NEGYVEN TAGJA TÖRVÉNYES TÁVOLLÉTÉBEN A HÁZ NEM FOLYTATHAT ÉRDEMLEGES TÁRGYALÁSOKAT.

Teljes szövegű keresés

NEGYVEN TAGJA TÖRVÉNYES TÁVOLLÉTÉBEN A HÁZ NEM FOLYTATHAT ÉRDEMLEGES TÁRGYALÁSOKAT.
A képviselőháznak 1873. május 3-dikán tartott űlésében Szlávy József miniszterelnök előadta, hogy két héttel előbb arról értesült, hogy a Bécsben űlésező delegatiók tárgyalásaikat május 3-dikág befejezik, s ennél fogva arra kérte a ház elnökét, hogy e napra szólítsa föl a visszajövetelre az elnapolt ház tagjait. Az utóbbi napokban azonban megtudta, hogy a delegatiók május 10-dike előtt nem fejezik be működésöket. Mivel az alkotmányosság elvéből folyólag azt hitte, hogy a ház érdemleges határozatokat 365nem hozhat olyankor, a mikor negyven tagja hivatalból és kötelesség szerint távol van: úgy vélekedett, hogy a ház a delegatio tagjainak visszajöttéig érdemleges tanácskozást ne folytasson, hanem addig az osztályok némely ügyet tárgyalhatnának, s ezek a központi bizottságokhoz is utasíttathatnának, és innen a jelentések megtétethetnének.
Helfy Ignácz azt tartotta, hogy a delegatio intézménye lehetetlenné teszi Magyarország törvényhozási gépezete előrehaladását. Nem osztozott a miniszterelnök azon véleményében, hogy nem méltányos érdemleges tanácskozást folytatni, míg a háznak negyven tagja törvényesen távol van. «A midőn önök – mondotta – fölruháznak negyven tagot oly rendkívüli hatalommal, hogy nálunk nélkül döntsön Magyarország kül- és hadügye fölött, tehát legfontosabb ügyei fölött, hogy akkor a hátramaradó 399 képviselő ne birjon annyi hatalommal, hogy a benső házi dolgok fölött határozzon: az ily méltányosságot, megvallom, nem értem. Aut-aut. Vagy szüntessük meg a delegatiót, vagy tanácskozzunk nélküle.»
Kijelentette továbbá, hogy midőn arról volt szó, hogy az 1874-dik év költségvetése még a nyár folytában elintéztessék, erre azért állott reá, mert az hitte, hogy április 22-dikén kezdődik meg tárgyalása; a fönforgó körülmények közt azonban e határozatot nem vélte föntarthatónak, mert ez annyit jelentene, hogy a képviselőket nem azért hívják össze, hogy megvitassák a budgetet, hanem egyszerüen azért, hogy azt megszavazzák.
Deák Ferencz: Tisztelt ház! Minthogy Helfy Ignácz tisztelt képviselőtársam, mielőtt szólottam volna, azt, a mit mondani akartam, czáfolgatta: kénytelen vagyok felelni neki, miután ő szólott. Ő azt mondja, hogy nem látja be azon nézet helyességét, mely szerint akkor, midőn negyven tag hivatalosan távol van, kiküldve az országgyűléstől, ne lehessen tanácskoznunk. Én az ő fölfogása kiigazítására nem akarok philosophiai argumentumokkal élni, hanem azt tudom, hogy parlamentáris életben igen nagyon szabályozó a folytonos gyakorlat. Ez a folytonos gyakorlat pedig az volt, hogy mikor a delegatio tagjai itt nem lehettek Pesten, mert a delegatio Bécsben tartatott, akkor országos űlések nem tartattak, annyival kevésbbé folytak pedig érdemleges tanácskozások. Hiszen, ha azt akartuk volna, hogy az ő távollétökben is érdemlegesen végezzünk, akkor kár volt április elején szétereszteni az országgyűlést; mert akkor még a nagy hét közepéig folytathattuk volna a tanácskozásokat és némely tárgyat bevégezhettünk volna.
366Egyébiránt nem is csekély kérdés ez. Az országgyűlések még a korábbi időben is azt az elvet követték, hogy ha az országgyűlés valamely tagja nincs jelen az űléseken, ha az ország valamely része nem küld képviselőket, azért az országgyűlés tanácskozhatik, végezhet, határozhat; de midőn az ország valamely része nem küldött követeket, mert nem küldhetett, mert meghíva nem volt, vagy midőn az országgyűlésen nem jelenhettek meg a tagok nem tőlük függő akadályok miatt: akkor nem tartatott az országgyűlés képesnek arra, hogy tanácskozzék érdemleges tárgyak fölött. Példa erre a partiumbeli ügy 1840-ben. Akkor is egyik partiumbeli megye nem küldött követet; de mivel meg volt híva, tehát az akadály egyenesen magától a megyétől eredt, megidézték a törvényes büntetésre, de azért a tanácskozásokat folytatták.
Én azt hiszem, hogy ez magában a dolog természetében is van. Negyven tag távol van és a mi factumunknál fogva van távol; mi küldöttük ki őket; minő joggal fosztjuk meg mi azon negyven kerületet attól a jogától, hogy képviselői által a közügyekben határozhasson? Minő joggal fosztjuk meg mi azon negyven képviselőt, hogy az országgyűlés érdemleges tanácskozásaiban részt vehessen?
Én tehát teljesen osztozom azon nézetben, hogy midőn a delegatio nem itt tartatik, s így a képviselők a tanácskozásokban részt nem vehetnek: akkor érdemleges tanácskozásokba ne menjünk bele. El lehet az összeütközést kerülni, és az idén is elkerültük volna, ha az országgyűlés nagy részének s magának Helfy képviselő úrnak kivánata szerint is két budgetet nem akartunk volna egymásután most tárgyalni, valamint eddig is ez az összeütközés sohasem történt meg. Most két budgetet akarunk tárgyalni, és a delegatio még nem végezte be munkálkodását. Ebből azt a következtetést húzni, hogy a delegatio akadályozza törvényhozói munkálkodásunkat, én legalább nem merném; mert akármit substituáljunk a delegatiók helyébe, ha országos küldöttségeket is, a melyek egyes esetekben érintkezzenek és értekezzenek, ugyanazon helyzetbe juthatnánk.
Egyébiránt, a mi a képviselő úrnak azt az állítását illeti, hogy azért hivatnak össze a képviselők, hogy megszavazzák a budgetet: ez kérdésen kívül így van; hanem nem úgy hivatnak össze, hogy tanácskozás nélkül szavazzák meg.
Helfy képviselő úr, mikor a dolgot tanácskozás alá veszszük, oly soká beszélhet, a meddig akar; senki nincs ebből kizárva; szólási jogában korlátolva senki nincs; mindenki elmondhatja véleményét 367és ez a discussio. Azt hiszem, az 1873-diki költségvetés tárgyalása eléggé megmutatta, hogy bizony nemcsak megszavaztuk a budgetet, hanem eleget tanácskoztunk is fölötte. (Fölkiáltások jobb felől: Nagyon is sokáig!)
Tehát, ismétlem, nem azért vannak a képviselők összehíva, hogy csak szavazzanak, hanem azért, hogy tanácskozás után szavazzanak. Ha egy résznek azután nem tetszik sokat beszélni, ebben őt gátolni nem lehet; valamint senki sem fogja a másik részt gátolni akarni abban, ha hosszasan és gyakrabban kiván a tárgyak fölött szólani.
Én részemről azt hiszem, hogy a jelen ülésszakot nem lehet addig bezárni, míg a delegatio nem végezte be munkáját; nem lehet pedig azért, mert a mely pillanatban bezáratik az országgyűlés, azon pillanatban megszünt a delegatio mandatuma, és az eddigi törvények értelmében új delegatiót kellene választani, a mi valóban nem volna indicálva. Ha a delegatio bevégzi munkáját – csak a magam nézetét mondom el – azon tárgyakat, melyek már annyira készek, hogy csak a háznak kell fölöttük határozni, a melyek t. i. az osztályok és a központi bizottság tárgyalásain már keresztül mentek, azon tárgyakat még ezen űlésszak alatt el lehet végezni, azontúl pedig azonnal össze kell hívni az új ülésszakot. Az új ülésszakban mindenekelőtt megalakul a ház, új elnököket, új jegyzőket, új pénzügyi bizottságot stb. választ, akkor nyujtatik be az 1874-diki költségvetés, s akkor adathatik ki a pénzügyi bizottságnak. Míg a pénzügyi bizottság dolgozik, az alatt sok fontos tárgyat végezhet el a ház; ilyenek a kataszter, a határőrvidék polgárosítása és bizonyosan még sok más tárgy is. Ha a pénzügyi bizottság elvégezte munkálatát, belemehetünk a költségvetés tárgyalásába. Ha a ház oly hangulatban lesz, hogy végtelen discussiók nélküli tanácskozás után elfogadja a költségvetést: akkor be is lehet azt végezni; ez egyedül a háztól függ.
Én tehát nagyon helyeslem a miniszterelnök úr azon nézetét, mely szerint addig, míg a delegatio be nem végzi munkáját, és tagjai haza nem jöhetnek, semmi meritoriális tárgyba ne bocsátkozzunk; ellenben az ellen, hogy, mint a miniszterelnök úr említé, addig is az osztályokban dolgozzunk, nincs kifogásom.
Meg vagyok győződve, hogy ha a miniszterelnök úr nem lett volna azon tévesnek mutatkozott reményben, hogy f. hó 3-dikáig a delegatiók befejezik tárgyalásaikat, nem kérte volna föl a ház elnökét arra, hogy f. hó 3-dikára összehívja a képviselőket.
368Most nézetem szerint legjobb, ha egyelőre nem bocsátkozunk érdemleges tárgyalásba, azután pedig nagy szorgalommal hozzálátunk a munkához.
Hogy részemről kész vagyok junius havát is itt tölteni, ha keresztülmehetünk az 1874-diki költségvetésen, annak többek közt egyik oka az is, hogy ha el lehet végeznünk a költségvetést még e nyáron, lesz a miniszteriumnak őszig, talán novemberig elég ideje, hogy azon törvényjavaslatot, melynek tárgyalása annyira sürgetős, és melyet annyian, magam is, mások is, kivánunk tárgyalni, a választási törvényjavaslatot, elkészíthesse. (Fölkiáltások bal felől: És a felsőház rendezését!) Részemről a választási törvény tárgyalását a legközelebbi őszszel összeülendő ház első teendői közé sorozom. Hasonlag fontosnak tartom a főrendiház rendezését és sok más tárgyat is.
Azt gondolom tehát, maradjunk meg a mellett, a mit a miniszterelnök úr mondott, hogy most ne bocsátkozzunk érdemleges tárgyalásokba, hanem dolgozzunk az osztályokban addig, míg a delegatio bevégzi munkáját és azután vegyük elő a már kitűzött tárgyakat. (Helyeslés.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages