ELŐSZÓ

Teljes szövegű keresés

ELŐSZÓ
Államiságunk 1000. évfordulóján a zalai jogászok két dologra különösen büszkék le-hetnek. Egyrészt arra, hogy itt, az 1232-es kehidai oklevél kiadásával vette kezdetét a magyar vármegyerendszer kialakulása, másrészt pedig arra, hogy elődjük volt a jog-államiság és a modern polgári államrend kiépítésének múlt századi élharcosa, Deák Ferenc. A „nemzet prókátora” Zala megyében kezdte hivatali pályafutását: miután megszerezte ügyvédi diplomáját, előbb a vármegye ügyészeként dolgozott – közel tíz esztendeig –, majd pedig Zala követeként került az országgyűlésre, s lett az ország egyik legmesteribb jogalkotója, kodifikátora. Deák emléke arra kötelezi a zalai jogász-ságot, hogy intézményei és szervezetei szervezőmunkával és anyagi támogatással is vegyék ki részüket Deák szellemi és tárgyi örökségének ápolásából.
Zala megye jogásztársadalma az utóbbi években számos alkalommal tanújelét ad-ta, hogy szívügyének tekinti a deáki örökség megőrzését, feltárását és közreadását. 1995-ben a Zala Megyei Bíróság és a Zala Megyei Levéltár közösen jelentette meg – döntően az Igazságügyi Minisztérium támogatásával – a „Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831” című forráskiadványt, 1998 áprilisában pedig Deák igazságügyi miniszterségéről rendeztünk – a Magyar Jogászegylet Zala Megyei Szervezete által is támogatott – közös tudományos emlékülést. Az emlékülés előadásai „A Batthyány-kor-mány igazságügyi minisztere” c. kötetben láttak napvilágot 1999 tavaszán, miközben a zalai jogászság felkarolta a kehidai Deák-kúria helyreállításának ügyét is. 1999 őszén a Magyar Jogászegylet Zala Megyei Szervezete megvásárolta, majd ez év áprilisában a megyei levéltárnak ajándékozta a Kehidán felbukkant értékes Deák-kéziratokat.
Hagyományápoló tevékenységünket most e munka kiadásának támogatásával kívánjuk folytatni. A Deák Ferenc által fogalmazott – ám munkáinak kiadásából mind-eddig hiányzó – mű a jogászok számára különösen azért lehet érdekes, mert terjedel-mének közel fele az igazságszolgáltatás, azaz a bírósági szervezet, valamint a polgári és büntető törvények reformjával foglalkozik. A pályakezdő Deák itt fogalmazta meg először az ártatlanság vélelmének modern alapelvét, és e munkájában kísérelte meg először összhangba hozni hazai törvényeinket Nyugat-Európa polgári államainak liberális jogrendjével.
8Most, mintegy hat emberöltővel később, ismét az európai jogharmonizáció foglalkoztatja a magyar jogásztársadalmat. Deák Ferenc felkészültsége, szakmai tisztessége és embersége példát mutathat kései jogász-utódainak is. E gondolatok jegyében ajánljuk a Tisztelt Olvasók figyelmébe a fiatal Deák munkáját, amely 168 év elteltével – immár a szerző neve alatt – lát ismét napvilágot, 1000 éves államiságunk tiszteletére.
Zalaegerszegen, 2000 májusában
Dr. Magyar Károly          • Dr. Szabó Ernő • Dr. Török Ferenc
a Zala Megyei Bíróság           a Magyar Jogászegylet          a Zala Megyei Területi
elnöke                                         Zala Megyei Szervezetének Ügyvédi Kamara
                                                  elnöke                               elnöke

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT