V.
V.
A kormánytól előterjesztett törvényjavaslat 15. §-ának első bekezdése így szólott: «Azon váltságszerződések, a melyek a szőlők iránt eddigelé keletkeztek, ha különben a jogérvényesség törvényes kellékeivel bírnak, lényegökre s a váltságtartozás összegére nézve, a törvény által érintetlenül hagyatnak ugyan, de ha a volt földesúr, illetőleg földtulajdonos és a váltságkötelesek közt megegyezés jön létre az iránt, hogy a már megállapított váltságösszegnek, vagy hátralevő részének törlesztésére nézve a jelen törvény 4-dik és következő §§-ban szabályozott országos közvetítést igénybe vegyék: ezen kivánságukat érvényesíthetik.»
E szöveg ellenében a központi bizottság a következő szerkezetet ajánlotta: «Azon váltságszerződések, a melyek a szőlők iránt eddigelé keletkeztek, a mennyiben a jogérvényesség törvényes kellékeivel bírnak, lényegökre s a váltságtartozás összegére nézve, a törvény által érintetlenül hagyatnak ugyan, de ha a szerződő felek egyike, s a hol együttleges szerződés áll fönn, a kötelezettek azon része, mely a váltságtőke nagyobb részét viseli, a megállapított váltságösszeg vagy a hátralevőség törlesztésére nézve a jelen törvényben szabályozott országos közvetítést kéri: a kérelemnek helyt kell adni.»
Inkey József átalános törvényes axiomának mondotta, hogy «pactum paciscentibus legem ponit»; és ez megköveteli, hogy jogérvényességre emelt szerződéseknél mindkét félnek beleegyezése szükséges arra, hogy azok vagy megváltoztassanak, vagy megszüntessenek. Minthogy pedig a központi bizottság szövege ezt csak egyoldalulag teszi meg, a miniszteri javaslat szerkezetének elfogadását kérte.
Deák Ferencz: Részemről ezen 16-dik szakasznak tartalmát nem fogadom el, t. i. nem fogadom el azt, hogy az egyik félnek álljon jogában az átváltoztatást követelni, hanem azt óhajtom, «ha mindkét fél kivánja».
25Vegyük föl gyakorlati szempontból. Megkötötték a szerződést a föld tulajdonosa és a szőlőbirtokosok egyesekkel, mert olyanok is vannak, hogy egész községekkel, mert olyanok is léteznek; most ezen törvény szerint az egyik félnek a másik beleegyezése nélkül joga van ezen szerződést nem a fizetendő összegre, mert gondolom, ez úgy sem értetik alatta, hanem a fizetés módjára nézve megváltoztatni. A szerződés határozott, világos. Lehet, hogy a fizetés módja egyikre nézve kedvező, a másikra nézve terhes, vagy megfordítva. Ezen szerződést, ezen egyezséget egyik lényeges pontjában, mihez bizonyosan tartozik a fizetési mód is, megváltoztatni, azt hiszem, nem igen czélszerű és nem is hasznos.
Lehet, hogy a szerződésben az van kikötve, hogy a szőlőbirtokos tartozik két év alatt lefizetni az összeget. Ezt meg akarják változtatni. A tulajdonos kényszeríttethetik a hegyvámot vagy a szőlőadózást teljesítők részéről, hogy menjen át ezen megváltoztatás úgy, hogy ő papirt kap. Igen, de azt mondhatja a földtulajdonos, hogy: «Én ugyan két esztendő alatt kapnám meg a váltságösszeget, de kétségtelenül teljes értékben; abban pedig nem vagyok bizonyos, hogy azon papir, melyet most kapok, teljes értékű lesz-e?» Itt tehát oly valamire kényszerítjük a földtulajdonost, mire a szerződés világos megkötösének ellenére beleegyezése nélkül nem igen volna jogunk őt kényszeríteni.
Más helyütt a szerződésben bizonyos évi fizetések lehetnek kötelezve. Már most a földes úr a szerződést ezen törvény szerint meg akarja változtatni. Igaz, hogy a váltságkötelezettek ezen törvény szerint 22 év alatt tartoznak lefizetni a váltságösszeget; de meglehet, hogy azoknak van oly szerződésök, mely szerint 25 esztendő alatt apró részletekben fizették volna le a váltságösszeget, s nem fizettek volna kezelési költséget, mi mégis az egésznél fél százalékot tesz.
Az egyik részre tehát egy esetben, a másik részre másik esetben nem igazságos, hogy az egyik fél kényszeríthesse a másikat a már megkötött szerződés valamely lényeges pontjának megváltoztatására. Egyik esetben az egyiknek, a másik esetben a másiknak válik belőle kára. Miért forgassunk föl ily szerződéseket?
Igen, ha mind a két fél igénybe akarja venni az állam segélyét, akkor nincs kifogásom ellene, hogy a szerződés megváltoztattassék; (Helyeslés) de ha nem akarja mind a két fél, hanem csak az egyik, akkor nem tartom igazságosnak, hogy a másik fél kényszeríttethessék szerződésétől elállani. (Helyeslés.)
26Vita után, a melyben Horváth Boldizsár igazságügyminiszter és mások is a központi bizottság szövege mellett szólottak, a képviselőház a miniszteri javaslat szerkezetét fogadta el.
