AZON ÜGYEKET, A MELYEK HORVÁTORSZÁGGAL KÖZÖSEK, AZ Ő KÉPVISELŐI TÁVOLLÉTÉBEN MÉG AZ OSZTÁLYOK SEM TÁRGYALHATJÁK.

Teljes szövegű keresés

284AZON ÜGYEKET, A MELYEK HORVÁTORSZÁGGAL KÖZÖSEK, AZ Ő KÉPVISELŐI TÁVOLLÉTÉBEN MÉG AZ OSZTÁLYOK SEM TÁRGYALHATJÁK.
A képviselőháznak 1870. április 26-dikán tartott űlésében az elnök azon javaslatot tette, hogy az osztályok első helyen vegyék föl a valkány–perjámosi vasutról szóló törvényjavaslatot. Ezen kijelentés kapcsában Tóth Kálmán azon óhajtást fejezte ki, hogy az osztályok tárgyalják a Ferencz-csatorna ügyét is.
Deák Ferencz: Azt hiszem, korán szólunk még ma az időről, hogy mikor vegyük e tárgyat elő; mert először a Ferencz-csatorna kérdését a pénzügyi bizottság sem tárgyalta még, másodszor pedig minden vasut- vagy csatorna-kérdést úgy sem végezhetünk el addig, míg a horvátok meg nem jönnek, mert a törvény szerint ezen kérdések közösek levén, tárgyalásuknál a horvátoknak is jelen kell lenniök, most azonban saját országyűlésükön vannak elfoglalva. Ha majd eljönnek, és elkészül a pénzügyi bizottság is jelentésével, akkor lehet szólni e tárgyról.
A képviselőház legközelebbi űlésében Ghyczy Kálmánnak kifogása volt a jegyzőkönyv azon pontja ellen, a mely szerint a ház az osztályokat a valkány–perjámosi vasutról szóló törvényjavaslat tárgyalására utasítja, mert úgy tartotta, hogy Deák Ferencz fölszólalása után ily határozatot nem lehetett hozni. Ghyczy ellenében az elnök hivatkozott arra, hogy az előtte való űlésben megmondotta az okot, a miért a szóban levő egy tárgyra nézve kivételt akart tétetni. Minthogy ugyanis e vasut kamatbiztosítás nélkül épülne és az illetők pénzbeli kötelezettségöket időhöz kötötték, az ügy elintézésének halogatásával az egész vasut válnék kérdésessé. Erre Zsedényi Ede megjegyezte, hogy a törvényjavaslatban szó van adómentességről is, ebben pedig a horvát képviselők nélkül nem lehet határozni.
Deák Ferencz: Tisztelt ház! Véleményem szerint, habár itt kamatbiztosítás nem kéretik is, e kérdés mégis közösügy, mert nemcsak a kamatbiztosítás tekintete, hanem átalában a vasutak kérdése közösügynek van a kiegyezési törvényben megállapítva. E törvény 2859. §-a ezt mondja: «Közös ügyei a magyar korona összes országainak a pénz, érczpénz és bankjegyügy is, valamint a pénzrendszer és az átalános pénzláb meghatározása, s azon kereskedelmi és államszerződések megvizsgálása és jóváhagyása, melyek Szent István koronája országait egyaránt illetik; a bankokat, hitel- és biztosító-intézeteket, szabadalmakat, a mértéket és súlyt, árúbélyeget és mintabiztosítást, fémjelzést, irói és művészi tulajdont illető intézkedés; a tengerészeti, kereskedelmi, váltó- és bányajog, s átalában a kereskedelem, vámok, távirda, pósták, vasutak, kikötők, hajózás.» E szakasz tehát nem tesz különbséget azon vasutak között, melyekre nézve kamatbiztosítás kéretik, s azok közt, melyeknek kamatbiztosítás nem adatik. Helyesen jegyezte meg egyik érdemes képviselő úr, hogy ily vasutaknál ezen kívül adómentességi s egyéb ily kérdések fordulnak elő. Egyébiránt azt hiszem, tartsuk mi magunkat a törvény betűjéhez, és annál kevésbbé ígyekezzünk attól eltérni, mivel ez szerződés, mely a másik országgal köttetett. (Átalános helyeslés.) Nekünk semmi ürügyet sem szabad adnunk arra, hogy ők a szerződés megszegését vethessék, habár talán nem teljesen alaposan is, szemünkre. A helyzet tehát mindenesetre kényes.
Én tegnap azt mondtam, hogy országgyűlésileg e fölött a horvátok nélkül nem lehet határozni, sőt azt tettem még hozzá, hogy az osztályokban a tárgyalás szintén nem történhetik meg a horvátok nélkül, mert ők is tagjai az osztályoknak. Én ennélfogva elhalasztatni kivántam e kérdést addig, míg a horvátok meg nem érkeztek, olyformán, hogy addig még az osztályokban se vétessék föl ezen tárgy. Hacsak úgy áll a dolog, hogy az osztályokhoz utasíttatik, de addig föl nem vétetik, míg a horvátok el nem jönnek, ez ellen semmi kifogásom; hanem azt mulhatatlanul szükségesnek tartom, hogy még az osztályok se vegyék tárgyalás alá ezen ügyet, míg a horvátok meg nem érkeznek. (Helyeslés.)
Az elnök kimondotta, hogy az osztályok nem veszik tárgyalás alá az ügyet, míg a horvátok meg nem érkeznek.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem