AZ ADÓI ÉS BIZTOSSÁGI TÁRGYOKRÓL174 (CONTRIBUTIONALE COMMISSARIATICUM)
79AZ ADÓI ÉS BIZTOSSÁGI TÁRGYOKRÓL174
(CONTRIBUTIONALE COMMISSARIATICUM)
(CONTRIBUTIONALE COMMISSARIATICUM)
A magyar nyelvű cím Deák Ferenc s. k. betoldása.
De tributi ad cassam seu contributionalem, seu domesticam pendendi, per regni jurisdictiones facienda sub repartitione szól.175
Akár a hadi, akár a házi pénztárba beszedendő adónak az ország törvényhatóságai által történő felosztásáról.
A 2. §-ra nézve az országos kiküldöttség az adó alá tartozandó tárgyaknak öszveírá-sában, s rész szerint az adónak azon szerint leendő kivetésében 5 alap rendszabásokat (principiumokat) állít fel; s ezek közül az 5. azon határozást foglalja magában, hogy a valóságos dicalis öszveírás176 csak minden negyedik esztendőben teljesíttessék, mely is folyvást egyhuzomban 3 esztendeig szolgálván, egyedül annak megigazítása vetessék minden esztendőn eszközlésbe. Ezen, az országos kirendeltség által felállított prin-cípium177 sem a jó renddel, sem a közigazsággal meg nem fér, mert ha valamely tárgy, bizonyosan az adó, ez az adózó népen esztendőrül esztendőre folyvást fekvő terh178 a legnagyobb figyelmet és pontosságot kívánja meg. Az adó az állandó katonaságnak fizetésére lévén hazánkban rendelve, az soha, míg Európának mái tacticája az állandó katonaságot széjjeloszlatni nem fogja, meg nem szüntethetik, minekutána pedig annak a külső hatalmasságok által leendő megszüntetését csak távolról sem lehetne még re-ményleni, kétségen kívül hazánkban is a külső bátorságnak fenntartására s a haza vé-delmére fennálló katonaságnak maradandónak kell lenni; mely mivel zsold nélkül nem élhet, hogy az e végre rendelt adó is állandó legyen, elkerülhetetlen,179 így tehát egy állandó, és soha meg nem szűnő terhnek, melyet a megyebéli közönséges költségek is nem keveset szaporítanak, a legnagyobb lelkiismérettel, s a polgárok vagyonához legigazságosabban arányzott mértékkel kell kivettetni. Vagyonába és pénzébe, sőt sokszor mindennapi élelmének megfogyasztásába is kerül az adózónak ezen általa fizetendő terhtől való megszabadulhatása, mely csak már ezen tekintetből is megkíván-ja azt, hogy ugyanazon országos kiküldöttségnek mindjárt a munka kezdetén felállított princípiuma szerint minden önkénynek az adó kivetése módjából számkivetetve kell lenni, az önkény pedig elmellőzve soha nem lesz, ha minden negyedik esztendőben fog csak az öszveírás történni; minden esztendőben változik az idő mostohaságához, a kereskedésnek elevenebb vagy fojtottabb mozgásához, házi és más mellékes környülállásaihoz képest az adózónak birtoka s az adózás terhe alá tartozó vagyona, ezt 80minden esztendőben, különösen tekéntetbe venni, s az adó alá úgy intézni szükséges, amint azt az adófizető bírja; az igazítás, ha csak mellékesleg tetetik, igaz feljegyzését az adózó birtokának soha szülni nem fogja, sőt az ilyes igazítások alkalmával némelykor nem csak a valóságosan bírt adó tárgya kihagyatik az öszveírásból, hanem gyakran egyikről a másikra írattatik által, mely mindkét esetbéli hiba nem egyebet, csak igazságtalan sérelmet okoz; ha pedig rendről rendre, és így egyik tárgyról a másikra menve pontosan vetetik az igazítás eszközlésbe, az már annyi munkába kerül, ameny-nyibe az új öszveírás szokott kerülni, és így semmi munka sem fog meggazdálkodtat-ni, de nem is oly terhes foglalatosság ez, hogy azt esztendőnként újra, és mindég újra teljesíteni ne lehessen. Példája ennek sok vármegye, ahol ember emlékezetét meghaladó idő olta a jelenvaló pillantatig minden esztendőben újra teljesíttetnek a dicalis öszveírások,180 s amelyeket sikerrel, és kevés idő mulasztással teljesíteni is lehetett, de ha mindjárt az valamivel több időt kívánna is, minekutána az adózó népnek, úgy mint annyi ezer és ezer embernek dolga, az ő adójának lelkiisméretes kivetése, a közötte teendő igaz aránynak alkalmaztatása, és így a valóságos igazságnak kiszolgáltatása fo-rog kérdésben, ott bizonyosan minden törvényhatóságnak kötelességében áll sokkal inkább szívére venni a dolgot, és néhány nappal tovább tartó munkát és fáradságot nem kémélvén, a dicalis öszveírásnak esztendőrül esztendőre mindég újra leendő tel-jesítését hathatósan megrendelni és eszközlésbe vetetni, mintsem az országos kiküldöttség vélekedéséhez állván, mind az önkénynek a puszta igazításokban helyt adni, mind az aránytalan, ilyforma adókivetésekből eredő panaszokra okot szolgáltatni.
Adó(kirovási) összeírás.
Elv.
Értsd: teher.
Állandó legyen, elkerülhetetlen – Deák Ferenc s. k. javítása ebből: állandónak lennie kell.
Zala megyében ezekben az évtizedekben évente elkészítették a dicalis összeírásokat.
A 7. §. Az országos kiküldöttség az adózóknak házaikat (kivévén, ahol azok valóságos nyereséget hajtanak a tulajdonosnak) az adózás alá tartozó tárgyaknak sorából egészen kihagyatni véli, mely vélemény ellen az az észrevétel adja elő magát, hogy az adózás igazságos elrendeltetésének egyik legcsalhatatlanabb princípiuma az legyen, hogy az adót mindenkor az adózóknak birtokokhoz mérni, s az igaz arányt azon birtokból kelljen kitalálni, azt pedig, hogy az adót leginkább olyan tárgyakra kell ki-vetni, melyeket az adózók legkevesebbet titkolhatnak el, már maga az országos kikül-döttség munkájának kezdetén princípiumul állította fel, azért is, hogy az adózóknak házaikat az adózás tárgyainak sorából kihagyni nem lehet, ezekből önként következik, mert ha a házzal bíró gazda a másnak házában lakózó zsellérrel vagyonbéli tekintetben öszvehasonlíttatik, annak, ki tulajdon fedele alatt senkire sem szorulva in-gyen lakhatik maga házában, mennyivel jobb sorsa, és több haszna van amannál, ki másnak lába alatt, drága bérért vagy napszámok szolgálatáért egy idegen háznak hol-mi szegleteiben húzhatja csak meg magát, oly világos, hogy további vizsgálódásba elegyedni felesleges volna; már a házbirtok annyival tehetősebbé teszi a háznak tulaj-donosát annál, kinek nincs háza, és csak bérbe kénytelen másnál lakást és menedéket találni, 81hogy amikor ez maga megerőltetésével pénzt avagy napszámot szolgál a házbérért, és így vagyonát és keresetét ezzel fogyasztja, amannak e végre legkevesebb ki-adásai sincsenek, mert házát egyszer felépítvén, az őtet számos időkig minden költségtől megkéméli, s már ez a tekéntet megérdemli, hogy a házzal bíró gazda a zsellér-nél, adójára nézve valamennyire feljebb terheltessék. Ugyanazért, hogy az adóban igazságos zsinórmértéket tartani, s olyant, amit az adózó el nem titkolhat, adó tárgyá-vá tenni lehessen, a házoknak a dicalis öszveírásban elkerülhetetlenül egy rubricat181 hagyni, és abban minden lakóházat beírni szükséges; de mellette egy másik rubricat is kell azoknak számokra csinálni, akik több urbariális helyekben az urbárium értelme szerint házaikat az uradalmi erdőkből ingyen, minden pénz fizetés nélkül építik, mert minekutána az országos kiküldöttségnek azon vélekedése, hogy a jobbágyüléseknek hasznavehetősége (usu fructuatioja) a jobbágyoknak eladható182 tulajdonává (proprietasává) váljon, el nem fogadtatik, bizonyosan a határbéli183 erdőkben az ed-dig megtartatott urbariális rendszabások szerint az épületfa a házépítésre tovább is a jobbágynak a hazai törvények következésében ingyen fog kiadatni,184 minthogy pedig ezeknek ily formán a sorsok sokkal kedvezőbb, mint amely adózók az épületfákat drágán, készpénzen vásárolják, és akik bizonyosan az adófizetésre nézve e részben amazok felett tekéntetet érdemelnek, azért ezeket adójok mennyiségében a szükséges arány fenntartása végett meg kell különböztetni, s őket az öszveírásban is feljegyezni.
Rovatot.
Eladható – Deák Ferenc s. k. beszúrása.
Határbéli – Deák Ferenc s. k. beszúrása.
Fog kiadatni – Deák Ferenc s. k. javítása ebből: megmarad.
II. PROJECTUM DE FACILIORE METHODO INCASSANDAE CONTRIBUTIONIS etc.
CAPUT II.
De secura cassarum publicarum manipulatione185
II. Az adóbehajtás egyszerűbb módjáról stb. szóló javaslat. II. fejezet. A közpénztárak biztonságos kezeléséről.
A 20. §-ra nézve. Az országos kiküldöttség azt kívánja, hogy az adószedőknek többi tulajdonságaik között jó birtokosoknak is kell lenni azért, hogy akármely történhető pénztárbéli fogyatkozásoknak helyreállítására képesek legyenek, s ha magoknak erre elég vagyonok nem volna, magok helyett elfogadható kezeseket is állítani köteleztessenek, s ezen vélekedését az országos kiküldöttség ezen munkájának folytában javallott 82törvény által is megerősíteni és megállapítani véli, mely vélekedés magában igen helyes, és a célnak tökéletesen megfelelő volna akkor, ha az minden kérdésen kívül kivihető lehetne, de minekutána bizonyos az, hogy egy bármely csekély, annyival inkább egy nagyobb kiterjedésű vármegyének pénztáraiban esztendőnként folyni szokott több százezer conventios186 pénzbéli forintok erejéig elégséges vagyonbéli bátorságot valamely adószedő birtokában ritkán, vagy éppen találni nem lehet, és hogy akárki is idegen egy ily csiklandós tárgyban, milyen a pénz dolga, az adószedő helyett kezességet vállalván, a maga vagyonát egyedül csak a sorsra bízza, vagy szinte ritka tünemény, vagy éppen nem is reménylhető dolog, minekutána más részről bi-zonyos az is, hogy a legnagyobb kezessége és garanciája a pénztárok igaz és helyes folytatásának az adószedő egyeneslelkűségekben, tiszta lelkiisméretiben, és becsületérzésiben helyheztethetik, s az ilyes tulajdonságokkal felruházott ember, bár csekély birtokú legyen is, sokkal alkalmatosabb ezen hivatal viselésére a nagyobb birtokú rossz lelkű embernél, és így ezen okból a jó lelkűségről isméretes, bár kisebb birtokú embert mindenesetre legelsőben kellene választani, azért is az országos kiküldöttségnek feljebb előadott vélekedését törvény tárgyává tenni célaránytalannak lenni látszik azon okból, mert ilyen törvény mellett vagy ritkán vagy sokszor éppen nem lehetne adószedői hivatalra valakit kapni, és így a hivatal üresen nem maradhatván, a törvény ellenére is olyant, ki sem elegendő bő vagyonnal nem bír, sem kezességét is elölmu-tatni, s maga helyett jótállót állítani nem tud, mint egyébaránt mégis emberséges és értelmes embert kellene megválasztania, márpedig az olyan törvény, melyet folyvást és általjában megtartani nem lehet, a többi törvények megszegésére is csak útmutatásul szolgál, és így mindenkor veszedelmes inkább, mint célarányos és hasznos; azért jobb és tanácsosabb ilyen törvényt nem is hozni, mint azt meghozván, mindjárt szü-letésének kezdetén meg nem tartani és tartani tudni.
Pengő, azaz ezüst.
Ugyanazon cikkelyben az országos kiküldöttség két adószedőt javall egyszerre vá-lasztatni oly formán, hogy az egyik a hadi, a másik a házi pénztárokat187 vegye számadása alá, s egyik a másiknak mintegy felvigyázója lévén, kölcsönös egymásnál lévő zárok alatt tartsák a kezeik között lévő vármegye pénzeit, ezen rendelés is a nagyobb és gyakrabbi visszaéléseknek megzabolázására lévén intézve, ha a maga céljának tö-kéletesen megfelelhet, igen elfogadható fog lenni; de itt is némely oly nehézségek ad-ják elő magokat, melyek a javallott véleménynek ellenére látszanak lenni, mert ha két adószedő mindenik különb cassát manipulálván,188 egyik a másiknak ellenőrségét fog-ja vezetni, azt egyébként rendesen teljesíteni nem tudhatja, mintha mindenik a bevételeket és kiadásokat is a maga jegyzőkönyveibe iktatja és vezeti, és akkor ugyanazon 83egy hivatalra két tisztviselő fog alkalmaztatni; elválasztatván a két cassa egymás-tól, mégis együtt mind a két cassát két adószedő tartja gondviselése és számadása alatt, és így egy helyett két számadó lévén, az egy helyett kettőnek fog a fizetés is kiadatni, mely az adózóknak szinte nem kevés terhökre válik; ha pedig csak a pénztároknak záraik fognak nálok maradni, s a számadásbéli feljegyzéseket csak egyik fogja vezetni, mindenik tudniillik csak a maga keze alatt lévő cassára nézve, akkor valamint hogy egyik a másikért ilyen esetben felelni nem tartozik, és így jótállani sem fog, a pénzt mindenik a maga elöladása és állítása szerint, mely csak egyedül magánál lesz tudva, annyi mennyiségben veheti ki a pénztárból, amennyiben néki tetszik, anél-kül, hogy a másik minden szorgos felvigyázása mellett is általa meg ne csalattassék, és így a kölcsönös ellenzár mellett, ha a jólelkűség, és tiszta lelkiisméret vissza nem tartóztatja az adószedőt a visszaélésektől, a pénztárnak fogyatkozását szinte igen köny-nyen eszközölheti; ide járul az is, hogy sokszor siettetett fizetések is nagy hátrama-radást szenvedhetnek azáltal, hogy a két adószedő együtt nem lehetvén, mindég a cassába nem nyúlhat az egyik a másik nélkül, mert nem mindég fog mindenik a vármegye székének helyén lakhatni, és így sokszor nem fog a kettő egyszerre és ugyan-akkor megjelenni tudni, amikor valamely hirtelen való fizetés történik, célarányosabb tehát ezentúl is kevesebb költséggel egy jólelkű adószedő mellett megmaradni, s a cassákat gyakrabban visitálni, mely visitatiok189 hamar ki fogják tüntetni a netalán tör-ténendő hibákat.
A hadipénztárban az állami hadiadót, a házipénztárban a vármegye saját költségeinek fedezetéül szolgáló háziadót kezelték.
Külön pénztárat kezelvén.
Vizsgálni, mely vizsgálatok.
De diario190
A naplóról (pénztárkönyvről).
Ad §-um 25-um. Az országos kiküldöttség a katonai esztendőnek végével a napló- és kézikönyveiket az adószedőknek mindaddig folyvást vezettetni, s azon esztendőre szolgáló ugyan, de utóbb az új esztendőben teendő fizetéseket is azokba iktatni rendeli, amíg azon esztendőbéli járandóságokrul a computus191 végképpen nem teljesíttetik, mely rendelése a kiküldöttségnek meg nem áll az okból, mivel eszerént egy-szerre két napló- és két kézikönyve lenne az adószedőnek, egyik a múlt, egyik a jelenvaló esztendőre, mely a jó renddel meg nem egyez, minthogy a két napló- és két kézikönyv más rendetlenségekre adhatna alkalmatosságot, azért naplókönyv a diari-um,192 hogy abba minden nap, ami az adószedőnek kezéhez fizettetik, az pontosan beleírja, és így a kezéhez fizetett pénzeket csak egy, nem pedig két különös naplókönyvekbe iktassa; ha annak idejében az adózók be nem adják járandóságokat, azt az új naplókönyvbe is mint múlt esztendőbéli tartozást be lehet vezetni, és ez a jövő 84computuskor sem vesz el a helységektől, de nem teszi ez az adószedőre nézve is rosz-szabbá a dolgot, mert az adószedő csak annyiról tartozik minden esztendőben számat adni, amennyit bevett, és így ami a kezéhez nem fizettetik, arról számot adni nem fog, ami pedig a helységek által bé nem fizettetik, az fennmarad a jövő esztendőre, és mindenkor szemüggyel tartatik; azért van rubricája a restantiáknak193 a helységek könyveiben úgy, valamint a confrontationalis tabellákban194 is, következve ezen visszamaradott sommáknak megadásából ki nem bújhatnak az adós helységek, csak különben légyen tehetségök azt megfizethetni, azért meg kell rendelni, hogy a napló- és kézikönyvek minden katonai esztendőnek végével egészen béfejeztessenek, s a katonasággal tüstént megtétetvén a computus, a quietantiák imputatio195 végett általadattassanak, a helységekkel is annak idejében a computus megtartassék; de azt, míg ezen computus elvégződik, nem kell az adók fizetésére nézve várni avégett, hogy a múlt napló- és kézikönyvekbe iktathassék a múlt esztendői tartozás, hanem amit az adózók a múlt adónak behajtásába hoznak, az a jövő computusra az új napló- és kézikönyvbe írattassék.
Számadás.
Napló.
A tartozások rovatának.
Adóegyeztetési lajstromokban.
A számadás és nyugták beszámítás végett.
A napló- és kézikönyveknek, vagy amint az országos kiküldöttség nevezi, diarium-nak, et offiicii libernek196 külső formájára nézve az az észrevétel van, hogy ezen formák oly adószedőknek számára vannak alkalmaztatva, kik mind egyenesen magoktól a helységektől szedik be az adót, mind ugyan magok azon adót rész szerint a hadi pénztárba viszik, rész szerint a vármegye különb-különb szükségeire a szokott rend-tartás mellett kiadják, szóval kik fő- és aladószedői kötelességet egyszerre és együtt teljesítenek; azon megyékben tehát, ahol különb az aladószedői hivatal a főadószedői hivataltól, ahol tudniillik az aladószedő az, aki egyedül csak a helységektől szedi be az azon helységekre kivetett adó mennyiségét, a főadószedő pedig az, aki a pénzt egyenesen az aladószedőktől veszi kezére, azon különböző jegyzést kell tenni, hogy az aladószedő a maga napló- és kézikönyveibe a napot és esztendőt, a helységnek nevét, az adónak mennyiségét, az időt, melyre azon adó szolgál, az emberek neveit, kik az adót beadták, egy folyószámmal együtt beiktassa, s ugyanezen folyószámot a helységnek magános adókönyvébe is bévezesse, és ezen aladószedő soha semmiféle fizetéseket a keze alá bízott cassából a történhető zavaroknak eltávoztatása tekénte-téből ne tegyen, hanem a bevett pénzt egyenesen a főadószedő kezére adja, kivel is egymást kölcsönösen megnyugtassák. A főadószedő pedig a pénzt nagyobb sommákban vévén által, az soha a helységek neveit, hogy melyik mikor mennyit adott, a maga napló- és kézikönyvébe nem vezeti, meg lévén az úgy is az aladószedők könyveibe, mert különben, ha ő is ezeket mind feljegyezné, az aladószedőknek napló- és kézikönyveiket, 85mégpedig az egész vármegyéből le kellene írnia, s így a haszontalan írás szaparodnék, csak a járásnak, melyből az adó hozattatik, s az aladószedőnek nevét, ki a pénzt hozza, a napot és sommát jegyzi fel könyvébe, egyébaránt minden kiadásokat és fizetéseket az eddig szokott rendtartások, s a vármegye által történendő assignatiók197 szerint teszi, felelettel tartozván minden ezen általa tett fizetésekről, melyekről szokott számadását a törvényes idő alatt beadni köteles is.
A naplónak és a hivatali könyvnek.
Utalványozások, pénzkiutalások.
A 33. §-ra. A pagalis computusokra198 a viceispán199 eddig sem szokott eljárni, de nem is oly sok ideje van az alispányi hivatal foglalatosságainak, hogy az még a com-putusokra is reáérjen eljárni, s azokon megjelenni elegendők voltak minden járásban a fő- és alszolgabírák és vidékbéli esküdtek, úgy a járásbéli aladószedő; sok megyékben eddig is ez volt a szokás, és a computusok mindenkor rendesen jól, s az adózó népnek hasznára egész sikerrel történtek és teljesíttettek; semmi ok sincs tehát ezen-túl is arra, hogy ezen szokástól távozni mért kellessék, azért mind a viceispánynak (ha csak maga nem akarna, mely hatalmában hagyatik), mind a táblabírónak is az ott való megjelenésre kötelesség ne tétessék, hanem e részben ez szerint az országos kiküldöttség véleménye változzék meg.
Falusi számadások.
Alispán.
De visitatione cassarum200
A pénztárak vizsgálatáról.
A fő cassát mindenkor az alispányok segédjeikkel és a számvevővel, a particularis cassákat201 pedig a főbírák egy alszolgabíróval és esküdttel vizsgálják, s ezen particu-laris cassának vizsgálása alkalmával soha csak egyet is a helységbéli adókönyvekből látatlan a vizsgálók ne hagyjanak, hanem mind ezeket, mind az aladószedői napló- és kézikönyveket egymással öszvehasonlítsák, s úgy mind annyinak sommáját a cassá-ban lévő készpénzzel, és már béadott202 pénzekről szóló nyuglevelekkel öszvevessék, mert enélkül soha tökéletes vizsgálatot203 eszközleni nem tudnak, de nem is lehet, mert a legjobb mód, és legigazabb eszköz a visszaéléseket és csalárdságokat kinyomozhatni a helységek adókönyveiknek egyről egyig való szemes és pontos általnézése és vizsgáltatása leend.
Alpénztárak, járási pénztárak.
Béadott – Deák Ferenc s. k. javítása egy áthúzott, olvashatatlan latin szóból.
Vizsgálatot – Deák Ferenc s. k. javítása ebből: visitatiot.
86CAPUT III.
De coordinatione cassae domesticae204
III. fejezet. A házipénztárak rendbetételéről.
A 34. §. Nem látszik helyes ok lenni arra, hogy a particularis gyűléseknek205 kevesebb hatalma légyen a készpénzbéli assignatiokra206 nézve, mint a fő- és alispányoknak ada-tik az országos kiküldöttség által, holott a particularis gyűlés a közönségnek öszve-jöveteléből áll, és sokszor számosabb, mint a generalis gyűlés207 maga, de némelykor208 oly szorgosak a fizetések, hogy lehetetlen a generalis gyűlésig valamely nagy hátramaradás és fogyatkozás nélkül várokozni, és azért ilyes előfordulható esetekre a particularis gyűléseket helytelenség volna azon hatalomtól és justól megfosztani, hogy assignatiokat ne tehessenek. Ellenben a fő- és alispányok csak a rendkívül való igen szorgos esetekben, melyekben éppen gyűlést tartani nem lehet, s akkor is 200 forintokon soha felül, és csak olyan környülállásokban tehessenek a helybenhagyás reménysége alatt209 assignatiokat, amelyekben okosan gondolhatják, és előre láthatják, hogy a vármegye is el fogja assignatioikat fogadni, melyeket tudniillik mindég a legközelebbi gyűlésen tartoznak bejelenteni, különben ha azokat a vármegye, mint károsakat elfogadni nem találná, az assignált210 pénznek megtérítése az assignánsnak211 terhe fog maradni.
Részgyűléseknek, megyei kisgyűléseknek, ahol csak a legfontosabb tisztviselők vannak jelen.
Kiutalásokra.
Közgyűlés.
Némelykor – Deák Ferenc s. k. javítása ebből: olykor.
A helybenhagyás reménysége alatt – Deák Ferenc s. k. javítása ebből: sub sperati.
Kiutalt.
Kiutalónak.
IV. PROIECTA LEGUM
Articulus
De perceptoribus cassarum publicarum212
A közpénztárak adószedőiről szóló törvénycikkely tervezete.
Az első §-ra már feljebb a 2. szakaszban de secura cassarum publicarum manipulati-one213 elöladott okoknál fogva meg van mutatva az, hogy az adószedőknek szükségképpen megkívántató nagyobb birtokosságokat, vagy helyettek valamely kezesnek el-kerülhetetlenül leendő állítását törvény által megállapítani célarányos éppen nem vol-na, ugyanazon észrevétel itt is megáll, azt azonban törvénybe iktatni igen szükségesnek látszik, hogy ha csakugyan az adószedő maga helyett kezest állítana, mind annak, 87mind magának az adószedőnek is mindennémű tulajdon ingó és ingatlan javai, mihe-lyest hivatalát általveszi, nyilvános béjegyzés alá jussanak úgy és olyformán, hogy ha mindjárt különösen a jegyzőkönyvbe nem iktattatnék is valamely általa adandó köte-lező levél, mely szerint a keze alatt lévő pénzekért önnön vagyonát bátorságul ajánlja és leköti, mégis mindjárt magának a hivatalnak elkezdése, melynek csakugyan a jegyző-könyvben nyomdokának kell lenni, és van is, béjegyzés gyanánt szolgáljon, és semmi azután támadható hitelezői már többet a vármegyének részére az ő cassabéli fogyatkozásaiból eredett követelések előtt elsőbbséget ne nyerhessenek.
A közpénztárak biztonságos kezeléséről.
A 4. §. Az 1554-i 20. törvényágazatnak214 ereje ne csak azon adószedőkre, kik 3 hónap alatt az esztendőnek végezete után számadásokat be nem adják, terjesztessék ki, hanem azon adószedők is, kik a számadásaikra tett számvevői nehézségekre annak idejében nem felelnek, sőt inkább feleleteket húzzák, vonják, s ekképpen kötelességeknek eleget nem tesznek, ezen törvény rendelése alá vettessenek, és személyeik rövid úton, minden pertámasztás nélkül letartóztassanak, úgy szinte mind azon számadók is, bármely magas rangú, vagy sorsú emberek legyenek, kik a vármegye pénztáraiból valamely somma pénzeket bizonyos végekre, úgy mint fizetésekre, vételekre, avagy csináltatásokra kivesznek, s annak idejében kivált a vármegye által történendő első intés után meghatározott napra számadásaikat bé nem adják, vagy a nékiek tett számvévői nehézségekre nem elég korán, s nem annak idejében felelnek, ezen törvénynek szoros rendelését és kötelező erejét semmi esetre el ne kerülhessék.
Az 1554:20. tc. arról rendelkezett, hogy a számadást tenni vonakodó megyei pénzbeszedők akár letartóztatás útján is kényszeríthetők a számadásra.
ARTICULUS
De restantiis contributionalibus nobilium in liberis regiisque civitatibus degentium215
A szabad királyi városokban élő nemesek adóhátralékairól szóló cikkely.
Világosan kifejeztessék ezen törvénycikkelyben, hogy a királyi városokban lakozó ne-mes személyek, s azokhoz tartozó minden ingó javaik, melyek eddig is adó alá vetve nem voltak, ennek utána is állandóul akármely adófizetéstől mentek maradjanak, és egyedül csak azon adóról legyen ezen törvénycikkelyben a kérdés, melyet a nemesek a királyi városokban és azok határaiban helyheztetett ingatlan fekvő javaiktól és házaiktól szoktak fizetni; azoknak mesterségöket, mint személyeikhez tartozót, adó alá soha sem vehetvén.
88De dislocatione, et provisione militiae216
A katonaság elhelyezéséről és ellátásáról.
A 3. §-ra nézve. Az országos kiküldöttség az állandó katonaságnak szállására kazármákat,217 vagy ahol ezek nem volnának, a nagyobb költségnek megkémélése tekénte-téből holmi kisebb, s egy-két szobából álló épületeket is javall tetetni azért, hogy az adózó népnek ezen nagy terhe, melynél fogva a katonai szállások adásával nyomatta-tik, végképpen megszűnjön. Ezen intézete az országos kiküldöttségnek magában igen helyesnek, és ha az intézet a maga rendeltetésének voltaképpen megfelelhetne, célarányosnak is esmértetik, de az országban a köztapasztalás bizonyítja, hogy számos ilyen nagyobb épületek és kazármák akár gondatlanságból, akár pedig úgy akarva is felgyújtattak, és így azoknak isméti felépíttetésök által az adózó népnek sok ezer fo-rintokból álló kára következett; mennyivel könnyebben elégethetők lennének tehát az országos kiküldöttség által javallt kisebb, s a költségek megkéméléséből gyengébb matérialékból,218 s szalmafedélre készült épületek, úgy ahogy azokat szünet nélkül építeni kellvén, majd költséggel győzni sem lehetne, de mivel az adózó népnek is alig van egyben terhesebb adója a katonaszállásnál, mert a házigazda egy oly zsellért kén-telen akaratja ellen is házánál tartani, ki amellett, hogy azt nem kevés élelembéli szerekkel is ingyen ellátni köteles, nemhogy legkevesebb hasznára volna gazdájának, sőt inkább alkalmatlanságára és kárára van, és azért, hogy ezen terhtől is valahára az adózó nép megszabaduljon, igazságos, sőt szükséges meghatározni azt, hogy eszten-dőrül esztendőre, de csak észrevehetetlen és igen lassú terheltetésével az adózó népnek, minden megyében a vármegyéknek elrendelése szerint kazármák építtessenek úgy, hogy azok egészen fatető nélkül készülvén, minden tekéntetben a tűz ellen egész bá-torságban legyenek helyheztetve; és ha netalán a helytartótanács által az ezekre teendő költség feleslegesnek lenni ítéltetnék, építtethetnek ugyan fatetőre cserép zsindel alá is kazármák, de ekkor az aerarium219 mindég előbb azért kereskedjék, hogy ha nem valamely külső idegen helyen támadott, sem nem valamely égi fatalitás220 által eredett tűz emésztené meg azt, hanem egyenesen magában a kazármában, és így a benne fekvő katonaság által történnék a gyulladás, azt egészen a maga költségein fogja felépíteni, a vármegyének és az adózó népnek hozzájárulása nélkül; kisebb épületek pe-dig, és kivált szalma- avagy nádfedélre és fazsindelre közemberek számára szolgáló lakásul sehol és soha se tetessenek, amíg pedig a kazármák építése is boldogabb idő-re maradván, azok tökéletességre jöhetnek, a katonák az adózó gazdáknál legyenek szálláson, kinek azonban a gazdák sem sót, sem semmiféle élelembéli szereket ingyen 89az ágyon és ágyi ruhán kívül, melyet az országos kiküldöttség is említ, úgy azon edényeknél egyebet, melyekben a katona a maga eledelét a házigazda tüze mellett megfőzheti, egyáltalában adni nem tartozik; ezen terh is a domestica cassából,221 és így az egész vármegye adózói között elosztva, a naponként fizetendő egy krajcár által néműneműképpen a gazdának megtéríttessék, s ha a katona lova nem contractiona-lis,222 hanem az adózónak istállójában van, attól is különösen az 1 krajcár naponként a házi cassából a gazdának megfizettessék.
Értsd: kaszárnyákat.
Anyagokból.
Kincstár.
Villámcsapás.
Házipénztárból.
Katonai szállásolású.
A 32. §-ra. Az országos kiküldöttségnek véleménye szerint a katonatiszteknek adandó tűzifa mindég természetben rendeltetik kiadatni, mégpedig úgy, hogy ha va-lamelyik katonatiszt valamely szolgálat tekéntetéből, vagy akármi más okból az ál-lapodási helyekről eltávozva lenne, néki semmi fa se adattassék; mely véleménye a kiküldöttségnek arra szolgál bizonyságul, hogy a fa járandóság nem rendes fizetései közé tartozik a katonatisztnek, hanem csak néműnemű segedelmére adatik az néki, azért ezen okból világosan kifejeztessék az, hogy a nyári hónapokban is az olyan tisztnek, ki nem maga tart konyhát, a nyári fa járandóság ki ne adattassék, mivel nyáron szobát fűteni nem kellvén, arra semmi szüksége sincsen.
A 34. §-ra. Világosan megrendeltessék az, hogy ha egy ezred több vármegyékben van állandó szállásra elrendelve, mindenik vármegyében fekvő katonaság betegjei azon vármegyében felállítandó ispotályba223 vitessenek, és egyik vármegyéből a beteg katonák a másik vármegyében fennálló ispotályba ne hordassanak, mert felette nagy kárára van az adózóknak az, hogy egész ezred betegjeinek helyet, ágyot és ágyi ruhát, más készületeket, és élelembéli tartást köteleztessenek adni, amikor a szomszéd megye egészen menten marad ezen terhre nézve.
Kórházba.
A 48. §. A katonaság számára az egész lefolyó esztendőben szükséges termeszt-ményeket az esztendőnek mindjárt kezdetén előre kiszámozni és kivetni lehetetlen, mert az időközben történendő sok változások, melyeket maga a főhadikormány sem tud előre meghatározni, úgy a számos transennák224 sok ezer portiókban225 tehetik a különbséget; mely ha az adózó nép magát a meghatározott mennyiséghez tartja, s többet avégett nem is tartóztat vissza magának, időközben pedig ezen felül kívántatik a termesztmények mennyisége; kipótolhatatlan fogyatkozást okozna, azért ennek elkerülése tekéntetéből az eddig megtartatni szokott zsinórmérték, ti. a hónaponként való termesztményi kivetés mint legcélarányosabb tartassék meg ezután is.
Katonajárások (átutazások, áthelyezések).
Részletekben.
90A 49. §-ra. Az életes házokba (magazinumokba)226 egyszerre a termesztmények-ből egy hónapi járandóságnál több, a transennákra is azonban ügyelve, ne vitettessék, mert a 3 hónapi, vagy fél esztendői járandóságnak befogadhatására sokkal nagyobb, és így költségesebb épületek kellenek, a több mennyiség hamar megromolhatik, ha valamely tűzi veszedelem érné az életes házat, az adózó nép, mely azt ismét helyrepótolni köteles volna, felette nagy kárt szenvedne; a magazinumot sokkal nehezebb volna inventálni,227 és sokszor a katonaság is változván, egyik helyre több mehet ál-tal, mint szokás szerént eddig volt, amikor a másik helyen ismét egyszerre a szám ke-vesedik, azon esetre egyik magazinumból a másikba kellene ezen élelembéli szereket általvinnie; a sokszori fel- és lerakodás által csak pazarlás történik, mely mindég az adózónak kára, azért mindezen tekéntetekből és okokból soha egyszerre egy hónapi járandóságnál több az életes házakba vitetni ne rendeltessék.
Élelmiszer-raktárakba.
Leltárazni.
Ha egyszer meg lesz állapítva az, hogy állandóul és bizonyosan mennyi katonaság fog Magyarországban békesség idejében szálláson maradni, ezen katonaságnak száma az illető törvényhatóságokra úgy vettessék ki, hogy amelyeken által nagyobb transennalis228 utak, és így több állapodások vagynak az általmenő katonaságra nézve, ott, és azon megyékben kevesebb katonaság rendeltessék állandó szállásra, mert az ilyes felesebb transennák, habár a nékiek kiszolgálandó termesztmények, forspon-tok és más szerek az aerarium által piaci áron megtérítendők, sőt az országos kiküldöttségnek javallata szerént az éjjeli fekvésért fejenként az 1 krajcár is az aerarium által megfizetendő lenne, (és hogy legyen is, iparkodni kell) mégis mindenesetre az adózó népnek terheltetésével vannak öszvekapcsolva, hogy tehát a helytartótanács a katonaság elhelyheztetése alkalmával ezen tekéntetre méltó figyelmét kiterjessze, szükséges.
Katonai átvonulások céljára szolgáló.
De regulamento militari 229
A katonatartási rendszabásról.
Minekutána a regulamentum230 által határoztathatik csak meg azon járandóság, melyet a katonaság magának megkívánhat, s mely más részről az adózók által nékie ki-szolgáltatni fog, ez pedig az országos kiküldöttség által a jövő országgyűlésére hagya-tott fel olyformán, hogy egyrészről a katonai, másrészről a polgári status231 között történendő kölcsönös megegyezés által állapíttassék az meg, azért itt ezen utóbbi megállapodásnak egyes részről előre kiereszkedni, minekelőtte az tökéletességre men-jen 91és tudományul adattassék, nem lehet; azért is csak általjános és közönséges észrevételek tetetnek azeránt, hogy mindazon bútorok és házi eszközök, melyeket a törvényhatóságok a magok katonai szállásul rendelt épületeikbe szerezni kötelesek, egyenként és részenként megneveztessenek és megrendeltessenek, mégpedig úgy, hogy azok csak közönségesek, és kevés költségbe kerülők puha festett fából, nem pedig az új ízlés szerént luxuosusok,232 vagy drágább áron szerezhetők legyenek, és semmi az elkerülhetetlen szükségen felül ne vetessék; mely bútorok mind öszveírat-tatván, az azokat használó katonatisztnek számadása alá adattassanak, kik erántok fe-lelni tartoznak, és így sem ezek, sem azon tisztek is, kik valamely magános gazdának házába rendeltetnek szállásra, valamely helytelen, s a mindennapi elkerülhetetlen szük-ségen túl való házi bútorokat ne követelhessenek, azért is egy ágy, egy pár szék, egy asztal, egy almárium,233 s egy-két fogason kívül a szobákban, s némely vas eszközökön kívül a konyhába nékiek semmi se adattassék.
Rendszabás, szabályzat.
Polgári rend, civil társadalom.
Fényűzőek.
Alacsony, polcos, üveges szekrény.
A 104. §-ra. A polgári törvényhatóságnak méltóságával és hatalmával ellenkezik a csupa adó behajtásra katonai, és így idegen erőt kérni, azért az ilyes végeknek használására, minthogy minden polgári törvényhatóságnak van ezen célját elérhetni elegendő ereje, soha a katonai erő ne alkalmaztassék, az csak egyedül arra hagyatván, ha valamely egész helységek engedetleneknek, s a hazai törvények megszegőinek mutatnák magokat, s a jó rendnek és hasznos intézeteknek megtartása ellen kikelnének.
A 124. §. A tagliák234 minden esetekben, mihelyest egyszer a megfogattatott szökevény a legelső és legközelebbi katonai kormánynak által adatik, és attól a nyugtatvány általvétetik, kifizettessenek, habár akármicsoda gondatlanságból, vagy vigyázta-lanságból a szökevény előbb, hogy sem illető ezeredéhez érkezett volna, a katonaság őrizete alól újra megszökött, mert ezen elszökés azoknak, kik azt előbb megfogván kézhez adták, vétekül éppen nem tulajdoníttathatik, és így azok a taglia megnyerésére már elengedőképp érdemesekké tették magokat; s ugyanezen megtagadása a tagliák-nak nagyon elfojtaná jövendőre a katonai szökevények megfogását siettető ösztönt.
Katonafogó-bér, azaz a szökevény katonák kézre kerítéséért járó jutalom.
Az országos kiküldöttség egész munkájában azon módról és rendszabásokról, me-lyeket a termesztményeknek a magazinumokba leendő beadása alkalmával kell megtartani, úgy azon számadásnak vezetése módjáról is, melyet ezen termesztményeknek bevételéről és kiadásáról az illető biztosoknak tartaniok kötelességeikben áll, legkevesebb említést sem tesz, holott pedig ezen, a katonaság tartására kiszolgálandó éle-lembéli szerek, úgy mint liszt, zab, széna, mindjárt a készpénzbéli adója után az adózó népnek a legnevezetesebb és legterhesebb tartozása lévén, igen nagy figyelmet érdemel, azért méltó, hogy az országgyűlése erre is, mint az adóra, a maga rendeléseit kiterjessze, hacsak annak egész elintézését a magános törvényhatóságokra bízni 92nem kívánja, és ha csakugyan közönséges intézet alá venni szándékozik ezen nevezetes adóterhet is, akkor általánosan megrendeltessék az, hogy a hónaponként történni szokott élelembéli kivetést mindenkor a járásbéli főszolgabírák tegyék, és az soha magokra a biztosokra ne hagyattassék; minden magazinumnál legyen egy állapodási biztos,235 ki ezen élelembéli szereket, minekutána a járásbéli főbírák által történt hirdetés után a már előbb tudva lett szükséghez képest az illető helységek a reájok vetett mennyiséget bizonyos meghatározott napokban a magazinumokba vi-szik, számadása alá veszi. Ezen kívül minden járásban különösen egy cohortalis biz-tos236 mint felvigyázó, és amannak ellenőre237 neveztessék ki, aki is az adózók részéről, hogy azok az állapodásbéli biztos által meg ne csalattathassanak, a termesztmé-nyek lerakódásánál jelen legyen, s annak jelenlétében a beadott termesztményeknek mennyiségét az állapodási biztos mind a maga kézikönyvébe, mind a helységeknek katonatartó könyvecskéjekbe is ugyanazon egy folyószám alatt hiba és fogyatkozás nélkül beírja, s azt számadásába vezesse, és úgy azután, ahová szükséges, a katonaságnak quietantiák238 mellett kiadja, minden esztendő végével mind az élelmekről, mind a keze alól kiadandó gyertyáról, fáról, házi s magazinumbéli eszközökről egy holnap alatt számadását a nemes vármegyének elmúlhatatlanul bemutassa, melyet ha elmulasztana, azon törvény rendelése alá jusson, mely a késlekedő239 adószedőkre nézve fennáll, hogy pedig a magazinumok állapota240 nagyobb világosságban241 légyen, minden fél esztendőben a járásbéli főbírák a magazinumokat járásaikban megvizsgálják242 és inventálják,243 s a tapasztaltakról jelentésöket a vármegyének megte-gyék, mivel pedig az adózó népnek nem kevés sérelme ered abból, hogy az imputa-tiokból244 gyakrabban több esztendők által némely helységek, ha nem egészen is, de nagy részben kihagyattatnak, azért különös figyelemben tartsák az illető járásbéli fő-szolgabírák azt, hogy amennyire egyik esztendőben minden helység tartozásának be-szolgált mennyisége bészámlálásba245 nem mehetne, minthogy az esztendő végével még a magazinumban meglévő élelmeknek a jövő esztendői kiadásra kell maradni, az a jövő esztendőben okvetetlen beszámláltassék.246 Többnyire ezen manipulatio-nak247 93tökéletesebb kimunkálása, és annak minden egyes részeire való felvigyázat a vármegyék hatalma alá tartozandónak tovább is meghagyattassék.
A katonaság ellátásáért felelős megyei (polgári ) alkalmazott.
Tábori biztos.
Ellenőre – Deák Ferenc s. k. javítása egy áthúzott, olvashatatlan latin szóból.
Nyugták.
Késlekedő – Deák Ferenc s. k. javítása egy áthúzott, olvashatatlan latin szóból.
Állapota – Deák Ferenc s. k. javítása ebből: statusa.
Világosságban – Deák Ferenc s. k. javítása egy áthúzott, olvashatatlan latin szóból.
Megvizsgálják – Deák Ferenc s. k. javítása ebből: visitálják.
Feljegyezzék, leltárazzák.
Beszámításokból.
Mennyisége beszámlálásba – Deák Ferenc s. k. javítása ebből: quantuma imputatioba.
Beszámláltassék – Deák Ferenc s. k. javítása ebből: imputatioba vetessen.
Kezelésnek.
Minekutána a katonaságnak élelmére kiszolgált termesztményeknek ára Mária Terézia alatt az akkori piaci árhoz lévén alkalmaztatva, azoknak az szerint az aerarium által leendő megtérítése megígértetett, az idő olta pedig gyakrabban a termesztmé-nyek ára változván, az némelykor szerfelett felemelkedik annyira, hogy az akkori árt a mostani piaci ár kétszer is meghaladja, és így az adózó népnek felette való terheltetése nélkül azon regulamentális árt elfogadni nem is lehetne, azért hogy e részben a katonaságnak holnaponként kiszolgálandó termesztményeknek igazságos piaci folyó ára téríttessék meg az adózó népnek, és minden deperditák,248 melyek csak az adózók-nak károsodásával járnak, egészen elenyésztessenek, Őfelsége a jövő országgyűléséről felterjesztendő felírás által hathatósan megkérettessék.
Veszteségek.
