VIII.

Teljes szövegű keresés

VIII.
A törvényjavaslat 32. §-a így szólott: «Jelen törvény rendelete alá nem esnek:
a) azon szőlőbirtokok, melyeket a tulajdonos irott szerződésben azon határozott és világosan kifejezett föltétel alatt adott ki, hogy azok bizonyos évek mulva, vagy bizonyos határidőben reá visszaszálljanak;
b) azon szőlők, melyeket a tulajdonos határozatlan időre adott ugyan ki, de 1848 óta s irott szerződésben a visszaváltást maga részére világosan és határozottan kikötötte.
Tartozik azonban minden ilyen tulajdonos, ha a kikötött határidő már lejárt, vagy ha határidő kikötve nincs, a jelen törvény kihirdetésétől számított egy év alatt, ha pedig a kikötött határidő le nem járt, a lejárattól számított egy év alatt visszaváltási jogát érvényesíteni, mit ha elmulasztana, visszaváltási jogát elveszti, s a föld a szőlőbirtokos tulajdona lesz, s a rajta fekvő tartozások végleges megváltása minden tekintetben a jelen törvény rendelete szerint fog eszközöltetni.»
Manojlovics Emil e §-hoz a következő módosítványt terjesztette elő: «Az a) alatti pont utolsó sorában foglalt ezen szavak: «vagy bizonyos határidőben» hagyassanak ki, ellenben a következők adassanak hozzá: «ha a kikötött határidő a jelen törvény kihirdetését megelőző egy év előtt még le nem járt». A b) alatti pont második bekezdésének első része helyébe a következő tétessék: «Tartozik azonban minden ilyen tulajdonos az a) alatti szakasz esetében a kikötött határidő lejártától, a b) alatti esetben pedig a jelen törvény kihirdetésétől egy év alatt» stb.
Simonyi Lajos b. a 32. §. második bekezdését ekkint akarta módosítani: «b) azon szőlők, melyeket a tulajdonos 1848 óta határozatlan időre adott ugyan ki, de irott szerződésben» stb.
31Deák Ferencz: Ezen szerkezet b) pontja engem sem elégít ki azért, mert részint homályos, részint pedig igen sok csürés-csavarásra adhat okot. (Olvassa): «Azon szőlők, melyeket a tulajdonos határozatlan időre adott ugyan ki, de 1848 óta s irott szerződésben a visszaváltást a maga részére világosan és határozottan kikötötte.» Már kérem, ahhoz a visszaváltáshoz oda lehet számítani a kibecsülést is. Úgy lehet értelmezni a dolgot, hogy a földes úr a maga részére kibecsülheti a szőlőt, s akkor minden szőlő, mely azóta kiadatott, ily kivétel alá tartozik, mert mindenütt megvolt azon kibecsülés. Azért óhajtottam volna, hogy a mi nem határozott időre volt kötve, úgy hogy a határozott idő lefolytával szálljon vissza a földes urra, az többé visszaváltható ne legyen; vagy ha éppen azt akarjuk kimondani, akkor világosan ki kell mondanunk, hogy az egész szőlő reá visszaszállhasson, ha ki van kötve; egyes kibecsüléseknek azonban ne legyen helye: mert éppen a szőlőbeli szerződéseknek legkellemetlenebb része az volt, hogy a szőlőbirtokos azon szőlőt, mely neki tetszett, kibecsültethette. Én tehát inkább szeretném e b) pontot egészen kihagyatni; ha pedig ki nem hagynók, akkor szükségesnek tartom, hogy a kibecsülésre nézve külön provisio legyen.
Simonyi Lajos b. a maga nézetének megfelelőnek tartotta a b) pont kihagyását, s azért visszavonta módosítványát.
Zsedényi Ede Deák indítványának elfogadása esetében törlendőknek tartotta a harmadik bekezdés ezen szavait: «vagy ha a határidő kikötve nincs».
Vadnay Lajos a 32. §. után külön §-ban a következőket kivánta kimondani: «Jövendőre pedig, hogy a mostaniakhoz hasonló viszonyok s ezekre nézve a törvényhozás intézkedésének szüksége ismét elő ne állhassanak, a szőlő alá való térek kiosztása csupán irott, s a föltételeket is magokban foglaló szerződés mellett történhetik; s az e tárgyban fölmerülhető minden kérdés birói eldöntésénél egyedül a szerződés tartalma fog zsinórmértékül szolgálni.»
Lónyay Menyhért pénzügyminiszter azon hozzáadással fogadta el az indítványt, hogy minden ilyen viszony, miután telekkönyvek vannak behozva, egyszersmind telekkönyveztessék. Ez tökéletesen evidentiában fog tartani minden jövőben kötendő szerződést.
32Manojlovics Emil Vadnay indítványát fölöslegesnek tartotta, mert ha a törvényhozó testület az urbériséget minden maradványaival együtt megszünteti, azt magánszerződések útján többé visszaállítani nem lehet. Minden efféle szerződések a magánjog körébe esnek, következőleg nem tárgyalhatók.
Ivánka Imre osztozott Manojlovics nézetében. Miként kivánja a magánszerződő biztosítani jogát, az az ő dolga; ha nem biztosítja, hadd veszszen el; ha pedig valakinek ezen előzmények után kedve telik még ezután szőlőt dézsmára kiadni, az veszítse el.
Deák Ferencz: T. ház! A szőlőknél, melyeknek adózásai most megváltatni s átalakíttatni rendeltettek, az eddigi tartozások igen nagyrésze szerződésen alapult. Sok helyütt a szerződés tudva sincsen, hanem csak gyakorlatban van. Azon viszonyokra nézve, melyeket sokan hűbéri, mások az urbérrel rokon természetüeknek neveznek, minők az úgynevezett curialis zsellérek, telepítvények és effélék, szintén úgy áll, hogy a legnagyobb nehézséget, confusiót az teszi, hogy irott szerződések nincsenek és a föltételek nem világosak. Ideiglenesek-e e szerződések vagy örökösek, ez nem tudható. Midőn majd ezen kérdéseket tárgyaljuk, elő fog kerülni azon nehézség, hogy éppen ezen zavar miatt nehéz lesz eldönteni, mi legyen a teendő? Most mi ezen szőlőbeli szerződéseket megváltás útján átalakítottuk, némileg megszüntettük ezen szerződéseket. Az a kérdés: azt akarja-e a ház, hogy jövőre semmi birtokot szőlő alá ne adhassanak bérbe, hanem vagy eladja, vagy pedig más bérbe adja, de szőlőbeli adózás vagy tartozás mellett ki ne adhassa? Ha ezt akarja a ház, ki kell mondani; de én nem tanácslom: mert a szegény népet vernők meg vele. A népesség szaporodik, az industria növekszik; csupán agricultur industriánál, ott, hol szorgalmas nép van és a hely kedvező, a szőlőindustria jobban kifizeti magát, s ettől a népet elzárni nem volna tanácsos. Ha azt akarjuk, hogy ettől ne zárassék el a nép, hogy jövőben is legyen alkalma akármily birtokot, úgy mint eddig, szerződés mellett kivehetni, habár szőlő alá is, akkor azon kérdés támad: akarjuk-e, hogy 50 vagy 100 év mulva ily zavart viszonyok jöjjenek ismét létre? akarjuk-e, hogy az emberek ne tudják, hogyan keletkezett a viszony? mi a gyakorlat? örök időre, rövid időre, vagy határozott évekre adatott-e ki a szőlő? Azért szükségesnek látnám, hogy a törvényhozás mondja ki, hogy igenis kiadathatnak a birtokok, de csak 33irott szerződés mellett, csak határozott időre, nem pedig bizonytalanra, stb. (Helyeslés.) Két mód van erről gondoskodni: (Halljuk!) vagy itt a szőlőknél a szőlőkre nézve intézkedni, és mivel ezen kérdés mindig ismétlődik, ha azon úgynevezett urbériséggel rokonságban levő törvényekről fogunk tanácskozni, miknek még ezen ülésszak alatt leendő beadását reméljük és igérve is van a miniszterium által, ott minden ilyen egyes törvénynél, hol előfordul ezen kérdés, intézkedjünk erre nézve; vagy pedig valamennyi ilyen tárgyra nézve egy külön törvényt kell tervezni. (Külön törvényt!) Ha külön törvényt akar a ház, én ettől sem idegenkedem, nem pedig azért, mert a többi tárgyra nézve épp úgy szükséges intézkedni, mint erre. (Külön törvényt!)
A képviselőház a 32. §-t a b) pont kihagyásával és a c) pontra nézve Zsedényi módosításával fogadta el. Vadnaynak indítványozott új §-át pedig azon kijelentéssel mellőzte, hogy ha a fönálló telekkönyvi intézmény mellett a birtokviszonyok rendezése egy ily értelmű intézkedés megállapítását átalában szükségessé és kivánatossá tenné, az külön törvényben lenne foganatosítandó.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages