AZ 1865/68-DIKI ORSZÁGGYŰLÉST BEFEJEZŐ TRÓNBESZÉD.
AZ 1865/68-DIKI ORSZÁGGYŰLÉST BEFEJEZŐ TRÓNBESZÉD.
Ő felsége 1868. deczember 10-dikén a következő beszéddel fejezte be az 1865/68-diki országgyűlést:
Uraim! főrendek és képviselők!
A jelen törvényhozás működése a mai nappal megszünvén, személyesen kivántuk befejezni azon országgyűlést, melynek gyümölcsöző tevékenysége példátlanul áll Magyarország több százados történetében.
Nehéz és komoly viszonyok között hivtuk egybe ezelőtt három évvel önöket egy nagy feladat megoldására.
Közös czélunk és törekvésünk vala: megoldani mindazon kérdéseket, melyek nemcsak a közelebbi idők, de évszázadok óta kutforrásai voltak a bizalmatlanságnak, tespedésnek és surlódásoknak.
És noha a multból öröklött balitéletek, a szokás hatalma, az események által élesztett féltékenység és az érdekek szinleges ellentéte a helyzet bonyodalmát még növelték: mégis sikerült a nehéz föladatot szerencsésen megoldanunk.
A király és nemzet őszinte szövetkezése vívta ki az eredményt.
Ez országgyűlést illeti meg azon dicsőség, hogy véget vetett a politikai helyzet bizonytalanságának, mely a nemzet legnemesebb erőit tétlenségre kárhoztatá.
A közjogi surlódásokat birodalmunk két állama között a kölcsönös barátság és becsülés viszonya váltotta föl.
Az osztrák-magyar monarchia mindkét állama, alkotmányos parlamenti kormányzat mellett, önállóan intézi saját közügyeit, míg azon nagyfontosságú kérdésekre, a melyek a monarchia kölcsönösen megállapított közös ügyeit érintik, alkotmányos befolyását mindkét államterület egyenlő mérvben gyakorolja.
A monarchia, súlypontját kebelében keresve és találva, ifjult erővel halad előre az új pályatéren, melynek czélpontja a béke és jóllét, egyúttal 143pedig megőrzése azon állásnak, melyet az európai államok sorában elfoglalni hivatva van.
Ekkint azon forrás, melyből a mult bajai eredtek, be van temetve, s fölébe a magyar hűség, hazaszeretet és mérséklet állandó emléke emelkedett, melyre a történelem már is egész sorát jegyzé fel a nagy és üdvös sikereknek.
Szent Istvánnak őseinktől öröklött koronájával ünnepélyesen megkoronáztatva, Magyarország alkotmánya teljességébe lépett, mi pedig visszaállítottuk a magyar király czímének régi súlyát és érvényét, és bizton érezzük, hogy ez által birodalmunk nem gyöngíttetett, hanem csak régi alapját és erejét nyerte vissza.
E czélból a külföld irányában birodalmunk czímét a törvényeknek és az életerős tényezőknek megfelelőleg állapítottuk meg.
Horvát- és Szlavonországgal a kölcsönös érdekek méltányos kiegyenlítésének alapján közjogi egyezmény jött létre, mely a két testvérnemzet között dicsőségben és balsorsban századokon át fönállott kapcsolatot megújítá. Bizton reméljük, hogy ezen frigy benső őszintesége századokon át fogja ismét egyesíteni a magyar és horvát nemzetet királyi házunk és a közhaza szeretetében.
Magyarország és Erdély egyesülése a bevégzett tények sorába emelkedett.
Ekkint Szent István birodalmának épsége oly mérvben lett érvényesítve, minőnek az ország több mint három század óta nem örvendhetett.
A magyar korona úgy, mint birodalmunk épségének egyik biztosítéka az új védtörvény.
A véderő szervezésénél bizalommal és mély belátással ismerték el önök a közös hadsereg szükségét, és így a monarchia fejlődését óltalmazó védhatalmat létesítettek.
Ennek támogatására a honvédség van hivatva, új cselekvési tért nyitván a veszély perczeiben az ősi vitézségnek, melyről a nemzeti történelem fényes lapjai tanuskodnak.
Magyarországunk és birodalmunk állását ekkint megszilárdítva, ebben a külbéke biztosítékát is találjuk, melynek zavartalan föntartását királyi legfőbb gondjaink közé soroljuk.
A nemzet szellemi fejlődését mozdították elő önök, a midőn oly törvényt hoztak a népoktatás ügyében, mely, ha áldozatokat kiván is egyes külön-érdekektől, de egyszersmind egy oly népnevelési rendszer alapját veti meg, mely hivatva lesz az ország szellemi és anyagi haladásának támaszául szolgálni.
144A jogegyenlőséget, melyet a különböző nemzetiségi honpolgárok politikai és polgári tekintetben eddig is élveztek, kiterjeszték önök nyelvök használatára is, törvény által biztosítván mindazon kivánataikat, a melyek a kormányzat és törvénykezés föltételeivel ellentétben nem állanak.
Reméljük, hogy nem magyar ajkú hiveink teljes megnyugvásukat találják azon tudatban, miszerint az alkotmány minden honpolgárnak a szabadságot és az anyanyelv fejlődését egyaránt biztosítja.
Az egyenjogúság elvét követték önök, midőn az alkotmányos jogok gyakorlatát kiterjesztették az izraelita honpolgárokra, kik eddig az alkotmánynak csak terheit, de jótéteményeit nem ismerték.
A keresztény hitfelekezetek viszonyainak szabályozását önök a polgári és vallási jogegyenlőség elvére fekteték.
A hosszabb időt igénylő jogreformok alkotmányos tárgyalását be nem várva, az új törvénykezési eljárás megállapítása által a gyors igazságszolgáltatást és a magánhitel emelését tették lehetővé.
A szőlődézsma megváltását szabályozva és elrendelve, a hazai termelés egy nevezetes ágának önálló fejlődését biztosíták.
A pénzügyek terén önök üdvös tapintattal találták fel a helyes utat, s míg egyrészt megszavazták mindazon költségeket, melyeket az ország kormányzata és hitelének föntartása szükségessé tett, másrészt gondos vizsgálatnak vetették alá az országgyűlés elé terjesztett költségvetéseket.
Magyarország haladása eddig az anyagi téren nem állott párhuzamban gazdag természeti kincsforrásaival, de a törvényhozás fölfogta az anyagi haladás egész fontosságát.
Új vasutvonalak építését rendelte el és több külföldi állammal kedvező kereskedési szerződéseket kötött.
Mindezen intézkedések az államháztartás megzavarása nélkül történtek, sőt a nép terhein némi tekintetben, mint például a só árára nézve, még könnyíteni is lehetett.
Nagy és nehéz munkát végzett az országgyűlés, és ez eredmény azon meggyőződést erősítette meg bennünk, hogy az alap, melyen oly rövid idő alatt ennyi üdvös intézkedést lehetett valósítani, a teljes életképesség minden kellékével bir: hogy ezen alap jó, és a nemzet valódi érdekeinek megfelel.
Uraim! főrendek és képviselők!
A leélt napok fáradalmai után önök visszatérnek házi tűzhelyeikhez.
A nemzet szellemi s anyagi emelkedésének már is mutatkozó jelenségei hazafiui örömmel tölthetik el keblöket, és ha majd bekövetkezik a 145teljes siker, melylyel az isteni gondviselés az erélyt és kitartást jutalmazni szokta, az utókor hálásan fog megemlékezni azokról, kik az ország felvirágzásának eszközlői valának.
És most fogadják őszinte királyi köszönetünket és adják át azt az összes nemzetnek is, mely hagyományos politikai tapintattal támogatva önöket, lehetővé tette azon nagyfontosságú törvények alkotását, melyeket fejedelmi hatalmunkkal szentesíténk.
Tegye a Mindenható maradandóvá azon őszinte egyetértést, mely nemcsak a politikai téren vezetett nagyszerű eredményekhez, de a fejedelmet és a nemzetet kölcsönös bizalom és szeretet kötelékeivel fűzte össze, és újabban érezteté velünk: hogy boldog fejedelme csak boldog nemzetnek lehet.
Ezzel a jelen országgyűlést berekesztettnek nyilvánítjuk.
