásában én úgy gondoltam, jó lesz az öregúrhoz utaznom. Estve 1/2 7 órakor elindultam Vöslauból és éjfél előtt értem Szombathelyre, s megszálltam a városházi vendéglőben. Túl a Dunán, Vasmegye székhelyén, nem különb a vendéglő, mint bármely provinciális városban nálunk. Keményen megtiltottam László inasomnak, hogy valahogy el ne árulja nevemet és állásomat. Reggel még megnéztem a nem igen csinos várost; megyeház, püspöki residentia a legnagyobb épületek. Szombathelyről Gelséig utaztam. Csengery ezt az állomást ajánlotta, pedig Szt.-Miklós a közelebbi. Szombathelyről telegrafáltam a gelsei állomásfőnöknek, szerezzen alkalmatosságot. Bessenyey, első aljegyző, egy öreg bátyjával várt reám az állomásnál egy jó fogattal, villásreggelivel, ritka szívességgel Bessenyey el is kisért Szt.-Lászlóig.
Gelséig kellemetesen utaztam gr. Erdődy Sándorral, ki egy kurlandi bárót, valami Beert leányával kisért; nejének 35 év előtti ismerőse volt még Angol- és Skóthonból. Nagy kurlandi dynastának látszott és jó gazdának. A magyar ügyek fejleményéről részletes tudósításokat kivánt; az 1861. és 1866-diki országgyűlésekről szóló könyveket iratta föl magának. Egy pár szavából kitünt, hogy jól van a szt.-pétervári kormányférfiakkal. Hát ha Beer uram több mint tourista?
Már két óra volt délután midőn Szt.-Lászlóra értem, görbe országon keresztül haladva, mint az alföldi ember mondaná; Vasmegye inkább sík föld. Zala dombos, erdős, elegendő szőlővel, Gelse és Szt.-László közt könnyű, nem gazdag talajjal.
Az öreg Osterhuebernek háza, a kit pedig Bessenyey négy ezer holdas földesúrnak mondott, egyszerű kis úrilak. Számtalan hasonló van vidékünkön, de nem négyezer holdas birtokosé. Semmi díszkert, csak gyümölcsös és konyhakert; tágas udvar, a háztól jobbra az udvaron négy öreg vadgesztenyefa egymásba bocsátott ágakkal és korláttal összefoglalva; ez a műhelye az öreg úrnak, a hol faragcsál. A háznál van a házi úrnak testvére, 203özvegy Hertelendyné, ki a belső gazdaságot viszi. Kis költséggel ki lehetne meszeltetni a kopott festésű falakat, a kopott butordarabokat pedig egyszerűekkel kicseréltetni, s a ház igen lakható lenne. Virágágynak sehol semmi nyoma; nem is lehetne megkisérleni a sok baromfi miatt.
Mindjárt ujra terítettek és tálaltak egy rakás jól főzött ételt. Régi magyar ház, sok eledellel, pongyola, rendetlen belsővel. Az almárium tetején a szalonban, mely az öreg úrnak tartózkodási helye, rakás régi ujság, az ablakpárkány alatt levő üregben szétszórt könyvek, a hosszu sötét ebédlőben vagy hat mult századbeli kép rossz festéssel, sok ezüst gyertyatartó, jó és tiszta ágy kopott butordarabok közt; a vendégszoba a legrendesebb és legdíszesebb.
A kéménynélküli parasztházak, szalmával fedve, fonott keritéssel, a kulturának nem nagy képét mutatják.
Szt.-László vidéke csinos, a falu előtt bükkös erdő, mint utitársam mondá, az öreg úrnak kedves sétája. A dombos vidék fiatal erdőkkel, alattuk szőlők, a nem széles völgyben szántóföldek. A ház háta mögött oly csinos fiatal erdő födi a hegyet, hogy kis fáradsággal pompás parkká lehetne varázsolni.
Alig vártam én, de az öreg úr is, hogy szólhassunk azon fontos tárgyakról, melyek miatt hozzája mentem. Mialatt az ebédet hozták, már kérdezősködött. Alig keltünk azonban föl, két kocsi vendég érkezett. Az egyiken gr. Festetics a szomszéd faluból, Viktor fiával és Mari nevű szőke kisasszony leányával, érdekes arczú, eleven nő, ki az öreg úrnak kezet csókolt. Az öreg úr melléje ült és vele enyelgett. Ott volt továbbá egy Boxberg báró kisasszony, egy gr. Stadionné, csinos, valódi bécsi női alak. Az öreg Hertelendyné a vendégek tiszteletére fekete selyemkendőt vett a vállára. Ott volt még Vörösmarty Béla. Ez volt a társaság, mely délutántól naplementig a ház előtt ült és conversált; az öreg úr szórta az adomákat. Mialatt a gazdag uzsonnát hozták, én az öreg úrral beszélgettem a fontos tárgyakról. Alig mentek el a vendégek, tálalták a copiosus vacsorát. Deák elé egy rakás ételt tettek, s ő majd az egyik tálból, majd a másikból evegetett jó étvágygyal. Kinézése igen jó, egészsége hasonló. Csakis a névtelen ijesztgető levelek, a melyeket kap, kedvetlenítik nyugalmában. Vidékén, mint ő és Bessenyey is mondá, a tigrisek, még pedig az extremek, szaporodnak, mi az öreg urat a hangulat változására nézve aggasztja.
Vacsora után, mely 9 órakor már teljesen be volt végezve, szobájába mentünk, s én elvittem oda magammal minden adatot, s közöltem vele a tárgyalások folyamát. Miután mindent elmondtam, ő is azon nézetben volt, hogy biz' a kamat-reductio kikerülhetetlen; ő is azon nézetben van, hogy 204mi ne kezdeményezzük, de az országgyűlés okvetlenűl kivánni fogja. A Becke-féle præcipuumot is megoldási módnak látja, de az általam formulázott halasztást is jó eszköznek találja. Szóval, határozott nézetet nem mondott; csak azt az egyet hiszi, hogy, ha áldozattal is, kiegyenlítjük az anyagi kérdéseket, ez nagy haszon lenne hazánkra nézve. Kért, közöljem majd vele az ügy további menetét.
Az országgyűléstől várja, hogy a közvéleményt jó útra tereli. Kossuth föllépését igen helytelennek tartja. Komolynak látja a helyzetet a belizgatások miatt.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages