A PESTI MAGYAR KIRÁLYI EGYETEM ÁLLAMI TANINTÉZET.
A PESTI MAGYAR KIRÁLYI EGYETEM ÁLLAMI TANINTÉZET.
A képviselőház 1868. november 13-dikán tárgyalta Tisza Kálmán indítványát, melyet a vallás- és közoktatásügyi miniszterium költségvetésének a tanintézetek föntartása és segélyezése alatti rovatához tett, s mely így szólott: «A ház az egyetemre kért 50,000 frtot megszavazza, miután az 84egyetemet már az 1848: XIX. t.-cz. folytán, mely azt egyenesen a közoktatási miniszter hatósága alá rendeli, tisztán államintézetnek tartja; de éppen ezért elvárja, hogy a kultuszminiszter úr ez egyetem összes vagyonáról, jövedelméről, kiadásáról mielőbb pontos kimutatást fog a ház elé terjeszteni.»
Tanárky Gedeon államtitkár a közoktatásügyi miniszter nevében kijelentette, hogy a miniszter a m. kir. egyetem alapjairól és vagyonáról mielőbb kimerítő kimutatást fog a ház elé terjeszteni, s ezen nyilatkozata mellett kérte a pesti m. k. egyetem segélyezésére előirányzott 50,000 frt megszavazását.
Gál János és Paczolay János előadták az egyetem keletkezése történetét, s méltánytalannak és igazságtalannak tartották, hogy a kath. hitfelekezet minden kihallgatás nélkül egyszerre egy tetemes alapítványtól megfosztassék, s ezért a Tisza indítványa fölötti határozathozatal elnapolását kérték.
Deák Ferencz: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ha ezen kérdést azon modorban tárgyaljuk, melyben Gál János képviselőtársunk kezdette és Paczolay képviselő úr folytatta, akkor igen is azt mondom, halaszszuk el ezen kérdést minél későbbre, mert sokkal több lesz belőle a kár, mint a haszon. (Igaz!)
Ha itt a törvényhozásnál valakinek azon szándéka lett volna, hogy a kath. hitfelekezetet alapítványi javaitól megfoszsza, ennek én is határozottan ellene mondanék. Hanem a szenvedélynek rendesen hibája az, hogy a kérdést nem fogja föl egyszerű tisztaságában, hanem a külön eszméket összezavarja. (Helyeslés.) Ez történt a jelen esetben is azoknál, a kik azt mondják, hogy Pázmány, Szelepcsényi s több érsek katholikus alapítványait az állam el akarja foglalni. Ezt itt senki sem akarja, nem is mondotta senki; csak az volt említve, hogy az egyetem állami tanintézet. Nem a Pázmány és Szelepcsényi által határozottan kath. czélokra alapított egyetemről, nem az említett érsekek által e czélra adott vagyonról van szó, hanem a jelenleg Pesten fönálló magyar királyi egyetemről, mint állami tanintézetről. (Helyeslés.)
Mária Terézia mint Magyarország királynéja alapította ezen egyetemet, s az említett érsekek által tett alapítványokat fölhasználta arra. S mi ezen egyetemnek a neve? Nem országos egyetem, mint Paczolay 85képviselőtársam is megjegyzé, hanem magyar királyi egyetem. Magán- vagy hitfelekezeti tanintézeteket szorosan véve királyi intézeteknek nem híhatnak, mert a király fejedelme az egész országnak, s a mit alapít, mint feje az államnak, arról nem lehet állítani, hogy kizárólag az egyik vagy másik külön felekezet részére alapította, (Tetszés) kivált ha az alapító levélben a czél és szándék nem is említtetik.
Nem ereszkedem egyébiránt jelenleg históriai vitatkozásokba. Föl tudnék erre vonatkozólag némelyeket én is hozni, miket a kultuszminiszter úr nálam részletesebben ismer, minthogy ő e kérdést különösen tanulmányozta. Megemlíthetném, hogy maga Mária Terézia egykor kérdést tett az egyetemnél fölállítandó protestans tanszék iránt, nehogy a protestans ifjak kénytelenek legyenek külföldre menni. (Igaz!) Megemlíthetnék több egyes adatot, miből világos, hogy az egyetem Mária Terézia idejétől kezdve kizárólag hitfelekezeti tanintézetnek nem tekinthető.
De mellőzöm mindezeket, s csak azt kivánom megjegyezni, hogy felekezeti intézeteknél azon felekezetnek, a melyhez tartozik az illető intézet, túlnyomó, sőt az állam fölügyeleti jogát ide nem értve, minden egyebekben kizárólagos befolyása van az intézet minden viszonyaira, a tanárok kinevezésére, a tanrendszer megállapítására. Hogyan állott ez eddig is a magyar királyi egyetemre nézve? A tanárok kinevezése, a tanrendszernek átalános és részletes meghatározása nem a kath. egyháztól függött, hanem egyenesen az állam kormányától. Az 1848: XIX. t.-cz. ezt határozottan a közoktatási miniszter teendői közé sorozta, s az ő kötelességévé tette, mindezekben a törvényhozás közbenjárásával, a hol szükséges, intézkedni.
Nem arról van itt tehát kérdés, hogy valamely alapítvány, mely jogilag a kath. egyházat illeti, ettől s ennek czéljaitól elvonassék, hanem egyenesen arról, hogy a magyar királyi egyetemet állami tanintézetnek tekintvén, megszavazzuk-e azon 50,000 frtot, melyet ezen intézetnek föntartására a miniszterium kér és a pénzügyi bizottság javaslatba hoz? (Tetszés.)
Én határozottan kijelentem, hogy a magyar királyi egyetemet állami tanintézetnek tekintem, s ezen alapon a kért 50,000 frtot kész vagyok megszavazni.
Ettől különvált kérdésnek tartom a vagyonnak, jövedelmeknek és alapítványoknak kérdését. Mint a katholikus egyház híve sohasem fogom az állam vagyonát megcsorbítani akarni, s mint képviselő 86nem fogok járulni ahhoz, hogy a kath. egyházat jogilag illető javak s alapítványok attól elvonassanak. (Helyeslés.)
Ennélfogva szükségesnek látom határozat által a közoktatásügyi miniszteriumot oda utasíttatni: teljesítse azon megbízást, melyet az említett 1848: XIX. törvény különösen a tanrendszerre nézve foglal magában, terjeszsze elő részletesen a magyar királyi egyetem állapotát, fejtse ki vagyoni állását, és érintkezvén e czélból a kath. egyházzal, hozza tisztába, mik azon javak, jövedelmek és alapítványok, melyek az egyetem jelen vagyonából, mint tisztán római katholikus czélokra tett alapítványok, a római katholikus egyházat illetik, mik azok, melyek annak, mint államintézetnek, tulajdona gyanánt tekinthetők, és mik a netalán kérdésesek? Mindezekről kimerítő jelentését az országgyűlésének adja be, mely azután a miniszter előterjesztését vagy helyeslendi, vagy a mennyiben szükséges leend, a netalán előforduló jogkérdéseknek – ha egyébkint nem lehet, törvényes úton – leendő elhatározásáról is fog rendelkezni. (Élénk helyeslés.)
Tisztába hozatván ezek szerint a magyar királyi egyetemnek, mint állami tanintézetnek, vagyona és jövedelmei, ezeket a közoktatási miniszterium jövő évi költségvetésébe vegye föl, mint bevételeket; vegye föl továbbá minden, az egyetemre szükséges kiadásokat is, hogy azok szerint az országgyűlés elhatározhassa, szükséges-e, és mily összegben szükséges a jövedelmeken fölül a megkivántató költséget az ország egyéb jövedelmeiből pótolni. (Helyeslés.)
Ezeken fölül szükségesnek tartom, kérdést intézni a közoktatásügyi miniszter úrhoz, vajjon azon 50,000 frtban, melyet ő jelenleg a magyar királyi egyetem költségeinek fedezésére megajánltatni kér, benne foglaltatik-e azon összeg is, mely az egyetemi tanárok fizetésének a körülmények szerint s a méltányosság tekintetbe vételével leendő fölemelésére szükséges? Ha ez az 50,000 frtban benne nem foglaltatik, akkor kérem a t. házat, mondja ki, hogy e fizetések fölemelését szükségesnek látja, szólítsa föl a miniszteriumot, hogy erre nézve tegyen javaslatot, s azt az állandó pénzügyi bizottságnak adja át, mely azután javaslatát a ház elé terjeszsze. (Helyeslés.)
Én részemről előre is kijelentem, hogy a fölemeléshez, melyet méltatlanság, sőt talán nem vétek, ha mondom, botrány nélkül megtagadni sem lehetne, szavazatommal hozzá fogok járulni. (Élénk helyeslés.)
Deák Ferencz beszéde után Besze János, Podmaniczky Frigyes b., 87Pulszky Ferencz, Berzenczey László, Manojlovics Emil elállottak a szótól Zsedényi Ede bizonyítgatta, hogy az egyetem az 1848: XIX. t.-cz. által államintézetnek is kimondatott, mert a közoktatási miniszter rendelkezése alá bocsáttatott. Bónis Sámuel föntartván az országgyűlésnek az alapítványok természetéről előterjesztendő miniszteri jelentésre hozandó határozat jogát, elfogadta Deák indítványát.
Eötvös József b. vallás- és közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy a legközelebbi napokban a pénzügyi bizottság elé fogja terjeszteni jelentését azon összegre nézve, mely a czélból szükséges, hogy az egyetem tanárai valamivel méltóbb fizetést kapjanak, mint a milyenben eddig részesültek.
Nyáry Pál nyilatkozatra hivta föl Deák Ferenczet, úgy érti-e indítványát, hogy a miniszter a legközelebbi országgyűlésen az egyetem állapota, constitutiv részei iránt terjeszsze elő jelentését, s ha akkor az követeltetnék, hogy a kath. alapítványok ne az egyetembe ruháztassanak be, s ne az egyetem alapjának legyenek kiegészítő részei, hanem felekezeti czélokra fordíttassanak, s belőlük külön tanintézet állíttassék föl: az egyetemet illetőleg pótolja az ország azt, a mi eddig a kath. alapítványokból pótoltatott.
Deák Ferencz: Bátor vagyok kijelenteni, hogy én a véleményt egyszerűen ezen értelemben vettem: a miniszterium meg van bízva, hogy az egyetem állapotáról kimerítő jelentést terjeszszen a jövő országgyűlés elé. E jelentés egyik tárgyát az egyetem vagyonának tisztába hozatala képezi; ezt pedig nem lehet másképpen eszközölni, mint úgy, hogy a miniszterium az addig, remélem, megalakult kath. autonom egyházzal, vagy annak főpapjaival értekezik és tisztába hozzák, hogy ezen alapítvány tisztán katholikus, amaz kérdéses, a harmadik meg állami alapítvány. Vagy megegyeznek e részben, vagy nem. Egyik esetben úgy, mint a másikban, a miniszter jelentését ide terjesztendi, és az országgyűlésnek mindig szava lesz ahhoz, hogy akár ezen egyezkedést elfogadja, akár pedig, ha a kiegyezés nem sikerül, miképpen és micsoda biróság által intéztesse el a fönforgó jogi kérdéseket. (Helyeslés.)
A képviselőház a m. kir. egyetemre mint államintézetre 50,000 frtot szavazott meg, s az elnök Deák Ferencz indítványát akarta szavazás alá bocsátani.
88Gajzágó Salamon úgy fogta föl Deák indítványát, hogy a közoktatási miniszter ne csak az egyetem vagyoni állásáról tegyen jelentést, hanem értekezvén a róm. kath. egyház közegeivel, hozza tisztába az egyetem vagyona természetét.
Deák Ferencz: T. ház! Én a miket előadtam, indokolásául adtam elő azon nézetnek, hogy szavazzuk meg az egyetem mint államintézet részére a szükséges 50 ezer forintot. Ezen indokolásban előadtam a módot, melyet ez eljárásra nézve szükségesnek tartottam. Minthogy a ház számos tagjai, a mint észrevettem, azt kivánják, hogy az indokolás azon része, mely szorosan azon kérdéshez tartozik, a határozatba iktattassék: ezt nem ellenzem. Szükséges ez a felek s átalában minden rész megnyugtatására azért, mert ezek az indokok birták a ház egy részét arra, hogy indítványomat elfogadja. Nevezetesen sokan azt kivánják a határozatban világosan kimondatni, hogy a miniszter az egyetem vagyoni állapotáról tegyen jelentést a jövő országgyűlésnek, hozza tisztába, az egyetem vagyonából mi illeti azt egyenesen mint államintézetet, és mi az, mi csupán felekezeti vagyonnak tekintendő: mert mi a felekezeti, a kath. autonom egyház vagyonából nem akarunk semmit elfoglalni, csak az állam vagyonát akarjuk arra használni. Az indokolás ezen része tehát a határozatban megemlíthető. (Helyeslés.)
Indítványom második részére nézve a miniszter úr kijelentette, hogy az 50 ezer forintból a tanárok fizetését nem lehet emelni. Erre nézve tehát ismétlem, hogy ez a pénzügyi bizottsághoz volna utasítandó, hol erre nézve a miniszter javaslatot fog tenni, melyet a pénzügyi bizottság megvizsgálván, jelentését a ház elé fogja terjeszteni. (Helyeslés.)
Ghyczy Kálmán kérte, hogy az indítvány azon pontjához, a mely kimondja, hogy hozza tisztába a közoktatási miniszter az egyetem vagyoni állapotát, tétessék még az, a mit Deák már maga is elfogadott, hogy a közoktatási miniszter jelentését további határozathozatal végett az országgyűlés elé terjeszsze.
Somssich Pál kifogást tett Ghyczy toldalékának ezen kifejezése ellen: «határozathozatal végett», s azt a következő szavakkal kivánta fölcserélni: «további intézkedés végett». Határozatról nem kell szólni, mert meglehet, biróság elé kerül a kérdés.
89Az elnök kimondotta, hogy a ház Deák Ferencz indítványát Ghyczy Kálmánnak Somssichtól módosított toldalékával fogadja el.
A képviselőháznak e tárgyban hozott határozatát a ház jegyzőkönyve így adja elő:
«A képviselőház határozatilag kimondja, hogy a pesti m. k. egyetemet államintézetnek tekinti, és részére nemcsak az előirányzatban foglalt 50,000 frtnyi segélyezést megszavazza; de miután ezen összeg megállapítása alkalmával a közoktatási miniszter – saját nyilatkozata szerint – azt nem vette számításba, hogy az egyetemi tanárok fizetése, a körülményeknek megfelelőleg s a méltányosság tekintetbe vételével, javíttassék, fölhívja a minisztert, hogy az egyetemi tanárok fizetéseinek a körülményekhez mért fölemelése iránt mielőbb készítsen javaslatot és azt tárgyalás végett terjeszsze elő, hogy a ház az e czélra szükséges póthitelt minél előbb megszavazhassa.
«Egyszersmind utasíttatik a közoktatásügyi miniszter, hogy teljesítse azon megbizást, melyet az 1848: XIX. t.-cz., különösen a tanrendszerre nézve, magában foglal; e végből terjeszszen elő részletes kimutatást a m. k. egyetem állapotáról, fejtse ki annak vagyoni állását, és érintkezvén e czélból a római katholikus egyházzal, hozza tisztába, melyek azon javak, jövedelmek és alapítványok, melyek az egyetem jelen vagyonából mint tisztán római katholikus czélokra tett alapítványok a róm. katholika egyházat illetik? mik azon javak, melyek annak mint államintézetnek tulajdona gyanánt tekinthetők? és melyek a netalán kérdésesek?
«Mindezekről kimerítő jelentését a jövő országgyűlésnek adja be, mely azután a miniszter előterjesztését vagy helyeslendi, vagy, a mennyiben szükséges leend, a netalán előforduló jogi kérdéseknek – ha egyébkint nem lehet – törvényes úton leendő elhatározásáról is fog intézkendi.
«Tisztába hozatván ezek szerint a m. k. egyetemnek mint állami tanintézetnek vagyona és jövedelmei, azokat a közoktatásügyi miniszter a jövő évben előterjesztendő költségvetésébe vegye föl mint bevételeket; vegye föl továbbá minden az egyetemre szükséges kiadásokat is, hogy azok szerint az országgyűlés elhatározhassa: szükséges-e és mily összegben a jövedelmen felül a megkivántató költségeket az állam egyéb jövedelmeiből pótolni.»
A képviselőház 1868. november 14-dikén tartott űlésében az előtte való napon tartott űlés jegyzőkönyvének hitelesítése alkalmával Ghyczy 90Kálmán fölszólalt a jegyzőkönyvnek következő pontja ellen: «Mindezekről kimerítő jelentését az országgyűlésnek adja be, mely azután a miniszter előterjesztését vagy helyeslendi, vagy a mennyiben szükséges leend, a netalán előforduló jogi kérdéseknek – ha egyébkint nem lehet – törvényes úton leendő elhatározásáról is fog intézkedni». Lehetőnek tartotta, hogy az egyetem vagyonának mikénti léte iránt hozandó végső elhatározás előtt peres kérdések is fognak támadni; de hivatkozott a házra, hogy a határozat kimondásánál perre utalásról szó nem volt, s azért az ide vonatkozó szavakat a jegyzőkönyvből kihagyandóknak vélte.
Deák Ferencz: Én csak arról szólhatok határozottan, a mit mondtam. Azt pedig igenis világosan mondtam, és – miután észrevétel tétetett, hogy ne a miniszterium döntse el az egész dolgot, hanem a házhoz tegyen jelentést – ismételtem: hogy a miniszterium először teljesítse azokat, mik az 1848-diki törvényben különösen a tanrendszerre nézve reá vannak bízva; másodszor, hogy jelentést tegyen az egyetem állapotáról, hozza tisztába a magyar királyi egyetem vagyonát, s pedig hozza azt tisztába a kath. egyházzal érintkezve; mondottam továbbá, hogy ezeket tisztába hozva, terjeszsze az országgyűlés elé jelentését; elmondottam azt is, hogy ezek a javak lehetnek olyanok, melyek kétségtelenül katholikus alapítványok, lehetnek olyanok, melyek az egyetemet mint állami tanintézetet illetik, és lehetnek kérdésesek. Mindezeket határozottan elmondtam, s kimondtam még azt is, hogy ha a miniszter jelentését beadja, azokat, a miket végzett s tisztába hozott, vagy helyeselni fogja a ház, vagy intézkedni fog azok fölött. A kérdésesekre nézve pedig ezt a szót használtam: a biró elé utasítja. (Úgy van!) Hogy ezeket mondtam, erről kezeskedem, erre nézve hivatkozhatom a gyorsírókra, és ebben volt indítványom lényege. A motivátióban elmondtam azt – mert a motivátióhoz tartozik – hogy én sem mint kath. ember a status vagyonát valamiben megcsonkítani, sem mint képviselő a kath. egyház vagyonából valamit elvenni nem akarok. Ez volt motivatióm, és ebből következtettem azt, hogy a kérdésesekre nézve, ha egyébkint nem lehet, birói úton is kell intézkedni; és nincs is más út, mert magának az országgyűlésnek sem ismerem el azon jogát, hogy a hol jogi kérdések forognak fönn, hol a meum és tuumról van szó, a törvényhozás maga biráskodjék. Elfogadta-e a ház ezen eszmét vagy nem? erről szólani az elnök, a jegyző stb. képviselő uraknak dolga; én erről határozottan nem szólhatok. Hanem, hogy ezt indítványoztam, s hogy 91ez ellen észrevétel nem tétetett, és ellenkezőleg nem határoztatott, azt bizonyosan tudom.
A jegyzőkönyv hitelesítéséről levén szó, szóljanak, a kik tudják, hogy ezen indítványomat e részben is elfogadta-e a t. ház, vagy nem? (Helyeslés.)
Mihályi Péter jegyző Deák Ferencznek az előtte való napon mondott beszédével igazolta a jegyzőkönyv helyességét.
Ghyczy Kálmán hivatkozott arra, hogy midőn az elnök föltette a kérdést, hogy elfogadja-e a ház Deák indítványát, ő fölszólalt és az indítványhoz e szavakat kivánta hozzátétetni: «A miniszter jelentése további határozathozatal végett a ház elé terjesztendő». Erre Somssich némi módosítást tett, s az elnök a határozatot úgy mondotta ki, hogy: a ház a hozzátétellel, úgy a mint azt Somssich módosította, Deák Ferencz indítványát elfogadja. Ennélfogva úgy vélte, bátran követelheti, hogy a jegyzőkönyvbe ne jőjjön több annál, mint a mit az elnök kimondott: hogy t. i. «a miniszter jelentését további intézkedés végett a ház elé terjeszsze».
Somssich Pál éppen azért nem fogadta el Ghyczynek azon javaslatát, hogy az előterjesztendő jelentés fölött határozzon a ház, mert ez megsemmisítette volna magát Deák Ferencz indítványát, mely éppen nem foglalta magában azt, hogy e kérdések fölött a ház mintegy biróság intézkedjék, és Deák Ferencz indítványát csak azért fogadta el a ház, mert ebben azon megnyugtató motivatio benne foglaltatott; annálfogva szükségesnek tartotta, hogy ez a jegyzőkönyvben is ben maradjon. Egyébiránt nem hitte, hogy Ghyczy, vagy bárki a bal oldalon azt kivánja, hogy egy magánjogi kérdésben a meum és tuum fölött valaha törvényhozási testület határozzon vagy itéljen. Tehát alapos kifogást nem tehetni az ellen, a mi a jegyzőkönyvben foglaltatik, kivált mikor az a ház nagy részét megnyugtatja.
A képviselőház szavazás útján kimondotta, hogy a jegyzőkönyv szerkezetét fogadja el.
