AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGNYITÁSA HELYÉRŐL ÉS A FEKETE-SÁRGA ZÁSZLÓRÓL.
AZ ORSZÁGGYŰLÉS MEGNYITÁSA HELYÉRŐL ÉS A FEKETE-SÁRGA ZÁSZLÓRÓL.
Az 1869-dik évi ápril 20-dikára hirdetett országgyűlés képviselőházának ápril 22-dikén tartott első ülésében Pribék Antal korelnök jelentette, hogy ő felsége 24-dikén Budán a várpalotában fogja az országgyűlést ünnepélyesen megnyitni.
165Irányi Dániel az 1848: IV. t.-czikk-nek azon rendeletéből, hogy az országgyűlés Pesten tartassék, azt következtette, hogy annak Pesten is kell megnyittatnia. Az 1865-diki országgyűlés megnyitása és bezárása Budán ment ugyan véghez, de ezen két példa az élő törvényt nem erőtlenítheti meg. Szóba hozta továbbá, hogy a várpalotán, a hová az országgyűlést meghívják, nem a nemzeti lobogó lengedez. Még ha a fekete-sárga zászló az uralkodó család jelvénye volna is, a mi pedig nincs úgy, legfölebb az uralkodó-ház magánépületein lehetne helye, de az 1848: XXI. t.-cz.-nél fogva nem lehetne helye az országnak valamely középületén, minő a budai várlak is, s különösen nincs helyén az országgyűlés megnyitásakor. Fölszólítandónak tartotta ennélfogva a miniszteriumot, eszközölje ki ő felségénél, hogy vétesse le a budai várpalotáról a fekete-sárga zászlót és pótoltassa a nemzeti lobogóval. Egyúttal kijelentette, hogy ő és barátai nem hajlandók a fekete-sárga lobogó alatt az országgyűlés megnyitásában részt venni.
Andrássy Gyula gr. miniszterelnök szűkkeblűnek tartotta azt a nézetet, a mely Pestet és Budát nem Magyarország egyetemes fővárosának tekinti, s szőrszálhasogatásnak azt az okoskodást, a mely szerint az országgyűlés nem a fővárosban nyittatik meg, ha Budán lesz megnyitva. A budai várat Andrássy nem közintézetnek, hanem a király palotájának mondotta, s igen természetesnek tartotta, hogy a királyi palotán ő felségének magánczímere és színei használtatnak, éppen úgy, mint más saját lakán saját czímerét tűzi ki. «Azon lobogó, melyet Buda vára ormain látunk, ő felsége, a dynastia fejének magánlobogója, és ha föltüzetik, azt jelenti, hogy az uralkodó-család feje, ki magyar király és osztrák császár egy személyben, Budán tartózkodik.»
Deák Ferencz: A mi az országgyűlés megnyitását illeti, ha az országgyűlés szükségesnek látja, hogy e részben határozzon és végleg intézkedjék, tegye meg ez iránt intézkedését akkor, midőn már alakulva lesz. (Helyeslés.) Most megalakulva nem vagyunk, és így a ceremonialéknál, habár törvényen alapuló dolgoknál is, az eddigi gyakorlatot megváltoztatni nekünk jogunk nincs is. Irányi Dániel képviselő úr eltalálta az igaz utat. A kinek meggyőződése ellen van, az nem fog Budán megjelenni, a ki pedig meggyőződésével megegyeztetheti, az meg fog jelenni. (Helyeslés.)
A mi a lobogót illeti, én azon zászlót ő felsége lobogójának tekintettem és tekintem mindig; de nem nyomhatom el azon óhajtásom kijelentését, hogy azon tény közben, midőn az országgyűlés megnyittatik, 166a magyar lobogó is fölhuzassék (Zajos helyeslés és taps), mert habár az királyi palota, de ezen tény alatt egyszersmind a magyar törvényhozás összeségének, a nemzetnek és a fejedelemnek szinhelye. (Tartós helyeslés és éljenzés.)
Véleményem az, hogy ne ereszkedjünk most olyan vitatkozásokba, melyek fölött, szemben a közelebbi gyakorlattal, úgy sem határozhatnánk, hanem a ki megegyeztetheti a maga saját meggyőződésével, az el fog mennni az országgyűlés megnyitására, a ki nem egyeztetheti meg, az nem fog elmenni. Sem a házszabályok, sem a törvény nem parancsolja, hogy valamennyi képviselőnek ott kell lenni. Nem is volt ott soha valamennyi a megnyitáson, annál kevésbbé a berekesztésen. (Derültség.) Elmennek azok, a kik jónak látják az elmenést, és elmaradnak, a kik nem akarnak elmenni; a megnyitás megtörténik. Ha jövőre más intézkedést akarunk tenni, szabadságában áll mindenkinek indítványt tenni a megalakult országgyűlésnek, melyet azután maga rende szerint tárgyalni fogunk, és a ház határozni fog. Most azonban az ilyennel csak az időt vesztegetnők.
Én arra kérem a t. elnökséget, hogy a mi még a házszabályok szerint teendő, az történjék, azaz méltóztassék kijelenteni, mely napon és mely órában tartatik a megnyitás utáni legelső ülés, hol azután megbizó-leveleinket is bemutatjuk. (Átalános helyeslés.)
Andrássy Gyula gr. miniszterelnök Deák Ferencz beszéde után kijelentette, hogy «az intézkedések már meg is tétettek arra nézve, hogy akkor, midőn az országgyűlés Budán meg fog nyittatni, és így a királyi palota egyszersmind az országgyűlés színhelyévé is lesz, ott a magyar és horvát zászló tüzessék ki».
A korelnök kimondotta, hogy mivel a ház nincs megalakulva, határozatot nem is hozhat.
