LÓNYAY TERVE AZ ÁLLAMADÓSSÁGI TERHEK LESZÁLLÍTÁSÁRÓL.
LÓNYAY TERVE AZ ÁLLAMADÓSSÁGI TERHEK LESZÁLLÍTÁSÁRÓL.
Miként Lónyay Menyhért «A bankügy» czímű műve VIII. fejezetében előadja, mindjárt a miniszterium megalakulása első napjaiban tisztában volt magával az iránt, hogyan kell az államadóssági évjáradék megállapításánál eljárnia. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítására csak egy sikeres módot képzelhetett: az államadóssági terhek oly mérvű leszállítását, mely felért volna a mutatkozó deficittel. Még 1867 tavaszán értekezett Becké-vel a különböző kamatláb és törlesztési rendszer mellett forgalomban levő államadósságnak egyalakú és egyforma kamatú évjáradéki adósságá való átváltoztatása iránt. Ezen unificatiót úgy vélte keresztűl vihetőnek, 143hogy a különböző adóssági kötvények tőzsdei értékük arányában cseréltessenek be egységes járadéki kötvényekkel. A művelet biztos keresztűlvitele végett ki kellett volna mondani a conversióról alkotandó törvényben, hogy mindenkinek jogában áll a minden szelvény-adótól ment és későbbi terheltetés ellen is biztosított 6%-os új kötvényeket régi kötvényeinek akkori börze-értéke szerint fogadni el; vagy ha a hitelezők megtartják régi kötvényeiket, a rájuk kivetett 7%-os szelvényadó feljebb fog emeltetni. Lónyay úgy vélte, hogy ha ez a felemelés oly mérvű lett volna, mint azt később a birodalmi tanács elrendelte, t. i. 7%-ról 16-ra, az államkötvények birtokosai készséggel járultak volna a conversióhoz. Ezzel kapcsolatban rendezni akarta a valutát és megoldani a bankkérdést. Midőn a két országos küldöttség összejövetelének ideje közeledett, irt az akkor Ischlben időzött Andrássy Gyula grófnak részletes levelet, melyben az ez ügyben teendő első lépésre, az államadósság conversiójának, illetőleg reductiójának keresztűlvitelére felhatalmazást kért tőle.
Ischlben juliusban kelt levelében azonban a miniszterelnök egyenesen kivánta, hogy Lónyay e részben semmi positiv lépést ne tegyen. Andrássy ezt irta: «Gondold meg jól és vigyázz, nehogy az initiativát egyenesen a magyar kormánynak tulajdonítsák; a deputatio maga is rá fog jönni, ha majd a számok világosan beszélnek.» Az országos küldöttség azonban nem jött rá, s ellene fordult a tervnek Becke is, a ki pedig eleinte készséggel járult az eszméhez, s az előkészítésre vonatkozó számításokat is megtétette. Ily körülmények közt Lónyaynak le kellett mondania terve keresztűlviteléről.
