A KATHOLIKUS AUTONOMIÁT SZERVEZŐ GYŰLÉS VILÁGI TAGJAINAK VÁLASZTÁSÁNÁL CSAK VILÁGIAK, AZ EGYHÁZIAK VÁLASZTÁSÁNÁL CSAK EGYHÁZIAK G…
238A KATHOLIKUS AUTONOMIÁT SZERVEZŐ GYŰLÉS VILÁGI TAGJAINAK VÁLASZTÁSÁNÁL CSAK VILÁGIAK, AZ EGYHÁZIAK VÁLASZTÁSÁNÁL CSAK EGYHÁZIAK GYAKOROLJÁK AZ ELLENŐRZÉST.
A katholikus autonomiát előkészítő gyűlés 1869. október 9-dikén tartott ülésében folytatta «a magyarországi katholikus egyház autonomiáját szervező gyűlés tagjainak választási módozata tárgyában» előterjesztett bizottsági javaslat részletes tárgyalását. a javaslat 5. §-a így szólott: «A káptalani képviselet titkos szavazat útján akképpen jön létre, hogy minden egyes káptalanban a tagok szavazatjegyei a káptalani gyűlésben összeszedetvén, arról, ki mennyi szavazatot nyert, jegyzőkönyv vétetik föl, a mely a káptalani főnök által a megyéspüspök útján az illető tartományi érsekhez küldetik be, a ki egy öt tagból álló vegyes bizottság közbejöttével a szavazatokat összeszámítja, s annak, a ki legtöbb szavazatot nyert, a megbizó levelet kiállítja.»
Zichy Antal kérdezte, kikből áll majd a §-ban említett vegyes bizottság? Kuti Márton a §-ban ki akarta mondatni, hogy minden ilyen vegyes bizottságot azon megválasztott képviselők képezik, kik a jelen előkészítő gyűlés tagjai voltak. A szervező gyűlésre megválasztott képviselők azután ismét ily bizottságokat képezhetnének a legközelebbi választás alkalmával. Szabó Imre szombathelyi püspök elfogadta Kuti javaslatát, s azt tartotta, hogy nem sérti a káptalanok tekintélyét, ha tagjaik szavazó jegyeinek összeszámításánál ellenőrzés végett világi tag is lesz jelen.
Deák Ferencz: Én, ellenkezőleg némely előttem szólott képviselőkkel, a bizottsági javaslat 5. §-ának azon intézkedését, hogy a tartományi érsek egy öt tagu vegyes, tehát egyháziakból és világiakból álló bizottság közbejöttével számítja össze a szavazatokat, mellőztetni kivánom. Mellőztetni akarom pedig éppen azért, mert ott, hol a világi képviselőkről lesz szó, ismét az egyháziak közbejötte ellen akarok szavazni. (Helyeslés.)
Az egyháziak járjanak el önállóan a választás eszközlésénél, éppen így a világiak is. Az egyháziak választásánál éppen úgy nem szeretném a vegyes bizottságok alkalmazását elvül kimondani, mint nem akarom, hogy a világiak választásánál ott legyen ex officio a 239plebános vagy más egyházi férfiu. Mert ha itt, hol az egyháziak választásáról van szó, helybenhagyjuk a bizottságtól ajánlott eljárási módot, akkor csupa reciprocitásból kivánni fogják, hogy ott is, hol a világiak választásáról lesz szó, már előzetesen vegyes bizottságok mellett szavazzunk.
Én nem ellenzem, hogy a világi választók az ily bizottságba papokat is válaszszanak, de hogy ex officio legyenek jelen papok a világiak szavazatainak összeszámításánál, arra nem fogok szavazni, és éppen ezért kivánom, hogy e kifejezés: «vegyes bizottságok» már ezen szakaszból is kihagyassék. (Élénk helyeslés.)
Apponyi György gr. elfogadta Deák Ferencz nézetét, Haynald Lajos kalocsai érsek ellenben a kölcsönös bizalom megőrzése szempontjából fönn akarta tartani a mostani vláasztásoknál követett eljárást, s ezért a szerkezetre szavazott.
Zalka János győri püspök azt tartotta, hogy ha a §-ban említett vegyes bizottság úgy alakíttatik meg, hogy a tartománybeli káptalanok is két vagy több tagot küldenek ki ellenőrzés végett a központi scrutatorok mellé, akkor nincs megsértve azon elv, hogy a világiak választásánál csak világiak, az egyháziak választásánál csak egyháziak működjenek közre. Ily értelmezés mellett a §. változatlanul megmaradhatna.
Az elnök szavazás alá bocsátotta a bizottság szerkezetét, s ez kisebbségben maradt.
Biró László szathmári püspök közmegnyugtatásul ki akarta mondatni, hogy az egyháziak választásánál világiak is működjenek közre, s viszont a világiak választásánál az esperes is legyen jelen, a mire többen közbekiáltottak: «Erről már nem lehet szó.»
Az elnök a szavazásra következőnek azon indítványt mondotta, a mely szerint a §-ból a «vegyes» szó kimaradna a nélkül, hogy közelebbről megjelöltetnék, kikből alakíttassék a bizottság.
Deák Ferencz: Az kétségtelen, hogy a szerkezet, melynek alapeszméje a vegyes, azaz világiakból és egyháziakból álló bizottság volt, szótöbbséggel megbukott; erről tehát nem lehet többé szólani. Nekem a «vegyes» szó kihagyása ellen nincs ugyan ellenvetésem, 240de az ellen sincs kifogásom, ha bővebben kifejtetik az, hogy kikből és miképp alakíttassék a bizottság. Én csak az ellen vagyok, hogy e bizottság egyháziakból és világiakból álljon, és ennélfogva, ha a győri püspök indítványa többeket megnyugtat és a «káptalani vegyes» kifejezést óhajtják elfogadni, erre is ráállok, de azt sem tartanám fölöslegesnek, ha kimondatnék, hogy az ily értelemben vett vegyes bizottságok összeállítása az illető érsek kinevezésétől fogna függni. Ha pedig az kivántatnék, hogy e bizottság ne kinevezett, hanem a káptalanok kebeléből választott tagokból álljon, ez ellen sem lenne kifogásom. A mit én óhajtottam, azt a többség már elhatározta, midőn a szerkezet ellen nyilatkozott; a részletekre nézve méltóztassanak indítványt adni be.
A gyűlés az 5. §. vitatott pontját Kuti Márton indítványára a következő szerkezetben fogadta el: «.... az illető tartományi érsekhez küldetik be, a ki egy öt tagból álló, az érseki káptalan tagjaiból ugyanazon káptalan által választandó vegyes bizottság közbejöttével a szavazatokat összeszámítja, s annak, a ki legtöbb szavazatot nyert, a megbizó levelet kiállítja.»
