A PARLAMENTI KISEBBSÉG EGYIK HIVATÁSÁRÓL.
A PARLAMENTI KISEBBSÉG EGYIK HIVATÁSÁRÓL.
A képviselőház 1871. deczember 19-dikén tartott űlésének napirendjén volt az 1872. évi állami költségvetés részletes tárgyalása. A földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszterium «az újon felállítandó állatgyógyintézet számára szükséges helyiségek megszerzésére és az építési előmunkálatokra» 300,000 frtot irányzott elő.
Wahrmann Mór, a pénzügyi bizottság előadója, utalt a bizottságnak ismételve követett amaz elvére, a mely szerint nagyobb építkezésekre összegeket mindaddig föl nem ajánlott, míg az építkezések egész tervét és költségvetését nem itélhette meg. Mivel azonban a miniszter az állatgyógyintézet számára egy telekre nézve föltételes szerződést kötött és a bizottság e vásárt jónak tartja és azt hiszi, hogy e telek veszteség nélkül értékesíthető, ha az intézet fölállítása nem határoztatnék is el, a bizottság ennélfogva megszavazásra ajánlja a telek megvételére megkivánt összeget, s az előirányzott 300,000 frtnak 160,000 frtra leszállítását javasolja.
332Ennek ellenében a pénzügyi bizottság kisebbsége úgy vélekedett, hogy a város szélén, hol a megvételre ajánlott telek van, később is lehet majd alkalmas telket szerezni és ezért az egész tétel törlését indítványozta.
Ghyczy Kálmán támogatta a kisebbség véleményét, noha tudta, hogy a jobb oldalnak azon hangulatánál fogva, a melyet eddig tapasztalt, s melyet az állampénztár iránt kiméletesnek nem mondhatott, egyátalában semmi reménye sinsc arra, hogy érvei a többségnél visszhangra találnak.
Wahrmann Mór nem csodálkozott Ghyczynek észrevételén, mert ő mindig akkor, mikor szavazás történik, nincs jelen a házban, s így nem volt alkalma meggyőződni azon bőkezű hangulatról, mely a költségvetés sok tételénél éppen a baloldalon mutatkozik.
Paczolay János szóba hozta, hogy a megelőző rovatnál éppen Tisza Kálmán indítványára szavaztatott meg a kormánytól előirányzott, de a pénzügyi bizottságtól nem ajánlott azon tétel, a mely szerint a tiszántúli kerület részére felállítandó méntelep helyiségeinek építkezésére Debreczen városának előlegképpen 180,000 frt adassék. Ha tehát a bal oldal oly czélra, a melyre az országnak semmi szüksége nincs, az imént is nagy összeget szavazott meg, akkor nincs jogosítva a jobb oldal megrovására, mert a költségvetés megszavazásánál nem kisebb könnyelműséget tanusít, mint a jobb oldal.
Ghyczy Kálmán kijelentette, hogy ő ellene szavazott a Debreczenre nézve tett indítványnak, s hogy ennélfogva valótlan Paczolaynak reá vonatkozó állítása.
Tisza Kálmán biztosította az előadót és Paczolayt, hogy, ha a ház megállapodik abban, hogy egy tételnél sem fog semmi szín alatt többet megszavazni, mint a mennyit a pénzügyi bizottság javasol, ő szivesen hozzájárul az ily határozat föntartásához, de ha egy helyütt lehet a pénzügyi bizottság javaslatának elvetésével a miniszter propositióját pártolni, akkor ezt más helyütt is lehet.
Deák Ferencz: T. ház! Senki sem kételkedik közöttünk, hogy vitatkozásaink oly térre jutottak, a mely tér valóban nem alkalmas arra, hogy a dolgokat czélszerűen intézzük el.
A fölött ne vetélkedjünk, hogy ki mennyit akar törölni, és kinek 333van jogában véleményét ebben vagy abban követni. Azt hiszem, hogy kinek-kinek az a joga megvan, hogy a mely költséget fölöslegesnek vagy szükségtelennek talál: azt törölni ajánlja, a másiknak pedig van joga, ha azt szükségesnek vagy hasznosnak találja, azt megszavazni.
Én mindenkiről fölteszem, kötelességem föltenni, hogy ezen véleményét mindenki optima fide állapította meg és optima fide mondja ki.
Egyre átalában bátor vagyok figyelmeztetni a t. képviselő urakat: azon igazságra, hogy minden parlamentben a törlések indítványozása a kisebbségnek, az oppositiónak köréhez tartozik. Az oppositiónak kiváló szerepe őrködni mindazok fölött, miket károsnak vagy fölösleges költséggel járóknak tart. Hogy ő e részben szigorúbb nézetből indul ki, az ismét a minoritas természetében fekszik; mert ámbár nem vonom kétségbe, hogy a minoritas is az ország javának előmozdítását hordozza szivén, és ámbár azt hiszem, hogy a mulhatatlanul szükségeseket mindenkor megszavazza, hanem mégis a törléseknél helyzetét az teszi könnyűvé, hogy a felelősség, ha valami nem történik meg, nem ő rajta van, hanem a többségen. A többség van, mint ilyen, hivatva præfenter gondoskodni arról, hogy az administratio lehetőleg jó legyen.
Azon elvet, hogy mi igérjük és állapítsuk meg, hogy semmi tárgyban többet nem szavazunk meg, mint a mennyit a miniszter vagy a pénzügyi bizottság javaslatba hoz, nem fogom elfogadni; mert lehet, hogy valamely intézkedést, vagy költséggel járó újabb intézet fölállítását mulhatatlanul szükségesnek látjuk, s akkor jogunk van, sőt ha szükségesnek tartjuk, kötelességünk még a miniszter javaslata ellenére is a költséget megszavazni. Ha nem csalódom, hasonló történt is már tavaly, vagy két éve, a mikor a népnevelésre nagyobb összeget szavaztunk meg, mint a mennyit a miniszter maga kivánt, és én azt tartom, hogy ez szükséges volt, mert azt hittük, hogy e részben kevesebb volt előirányozva, mint a mennyit az ország érdekei kivántak.
Egyébiránt ne csináljunk személyes dolgokat e kérdésben, úgyis elég bajunk van, nem hogy még személyeskedések fölött is vitatkozzunk. Hiszen most nem közjogi dolgokról van szó, nem életkérdésről, hanem arról, hogy az állatgyógyintézet számára megvegyük-e a szükséges telket, illetőleg most csak a fundus instructusra szavazzuk meg a szükséges költséget. Maradjunk ennél. (Helyeslés.) Ha ezt 334valaki nem véli czélszerűnek, akármi párthoz tartozzék, akkor, mivel ez nem politikai pártkérdés, hanem egyszerüen administrationális kérdés, ne szavazza meg. Engedje meg azért a t. ház, hogy kérjem, vessük félre mindezen keserű vitatkozásokat és szóljunk a tárgyhoz, vagy ha az már ki van merítve, szavazzunk. (Élénk helyeslés.)
A képviselőház a pénzügyi bizottság javaslatát fogadta el.
