A KÉPVISELŐHÁZ NEM BOCSÁTKOZHATIK ABBA, HOGY AZ OSZTÁLYOKNAK A MEGBIZÓ-LEVELEK HOVÁ SOROZÁSÁRA NÉZVE ADOTT VÉLEMÉNYE HELYES-E, VA…
A KÉPVISELŐHÁZ NEM BOCSÁTKOZHATIK ABBA, HOGY AZ OSZTÁLYOKNAK A MEGBIZÓ-LEVELEK HOVÁ SOROZÁSÁRA NÉZVE ADOTT VÉLEMÉNYE HELYES-E, VAGY NEM.
A képviselőház 1869. április 30-dikán tartott űlésének napirendjén voltak az osztályok jelentései a képviselők megbizó-leveleinek vizsgálatáról.
167Tisza Kálmán fölvetette a kérdést: úgy fogja-e föl a ház az osztályok föladatát, hogy a megbizó-leveleknek csak alaki kiállítására tartoznak figyelemmel lenni? Mert ha tartalmukra is figyelmet kell fordítani, akkor Pásztélyi János választását, mint a melyről maga a választási elnök bizonyítja, hogy a szavazási lajstrom eltévedése következtében egy egész községet nem bocsátottak szavazásra, nem lehet azokéi közé sorozni, a kiknek jegyzőkönyve rendben van, miként a III. osztály tette. Midőn valamely jegyzőkönyv tartalma egyenes törvénytelenséget vall be, ezt figyelembe veendőnek tartotta. Fölhozta továbbá, hogy a III. osztály a kifogástalan képviselők közé iktatta Klapka Györgyöt, a ki az országgyűlés megnyitása után, április 26-dikán választatott meg, s kivánta, hogy ily választásokra nézve mondja ki a ház a kérvények benyujtására megszabott 30 nap föntartását.
Deák Ferencz: T. ház! Az országgyűlés, a mióta parlamentális alapon jő össze, átalános elv gyanánt tekintette azt, hogy a meg nem alakult ház a választások fölött nem hozhat határozatot. Így volt ez 1848-ban, 1861-ben és 1865-ben, és még az előbbi házszabályokban is világosan ki volt mondva, hogy alakulása előtt a ház nem határozhat a választások fölött. 1865-ben viták támadtak egyes kérdések fölött, és a ház elhatározta, hogy ezek iránt a ház majd akkor hoz végzést, ha megalakult. Az új szabályok, melyeket a mult országgyűlés alkotott, ezen tekintetet még inkább figyelembe vették, mert okulva a mult tapasztalatain, a ház magát meg akarta menteni az igazolások mindennemű kellemetlenségeitől. Előbb a választások érvénye fölött a ház maga biráskodott, most nem a ház biráskodik, hanem biróságok alakíttatnak. Az osztályoknak kiadatnak a megbizó-levelek. Ezek a szabályok szerint jegyzőkönyvbe veszik, még pedig: a) pont alá a kifogástalanokat, azaz a kiknek választása, vagyis jegyzőkönyvök rendben van és kérvény sem adatott be ellenök; b) alá azokat, kiknek jegyzőkönyve rendben van ugyan, de kérvény adatott be ellenök; c) alá azokat, kik ellen kérvény nincs ugyan beadva, de kiknek jegyzőkönyve akár tartalomra, akár kiállításra nézve törvényes kifogás alá vehető. Az osztályok a ház elé terjesztik ezekről szóló jelentésöket.
Van-e a háznak joga ma és most ezen állapotában az osztályok eljárását fölülvizsgálni? (Felkiáltások: Nincs!) Én azt hiszem, nincs, nincs pedig azért, mert a házszabályok egészen másként rendelkeznek.
168Így a 18. §. ezt mondja: «Az osztályok jelentései a ház által tárgyaltatván, a korelnök a kifogástalan megbizó-levelek bemutatóit igazolt képviselőknek jelenti ki». Nem mondja tehát a szabály, hogy a ház azok fölött vitatkozik, azok fölött határoz. (Közbeszólás: Azt mondják a szabályok: Tárgyaltatván!) A tárgyalás nem mindig involválja a határozat hozatalát a választás érvényessége fölött, sőt éppen nem involválja azt.
A szabályok igen világosak e tekintetben. A c) pont kijelenti: «Azon választási jegyzőkönyvek érvényessége fölött, melyek akár tartalmokra, akár kiállításokra nézve törvényes kifogás alá vehetők, a ház alakulása után fog intézkedés történni». Ez egyenesen kizárja azt, hogy a meg nem alakult ház azok fölött intézkedjék. (Helyeslés.)
De még világosabban tisztába hozza ezen kérdést a 27. §.: «Azon megbizó-levelek, melyek ellen kérvény nem adatott be, de a melyek akár tartalmokra, akár kiállításokra nézve az osztályokban kifogás alá vehetők, azokhoz soroztassanak, melyeknek érvényessége ellen kérvény adatott be, s azok ezen esetben az előbbiekkel egyenlő módon tárgyaltatnak».
A következő 30. §. megmondja, hogyan tárgyaltatnak: t. i. «mind a választások érvényessége ellen beadott kérvényeket, mind a 27. §. értelmében – a mit éppen most olvastam el – kifogás alá vett megbizó-leveleket a ház elnöke az egyes biráló-bizottságok közt sorshuzás útján kiosztatja». Ezen szabálytól elállani nem lehet.
Most tehát nincs egyéb hátra, mint tisztán a szabályok értelmében azon választásokat, a melyeket az osztályok kifogástalanoknak találtak – mert mi nem superrevideálhatjuk, a nem igazolt ház éppen nem superrevideálhatja azokat – kifogástalanoknak nyilvánítani; azon megbizó-levelek bemutatóit pedig, kik ellen kérvény adatott be, de jegyzőkönyvük rendben van, vagyis a b) alá jegyzetteket, az alakulásban részt venni engedni, a kérvények a biráló-bizottság elé tartozván; végre azon választásokra nézve, melyeknek jegyzőkönyveit rendben nem találta az osztály a 27. §. alapján, a ház alakulása után rendelkezik a 30. §. értelmében. (Helyeslés.)
Nem alakult állapotban semmi határozat hozatalára se most nincs, se az előbbi országgyűléseken nem volt jogosítva a ház.
Itt az országgyűlési napló, melyből látjuk, hogy ezen kérdések fölött már a mult országgyűlésen is viták keletkeztek. Többek közt Nyáry képviselő világosan kijelentette, hogy: «nem lehet a háznak, míg alakulva nincsen, a választások fölött határozatot hozni». Így 169nyilatkozott azon időben Böszörményi László képviselő, hasonló értelemben nyilatkoztam én is, szóval, az akkori háznak minden színezete; és csakugyan ez állapíttatott meg. Például Nyáry Pál képviselő az 1865-diki országgyűlés 3-dik űlésében így nyilatkozott: «Azt gondolom, mindenekelőtt ezen kérdésekkel kell tisztába jönnünk: 1-ör van-e különbség a kifogástalan és az igazolt választások között? Azt hiszem, ezen kérdésre igennel felelhetünk. 2-or az a kérdés, hogy határozati joga a háznak mikor kezdődik? Azt hiszem, erre a házszabálynak értelmében mindenki azt mondja: akkor, mikor a ház megalakult.» És ez akkor mint a háznak, a még nem igazolt háznak, véleménye átalában elfogadtatott.
A szabályokban már akkor is az foglaltatott, hogy csak a megalakult ház hozhat határozatot. Most pedig még világosabban ki van mondva, hogy: a kiknek jegyzőkönyve ellen az osztály nem talált kifogást, ha kérvény nincs beadva ellenök, a korelnök igazoltaknak jelenti ki; a kik ellen kérvény van beadva, de jegyzőkönyvök rendben van, a ház alakulásába befolynak, kérvényeik a biróság elé tartozván; azok pedig, a kiknek jegyzőkönyve ellen az osztályok kifogást tettek, a ház alakulása után esnek rendelkezés alá, még pedig az új szabályok 30. §-a szerint úgy, hogy a biróságok közé beosztatnak.
Mi tehát ezen dolgok megvizsgálására nem alakult állapotban nem vagyunk jogosítva.
Egyik osztály például Kossuth Ferencz választási jegyzőkönyvét kifogástalannak találta, de azt mondja, hogy nem annak rendjén és útján került a ház elé. E fölött sem határozhatunk most; ha a ház megalakult, akkor szólhatunk ezen körülményhez is; de ahhoz, ha kifogástalannak nyilváníttatott valamely képviselő az osztály részéről, mi nem szólhatunk, az osztály ezen határozatát meg nem változtathatjuk, és nem akadályozhatjuk, ha eljön azon képviselő, hogy részt vegyen a ház alakulásában, és így, ha nem lesz ellene kérvény, igazoltatni fog; arról pedig, hogy elmulasztá okát adni távollétének, és ez hogyan pótoltassék, majd az alakult ház fog határozni.
Azon esetből, mely előadatott, hogy némely választások a napokban történtek, és így a kérvény beadására nem volt elég idő, azon kérdés támadt, vajjon az illető választók kérvényt beadhatnak-e utóbb is, s nem lesz-e elzárva a kérvényezés útja azon szabály által, hogy a ház megalakulása után a már igazoltak ellen nem lehet kérvényt beadni. Ezen kérdés utólagos megvitatása szintén az alakult ház elé tartozik. Ha akkor ezen kérdés szóba hozatik, a megalakult ház fogja 170megmagyarázni a szabályokat, és – ha szükségesnek látja – a 30 napi határidőt föntarthatja. De a nem alakult ház tartozik a házszabályok szerint eljárni, e szabályokat nem magyarázhatja, a választások fölött nem határozhat.
Ez a szabályok világos tartalmára alapított véleményem. (Helyeslés a jobb oldalon.)
A kérdéshez sokan szólottak hozzá. Az ellenzékiek azt vitatták, hogy a fölött, vajjon törvényes szempontból kérdés alá vehető-e valamely megbizó-levél, véleményt mondhat az osztály; ha pedig az osztályoknak van joguk véleményöket nyilvánítani, vagy akár megállapodásukat is kijelenteni, akkor ezen jogot az összes háztól annyival kevésbbé lehet megtagadni, mert a háznak magának több jogának kell lenni, mint egy-egy részének, az egyes osztályoknak. Ehhez képest a háznak joga van reá, hogy úgy Pásztélyinak, mint Klapkának megbizó-levelét ne az a), hanem a c) pont alá sorozza, hogy azután a választás érvényességének kérdésében a majdan megválasztandó biróságok itélhessenek. Tisza Kálmán kifejtette, hogy ha az osztályok a megbizó-leveleknek hová sorolása tárgyában végleg határozhatnának, akkor mindazon esetekben, midőn kérvény nincs beadva, a fölebbezés kizárásával, teljes hatalommal, korlátlanul döntenének, még pedig nyilvános tárgyalás, és így minden biztosíték nélkül. Ragaszkodott tehát ahhoz, hogy a fölött, hogy egyik vagy másik választás melyik pont alá soroztassék, a ház határozzon.
A korelnök, Zsedényi Ede fölszólalásával megegyezőleg, kimondandónak vélte, a mit a házszabályok 18. §-a az a), b) és c) pont alatt rendel, azaz, hogy «azok, kiknek megbizó-levelei kifogástalanok, igazolvák; a kiknek megbizó-levei kifogástalanok ugyan, de kérvény van ellenök beadva, a b) betü alá sorolandók, de tagságukat megtartják; a c) betü alá pedig azok fognak kerülni, kiknek jegyzőkönyvei ellen kifogás tétethetik, de csak a ház alakulása után fog a választás érvényessége fölött intézkedés történni», s ezzel a korelnök a tárgyat befejezettnek tartotta.
Tisza Kálmán: E szerint tehát a III. osztály jelentésére azt méltóztatik kimondani, hogy a ház semmit sem mond.
Irányi Dániel lehetőnek mondotta, hogy a fölvetett kérdésben nem a kormánypártnak, hanem az ellenzéknek van a házban többsége, és szavazást sürgetett.
171Ghyczy Kálmán szintén azt tartotta, hogy a megkezdett tanácskozást be kell fejezni, ez pedig csak szavazás útján lehetséges, «mert utoljára még azon kérdést is, hogy vajjon szavazhatunk-e tárgyban, vagy nem, csakis szavazás útján lehet eldönteni». Tény lévén, hogy a III. osztály előterjesztette jelentését a reá bizottakról, a fölteendő első kérdés az lenne: elfogadja-e a ház a jelentést. Ha elfogadja, a többi kérdés elesnék. Ha nem fogadja el, akkor sorban reá kellene menni a többi kérdésre, jelesűl arra, van-e joga a háznak e tárgyban határozni, vagy nem.
Dietrich Ignácz javasolta, éljen a ház azon joggal, hogy eme vagy ama választás hová sorsolása kérdését a ház megalakulása után újra tárgyalás alá veszi.
Deák Ferencz: T. képviselők! Hogy ezen mai ülést magunk sem éppen olyan űlésnek tekintjük, mint a minők a megalakulás utáni ülések, mutatja azon körülmény, hogy derüre-borura kétszer-háromszor is hozzá szólunk a kérdéshez, mi a szabályok szerint nem volna szabad. Egyébiránt a kérdésre vonatkozólag a fölött nem forog fönn köztünk vitatkozás, hogy pl. Pásztélyi jegyzőkönyve kifogástalan-e, vagy nem? hogy pl. Klapka képviselő ellen lehet-e még 30 nap alatt kérvényt beadni, vagy nem? ez nem tárgya mostani tanácskozásunknak; hanem tárgya mai tanácskozásunknak az, hogy az osztályok által beadott jelentések tárgyaltatván, mi történjék?
Előre bocsátom, hogy azon úton és eszközzel, melyet egyik, ha nem csalódom, baranyamegyei képviselő úr előadott, hogy most ebbe a ház, nem lévén határozatképes, mert nincs alakulva, nem bocsátkozhatik, hanem alakulás után kérdés alá veheti a most kifogástalanoknak nyilvánított jegyzőkönyveket is, megvallom, furcsa circulus vitiosusba jutnánk. Mert a ház szabályai szerint a kifogástalan jegyzőkönyvűek által alakul a ház. Már most, ha valakinek jegyzőkönyvét utóbb veszszük kifogás alá, az hogyan törültetik ki a képviselők sorából, mikor már a ház alakulásában részt vett? Más az, a ki ellen kérvény van, mert a házszabály világosan kimondja, hogy ha kérvény van is ellene, de a jegyzőkönyv rendben van, a ház alakulásában részt vesz. Ellenben, a kinek a jegyzőkönyve kifogás alá esik, szabály szerint nem vehet részt a ház alakulásában. Mi lesz abból, ha az alakulás után sorban vizsgáljuk a jegyzőkönyveket? Azt mondják, csak azokat, melyek ellen kifogás van. Kit illet a kifogás a választások ellen? Első joguk van kifogást tenni a választóknak. Ha a választók 172akarnak kifogást tenni, kérvényt adnak be; ha nem adnak be, nem akarnak azon joggal élni, hogy kifogást tegyenek. A ház egyes tagjai azt mondják, hogy ők, azon urak, szintén tehetnek kifogást. Mi ennek eredménye? Hogy megalakultunk kifogástalan képviselőkből és kérvénynyel sebzett jegyzőkönyvűek számából, kiknek jegyzőkönyve rendben van. Hanem akkor azon theoria szerint újra elő kell vennünk minden jegyzőkönyvet, mert nem tudhatjuk, hogy az osztály egyik vagy másik jegyzőkönyvvel helyesen járt-e el? akkor újra elkezdünk igazolni végtelenig, és azon czélt, melyet el akartunk a házszabályok készítésével érni, hogy a ház ne legyen tartóztatva, ne legyen kellemetlenségeknek kitéve, ha ezen igazolási kérdések vitatásában az alakulás után újra eljárva, végig megyünk rajta, éppen nem érjük el. Azt mondják, hogy az osztályoknak azon hatalma, hogy ők a kifogástalan jegyzőkönyvekre nézve, tehát a melyek rendben vannak, eldöntő hatalommal birjanak, valami rettenetes dolog; de kérem, 1848-tól fogva mindig így volt. Méltóztassanak visszaemlékezni: magok a szabályok szerint is a ház addig nem alakulhatott, míg az absolut többség kifogástalan nem volt; még pedig azok se folytak be, kik ellen kérvény volt, habár jegyzőkönyvök rendben volt is. Az osztályok előterjesztették jelentésöket, és az elnök minden további határozat hozatala nélkül bejelentette: ennyi képviselő van, kinek jegyzőkönyve is rendben van, s ki ellen kérvény sincs, tehát kifogástalan az absolut többség; a ház megalakult, s ezek választási jegyzőkönyvét utóbb sem vette soha a ház semmi kérdés, tanácskozás és határozat alá. Ez mindig így volt, tessék megnézni az actákat, én ma vizsgáltam át azokat.
De visszatérek magára a kérdésre, arra, a mit Komárom városa érdemes képviselője előadott. Hogy megállapodásnak kell köztünk létre jönni, az igaz, hanem a megállapodást reducálni kell a differentiára.
Mi például azt állítjuk, hogy a 18. §. szerint az osztályok jelentései a ház által tárgyaltatván, a korelnök a kifogástalan megbizó-levelek bemutatóit igazolt képviselőknek jelenti ki. A másik rész azt mondja, hogy ezt addig nem jelentheti ki, míg ezen kifogástalan megbizó-levelek fölött a ház nem határoz. Ez az első és lényeges különbség köztünk. Mi azt hiszszük, a házszabályok szerint ezt kijelenteni a korelnök kötelessége, és a megbizó-leveleket újabb vizsgálat alá venni nem tartozik a képviselőház köréhez, mely még alakulva nincs. A másik fél azt hiszi, hogy a kifogástalan megbizó-levelek bemutatóit 173igazolt képviselőknek csak akkor jelentheti ki a korelnök, ha a ház azok fölött már itéletet hozott, azokat újra átvizsgálta és határozata által helybenhagyta. Ez köztünk a különbség. Ha tehát a kérdés fölteendő lesz, akkor ezen pontra nézve az a kérdés: kivánja-e a ház, hogy a 18. §. értelmében a kifogástalan megbizó-levelek bemutatóit a korelnök azonnal igazolt képviselőknek jelentse-e ki, vagy ne? Mert ha a ház ezt nem kivánja, akkor újabb discussio alá kerül, hogy mit és mennyiben veszünk vizsgálat alá. Ez az első.
A második kérdésnél, t. i. azon választások tekintetében, melyek ellen kérvény van, nem lesz nézetkülönbség.
Ha a harmadiknál lesz, azt elővehetjük; de úgy hiszem, hogy ebben sem lesz, mert ezen pont a legnagyobb világossággal kijelenti, hogy azon választási jegyzőkönyvek érvényessége fölött, melyek akár tartalmokra, akár kiállításokra nézve törvényes kifogás alá vehetők, a ház alakulása után fog intézkedés történni.
Legelőbb azt kell tehát eldönteni, kivánjuk-e, hogy a korelnök az osztályok jelentéséhez csatolt jegyzékben elősoroltakat, melyben a kifogástalan megbizó-levelek bemutatói foglaltatnak, igazolt képviselőknek jelentse ki, vagy nem?
Erre nézve a ház nyilatkozhatik. Ez nem olyan nyilatkozat lesz, milyen a megalakult ház határozata; hanem abban igazsága van azon képviselő úrnak, a ki mondotta, hogy mindenesetre tudni kell, hogy mit akar tulajdonképp a többség. Ha nem is vagyunk megalakult ház, ha csak magántársulat volnánk is, ha csak tanácskozásképp jönnénk is össze: azt fölteszem mégis mindenkiről, hogy látván, mily véleményben van a többség, annak subordinálni fogja magát, és midőn arra szólítanak föl, hogy ezt látni akarják, ezt nem lehet megakadályoztatni. Reménylem, névszerinti szavazásra nem kerül a dolog.
Tehát kérem a korelnök urat, tegye föl azon kérdést, kivánja-e a ház, hogy a kifogástalan megbizó-levelek bemutatói igazolt képviselőknek jelentessenek ki, vagy nem? (Helyeslés.) Ha a ház ezen kérdésre igennel felel, akkor tovább megyünk; ha nem, akkor tovább tanácskozunk.
Deák Ferencz beszéde után a képviselőház szavazás útján kimondotta, hogy a házszabályok 18. §-a értelmében mindazon képviselőket, kiknek választását az osztályok kifogástalannak találták, a korelnök igazolt képviselőknek jelentse ki.
