A PEREKBELI HATÁRIDŐ MEGVÁLTOZTATÁSÁT NEM BÍZHATNI AZ IGAZSÁGÜGYMINISZTERRE.
A PEREKBELI HATÁRIDŐ MEGVÁLTOZTATÁSÁT NEM BÍZHATNI AZ IGAZSÁGÜGYMINISZTERRE.
A képviselőház 1871. deczember 21-dikén tárgyalta az igazságügyminiszternek az elsőfolyamodású biróságok rendezéséről szóló 1871: XXXI. törvényczikk életbeléptetésére szükséges intézkedések tárgyában előterjesztett törvényjavaslatát. Ennek 3. §-a így szólott: «Az igazságügyminiszter fölhatalmaztatik, hogy az 1871: XXXI. t.-cz. hatályba léptetésével a) a föloszlatandó biróságok előtt folyamatban levő polgári s úrbéri perekben, valamint a perenkívüli birói eljárás tárgyát képező ügyekben a határidők félbeszakítására, illetőleg meghosszabbítására és új határnapok kitüzetésére; továbbá b) az a) pont alatt említett ügyekben az illetőség elleni kifogásoknak beadására vonatkozólag a fönálló eljárási szabályoktól eltérő átmeneti intézkedéseket rendeleti uton adhasson ki.»
Deák Ferencz: T. ház! A határidők és határnapok részint törvényben, részint itélet által mondatnak ki. Ezeknek megváltoztatását tehát, nézetem szerint, vagy a törvénynek, vagy birói itéletnek kell kimondania. Én nem szeretném az igazságszolgáltatás ezen részét a miniszteriumra bízni, a mely az igazságügynek csak politikai és nem törvénykezési részében járhat el, s azt szeretném, hogy az országgyűlés átalános törvény által határozza meg ezen határidőknek megváltoztatását.
Nagyon szerettem volna, ha ezen dolog nem lett volna annyira égetően sürgős; mert valószinűleg a mai napon túl nem igen tanácskozhatunk e dologról, ennek pedig még ez év folytán kell megtörténnie, mert a mire újra összejövünk, már ezen kérdés minden nap előfordulhat.
Szerettem volna, ha a miniszter úr azon szabályokat, melyeket 335czészerűeknek vél, velünk annak idejében közölve, alkalmat adott volna, hogy azon szabályoknak minden részét megfontolhassuk, és a mennyire a törvényhozás köréhez tartozik, a fölött tanácskozhassunk és intézkedhessünk törvény által; mert ismétlem, nem szeretem, ha a törvénykezésnél, magában a törvénykezési eljárásban adunk a miniszter politikai hatalmának valami jogot, mely egyébkint csak birói itélet vagy törvény által döntendő el.
Én tehát ezen két pontra bátor vagyok módosítványt előterjeszteni, mely ebből áll: «A feloszlatandó biróságok előtt folyamatban lévő perekben, a perenkívüli birói eljárás tárgyát képező ügyekben törvény által meghatározott vagy biróilag kitűzött határidők és határnapok, ha az 1872. január első napjáig le nem jártak, azokra nézve az 1872. január elsőtől január 15-ig lefolyó idő számításba nem vétetik.» Ez átalános szabály, és én a 15 napot azért voltam bátor bevenni mint határidőt, mert a miniszter úrtól úgy értesültem, hogy ő is teljesen hiszi, hogy január 15-ikéig azon állapotban lesznek a törvényszékek, hogy biróilag eljárhassanak. Ha azonban a t. háznak nagyobb biztosság okáért úgy tetszik, hogy az idő hosszabb legyen, ezt nem ellenzem.
Lehetnek még más intézkedések, melyek nem szükségképpen a törvénybe valók, hanem a miniszterium politikai hatalmával is rendezhetők. Ezekben a miniszterium meghatalmazás nélkül is eljárhat; de a fönforgó tárgyban a meghatalmazás helyett óhajtom, hogy a törvény mondja ki a 15 napot, vagy, ha úgy tetszik, többet, a mely kiesik a számításból. (Átalános helyeslés.)
A képviselőház Deák Ferencz módosítványát azon változtatással fogadta el, hogy ne 15 hanem 30 nap essék ki a számításból.
