FIGYELMETLENSÉG A GIZELLA FŐHERCZEGNŐ HÁZASSÁGA ALKALMÁBÓL VÁLASZTOTT ORSZÁGOS KÜLDÖTTSÉG IRÁNT.

Teljes szövegű keresés

FIGYELMETLENSÉG A GIZELLA FŐHERCZEGNŐ HÁZASSÁGA ALKALMÁBÓL VÁLASZTOTT ORSZÁGOS KÜLDÖTTSÉG IRÁNT.
A képviselőház 1873. május 3-dikán tartott űlésében az elnök jelentést tett azon tizenöt tagú küldöttség eljárásáról, a melyet a ház a maga képviseletével bizott meg Gizella főherczegnő ő fenségének Lipót bajor kir. herczeggel való házassági egybekelésénél. A küldöttség Bécsbe érkezése után azonnal jelentkezett az ő felsége személye körüli miniszternél, s az ettől vett értesítés alapján Lipót herczegnél április 17-dikén, ő cs. és apost. kir. felségöknél, valamint az aránál április 18-dikán tisztelgett, s mivel ez alkalommal az országgyűlés két háza küldöttségei együtt fogadtattak, a küldöttségi tagok megbizásából Magyarország herczegprimása adott kifejezést a két ház közös érzületének. Ezenkívül a küldöttség részt vett az ünnepélyes esküvési szertartásnál, a mi kiküldetésének tulajdonképpeni tárgya volt. Végre jelentette, hogy «mint a ház elnöke azon ünnepélyes lemondási cselekménynél, melynél fogva a fenséges ara trónöröklési jogáról lemondott, a hasonlóképpen tanuúl fölkért felsőházi elnökkel mint tanu vett részt».
Simonyi Lajos b. a küldöttség tagjaitól pártkülönbség nélkül úgy értesült, hogy a küldöttség sem az ünnepélyen, sem a szertartáson nem foglalta el azon helyet, mely őt, mint a souverain hatalom egyik részének képviselőjét, megillette volna. Az elnök nemcsak arról nem értesítette a küldöttséget, hogy ki fog az ország nevében nyilatkozni, de ezen szónoklat tartalmát, a parlamenti szabályok ellenére, előre nem is közölte a küldöttséggel. 363Továbbá, nem értesítette a rendezéssel megbizott köröket a küldöttség megjelenéséről, és e mulasztás miatt a küldöttség nem foglalhatta el az őt megillető helyet a magyar király leányának nászünnepélyén. Végül Simonyi b. nem tartotta helyesnek, hogy az elnök elhagyta a vezetésére bizott küldöttséget, «s mellőzvén elnöki magas állását, megelégedett azon előnynyel, melyet személyének, a képviselőház elnökségénél, mely alkotmányos államban a fejedelem után a legelső méltóság az országban, a mindenesetre sokkal szerényebb belső titkos tanácsosi rang nyujtott».
Bittó István elnök azt felelte, hogy igenis tudósította az ő felsége személye körüli minisztert a küldöttség megérkeztéről. Mindazon tisztelgéseknél pedig, a melyeket a küldöttség ő felségöknél és ő fenségöknél tett, azt mint elnök vezette, s hogy a szónok a herczegprimás volt, corollariuma volt annak, hogy mindkét ház küldöttségei együttesen fogadtattak. Erről különben a küldöttség tagjai egyenkint értesíttettek és közülök egyetlenegy sem szólalt fölt az együttes fogadtatás ellen. A ház határozatánál fogva ő a küldöttség kötelességszerű hivatalos föladatának csak azt tekintette, hogy a családi ünnepély alkalmából fejezze ki a ház szerencsekivánatait és legyen jelen az esküvési ünnepélyen.
A mi pedig az ez alkalommal rendezett mulatságokat illeti, ezek a küldöttséget mint ilyent testületileg hivatalosan teljességgel nem illették, még pedig annál kevésbbé, mert a küldöttség mint ilyen ez ünnepélyekre meghíva nem volt. Még az annyi neheztelést szült udvari értesítvényben is a küldöttség mint olyan nincs említve. Igaz azonban, hogy ugyanezen értesítvényben az van, hogy úgy a lajtántúli, mint a lajtáninneni delegatio és a törvényhozások tagjai, valamint a törzstisztek stb. a karzatokon foglalnak helyet, s kétséget nem szenved, hogy ezen átalános intézkedés az akkor éppen kiküldetésben ott járt képviselőkre is szólott. De midőn ő ennek következtében az ő felsége személye körüli miniszternek a küldöttség nevében hivatalosan kijelentette, hogy a küldöttség a helyet és az osztályozást az általa képviselt testület méltóságával megegyezőnek nem tekintvén, az ünnepélyben nem fog részt venni: azt hiszi, hogy ezzel megtette mindazt, a mit a ház méltósága érdekében meg kellett tennie. Hogy ezenkívül szükséges volt-e még titkos tanácsosi minőségében is demonstrálnia és elmaradnia az ünnepélyről, a melyre csakis ezen egyetlenegy czímen hívták meg, azt a ház megitélésére bízta.
Deák Ferencz: Tisztelt ház! Úgy hiszem, senki sincs köztünk, ki meggyőződésből helyeselné mindazt, mi erre vonatkozólag 364Bécsben történt. (Igaz!) Annyi mindenesetre igaz, t. elnökünk előadása szerint is, hogy az ország küldöttsége nem részesült oly figyelemben, mint a minőben állásánál és az ünnepélynél fogva részesülnie kellett volna. (Átalános élénk helyeslés.)
Én nem akadok fönn azon, hogy a delegatusok vagy egyes képviselők miként vettek részt az ünnepélyben; azok magánemberek, és ott sem nem mint delegatusok, sem nem mint képviselők, hanem egyedül mint magánemberek voltak jelen; de az ország küldöttsége hivatalból, kötelességből volt ott. (Igaz! Úgy van!) Azonban, valamint az előttem szólott Simonyi Lajos képviselő úr mondotta, én is azt hiszem, hogy teljesen fölösleges e tárgyban bármi határozatot hozni. (Igaz!) Sokkal több hódoló tisztelettel vagyunk ő felsége személye iránt, semhogy azon fényes családi ünnepély emlékét kedvetlenséggel akarnók zavarni. (Átalános helyeslés.) Kettőről meg vagyok győződve. Egyikről arról, hogy ezen figyelmetlenség, vagy bármi gyöngédebb vagy keményebb szóval éljünk, semmiesetre sem történt ő felsége akaratával, sőt talán tudtával sem; (Úgy van!) történt a régi chablonok módja szerint, mely nagyon különbözik a parlamentáris eszméktől. (Igaz!) A másik, a miről meg vagyok győződve, az, hogy alig hihető, hogy ez valaha ismét történhessék, mert a dolog annyi indignatiót szült magában Bécsben, hogy azon urak, kik talán ennek okozói lehettek, bizonyosan óvatosabbak lesznek jövőre. Én tehát azt hiszem, hogy ez ügyet befejezettnek tekinthetjük, (Átalános helyeslés) és átmehetünk a napirendre.
A képviselőház Deák Ferencz beszéde után áttért a napirendre.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages