A FERENCZ-CSATORNA ÁLLAMSEGÉLYÉNEK FÖLEMELÉSÉRŐL.

Teljes szövegű keresés

A FERENCZ-CSATORNA ÁLLAMSEGÉLYÉNEK FÖLEMELÉSÉRŐL.
A képviselőház 1873. márczius 22-dikén tartott űlésében tárgyalta a «Ferencz-csatorna kiépítése tárgyában az 1870: XXXIV. t.-czikkel törvénybe igtatott engedélyokmány módosításáról» szóló törvényjavaslatot.
Az 1872: XXXIV. t.-cz. a Ferencz-csatornának 10.045,000 frtban megállapított építkezése valóságos költségeihez államsegély fejében 2.009,000 forintot szavazott meg, úgy azonban, hogy a részvénytársulat ezen összeg erejéig részvényeket enged át névszerinti értékben, melyek után az államkincstár kamatok és osztalékokban azon időtől részesülend, midőn a többi részvényre már 5% évi jövedelem esik.
Mivel az alaptőke névszerinti értékének összege több mint 18 millió forintot tett volna ki, ez összeg kamatozására pedig biztossággal számítani nem lehetett volna, s különösen nem lehetett volna azon 2.009,000 frtnyi kincstári járulékra nézve, melynek kamatozása csak akkor kezdődött volna, midőn az alaptőkének 16 millió forintot meghaladó része már teljes mértékben kamatozik: a kormány azt javasolta, hogy az államsegély 4.018,000 forintra emeltessék föl. Ez esetben a névszerinti alaptőkét legalább 25%-kal alább lehetett volna szállítani. A nagyobb államsegély fejében a részvénytársulat a többek közt arra is kötelezte volna magát, hogy «mindaddig, míg a kormány által nyujtott államsegély fejében átvett részvénykötvények után az évi kamatok 8%-ra nem emelkednek, az öntöző-csatorna mentén 358fekvő kincstári uradalmak területéből a pénzügyminiszter kijelölése szerint 14 ezer hold öntözéséhez a vizet díjmentesen fogja szolgáltatni oly módon, hogy 7 ezer hold tizennégy napi időközben, 7 ezer hold pedig idényileg, azaz őszszel és tavaszszal egyszer-egyszer átöntöztessék». A 14 ezer holdnak – mondotta indokolásában a miniszter – ezen öntözése folytán az államkincstár évenkint legalább is 140,000 frtnyi béremelkedést várhat.
Ghyczy Kálmán úgy látta, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetében a magántőke jövedelmezése nem magából az üzletből, hanem az állam pénztárából folyna. A vállalatra nézve igen hasznosnak, igen indokoltnak mondotta a javaslatot, de nem az országra nézve, s tekintettel a pénzügyi helyzetre, nem kivánta, hogy a végső eredményét illetőleg bizonytalan kimenetelű vállalatra nézve az állam bizonyos új terhet vegyen magára.
Zsedényi Ede nem tartotta helyesnek, hogy a törvényhozás oly kiadásokkal nyugtalanítsa az országot, a melyek nem tartoznak az okvetetlenül szükségesek közé.
Kerkapoly Károly pénzügyminiszter előadta, hogy a Ferencz-csatornát építő társulat az összes munkálatok 47%-át teljesítette a nélkül, hogy még csak egyetlenegy értékpapirt is eladott volna. Nagy fontosságúnak mondotta, hogy az első ilynemű papir, mely a világpiaczra kerül, meghozza a várt kamatot, különben egy második ilynemű vállalat papirjaival hiába keresnők föl a pénzpiaczot. A törvényjavaslat elfogadása esetén 9.600,000 forintnyi értékpapirt kellene kibocsátani, az ellenkező esetben pedig 16 millió forintnyit, már pedig egy vállalat, a mely 16 millió kamatját nem birja meghozni, igen jól kamatoztathat 9 1/2 milliót.
Tisza Kálmán nem járult ahhoz, hogy azért, hogy a munkálatokat a törvény szerint különben is végrehajtani tartozó vállalkozók biztosabban megkapják a teljes kamatot, az állam még két milliót adjon a vállalatnak kamat nélkül.
Somssich Pált megnyugtatta a vállalkozókkal kötött szerződés, a melyben ezek kötelezték magukat, hogy ha a meghatározott időre a munka el nem készül, azonnal megfizetik az újabb két milliónak a kamatjait, még pedig abból a munkából, a mely már is elkészült és a mely az öt millió forintot már is megüti, úgy hogy a négy millió forintnak megvan a teljes fedezete.
359Deák Ferencz: Tisztelt ház! (Halljuk! Halljuk!) Azok után, a miket e tárgyban többen, de különösen a pénzügyminiszter úr és legközelebb Somssich barátom elmondottak, nem igen van mit mondanom magára a tárgyra vonatkozólag. Egyedül azért szólalok föl, hogy egyetlen egy átalános megjegyzést tegyek. (Halljuk! Halljuk!)
Mivel az ország mindazon műveket, a melyek előmenetelére szükségesek, maga saját erejével előállítani nem képes, vállalkozókkal szokott szerződni. Mindig örülök, ha az ily szerződések lehetőleg olcsón köttetnek meg; sohasem örülök, ha úgy köttetnek meg, hogy a vállalkozók mellettök veszítenek (Helyeslés); mert azon látszólagos nyereség, a mihez ily módon jutni reménylünk, igen erősen megboszulja magát. (Átalános élénk helyeslés.) Példákat hozhatnék föl erre Magyarország eddigi tapasztalataiból. Semmi örömem sincs abban, hogy néhány vállalkozó vasutak építésénél tetemes veszteségeket szenvedett. (Élénk helyeslések.)
Ezek után még csak azt kivánom megjegyezni, hogy az első ízben megszavazott két millió segélyével ezen csatorna talán létesül, hiszen a törvény rendeli; hanem papirjai oly alant fognak állani, annyi veszteséggel lesznek csak eladhatók, hogy nagyon kérdéses, vajjon az ezentul létesítendő csatornázási vállalatok papirjainak lesz-e hitelök? Az ilyen első lépés megrontja a hitelt jövőre és az ország nem két milliónak, hanem ennél sokkal többnek szenvedi kárát. (Igaz! Úgy van!)
Átalában nézetem a pénzügyi politikáról az, hogy ha az állam szerződik, kisebb-nagyobb, de különösen nagyobb vállalatoknál igyekezzék a legelőkelőbb, a legszolidabb házakkal szerződni. (Átalános élénk helyeslés), még akkor is, (Halljuk! Halljuk!) ha ez valamivel drágábba kerül. A szatócskodás sohasem fizeti ki magát az államnak. (Igaz! Úgy van!) Másodszor meg soha se örüljünk annak, ha a vállalkozók valamely vállalatnál előreláthatólag vesztenek, mert a mit ott nyerünk, azt más alakban, más ponton sokszorosan elveszítjük.
Én attól tartok, hogy ha ezen törvényjavaslat elesik, hogy ha azt az országgyűlés bármi helyes vagy nem helyes számítás folytán visszautasítja: a visszautasításnak olyanok lesznek a következményei, a melyeket nagyon megkeserülhetünk, s ezért óhajtom a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés.)
A képviselőház 113 szavazattal 93 ellenében a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadta.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages