ÉSZREVÉTELEK AZ ORSZÁGOS KIKÜLDÖTTSÉGNEK A BANDERIUMOKRÓL, ÚGY A NEMESI LUSTRÁRÓL,581 ÉS FEGYVERBEN VALÓ GYAKORLÁSRÓL KÉSZÜLT MUN…
236ÉSZREVÉTELEK AZ ORSZÁGOS KIKÜLDÖTTSÉGNEK A BANDERIUMOKRÓL, ÚGY A NEMESI LUSTRÁRÓL,581 ÉS FEGYVERBEN VALÓ GYAKORLÁSRÓL KÉSZÜLT MUNKÁJÁRA
Szemléről.
A banderiumról 582
A (megyei) zászlóaljról.
Az országos kiküldöttségre bízattatott azon módnak kidolgozása, mely szerint mind a régiebb időkben szokásban volt banderiumokat ismét divatba hozni, mind a ma-gyar nemességnek lustráját és fegyverben való gyakoroltatását hazánk törvényeivel szintúgy, mint a jelenkor lelkével egyezőleg, eszközölni lehessen, s az a maga kebelé-ből egy kevesebb tagokból álló kiküldöttséget (subdeputatiot)583 rendelt ezen tárgy-nak kimunkálása végett, mely is a maga munkáját elkészítette ugyan, de azt az időnek rövidsége miatt az országos kiküldöttségnek rendszeres tanácskozása és megbírálása alá nem terjeszthette; nehogy azonban ezen munka többi országos munkák közül ki-hagyatva, akár később időre maradjon, akár talán egészen el is halasztassék, országgyűlési rendelésnél fogva az sajtó alá adatván kinyomtattatott, és közrebocsáttatott, melyben is legelsőben a banderiumokra nézve a subdeputatio a maga véleményét oda terjeszti ki, hogy az több általa felhozott okoknál fogva a mái időben már egészen szükségtelen.
Albizottságot.
Ezen vélemény akármely oldalról tekéntessék is, helyesnek, s tökéletesen megállhatónak lenni látszik, ugyanis a subdeputationak vizsgálatai szerint hajdani időkben, amidőn még semmi állandó katonaság sem volt, akármely, a haza ellen támadott el-lenségnek visszanyomására a hazafiak összeseregelvén, a vármegyék zászlói alatt csa-patokba állottak, akik pedig nagyobb birtokosok valának, úgy hogy 50 katonát kiállí-tani s tartani tudhattak, banderium nevezet alatt, a magok tulajdon zászlói alatt katonáikat a csatamezőre vezérlették; nem volt tehát, amint törvényeink sem emlékeznek felőle, akár valamely nemes nemzetségekre, akár pedig valamely jószágokra a bande-rium tartásának terhe különösen vetve és rendelve, csak mindenkor a nagyobb birtokosoknak kötelessége vala ez szükség idejében, kivévén az egyházi személyeket, kik vagy nagyobb birtokkal ellátva voltak, vagy tizedekkel bírtak, akiknek tudniillik hivatalaikkal öszvekötött számosabb vagyonokhoz tartozott a bandériumnak kiállítása; de hogy háború esetén kívül ezek is a banderiumot tartani és fizetni köteleztettek volna, törvényeinkből szinte ki nem látszik, amint a kiküldöttségi subdeputatio szorgos figyelemmel teljesített vizsgálódásai után is annak nyomára nem akadhatni nyilván kijelentette. Ily helyheztetésében a dolognak, amidőn a banderiumok egyedül csak 237háború idejében, s az ellenségnek visszaverésére használtattak, ezen célra pedig későbben már az állandó katonaság, valamint ennek tartására rendelt adó hazánkban is megállapíttatott, – de különben a nemes felkelő seregek által is, ahová minden birtokos nemes nemcsak személyével, hanem vagyonához mérséklett fizetésekkel is járulni szokott, szinte a haza védelme tárgyoztatnék, és így a banderiumokat hajdan tartó akár világi, akár egyházi személyek is szinte javaikhoz képest ezen haza védelmére te-endő adózásokból egyáltalában ki nem vetetnének, hogy pedig vagyonaikon felül, s nem igazságos arány szerint terheltessenek, sem a törvényekkel, sem az osztó igaz-sággal öszve nem férne, úgy továbbá, hogy békesség idején a banderiumokat tartani kellett volna, soha a törvényekben nyomdoka nem volna; egyébként pedig, hogy ilye-seket mái időben tartani lehessen, mind a közjóra, mind a magános kisebb birtokosok-ra nézve azon oknál fogva, hogy az ilyes katonai erőt állandóul tartó nagyobb birtoko-sok a hatalmasságok elkövetésére könnyebb módot és alkalmatosságot lelhetnének, talán éppen veszedelmes is lehetne; azért is nem lévén már most a banderiumokra semmi különös szükség, azokkal egészen felhagyni, s a törvénynek tovább is azon rendelésénél megmaradni szükségesnek ítéltetik, mely szerint a nemesi felkelésnek megrendelése mindenkoron országgyűlési tárgy maradjon, a rendkívül való esetekben pedig rendkívül való segedelmeket is nyújthat a haza, melyekhez minden birtokos nemes vagyonához arányozva járulhat, és így ezzel eléggé kipótoltatik azon hiános-ság, mely a banderiumoknak örökre való elmaradásával eredhetni gyaníttatik; áll te-hát a subdeputationak véleménye a banderiumoknak vissza nem állítása érdemében.
De a nemesi lustrának és fegyverbe leendő gyakoroltatásának módjáról adott véleménye egészen más tekéntetet veszen magára, s minthogy a hazának a nemesi fel-kelés által való védelmezése a magyar nemességnek legfőbb, s majd csak nem egyedül való törvényes kötelessége, azért legnagyobb figyelem szükséges arra, hogy584 tökéletesítésének módja minden oldalról kivizsgáltassék. Hazánk törvényei a nemesi fel-kelést egyedül csak a háborúk, mégpedig az ellenség által indított támadó háborúk esetére, és csak akkor, ha a portalis katonaság585 nem elegendő az ellenség erejének és rohanásának visszanyomására, rendelik eszközlésbe vetetni; s ugyaninnen szorgosan figyelmeztek eleink már a hajdani időkben szintúgy, mint az utóbbi évek alatt arra, hogy a nemesi felkelés valamely állandó katonaságnak formáját soha magára ne vegye, s ugyan az országos kiküldöttségnek is ezen különös óvás és feltétel mellett hagyatott meg a nemesi lustra és fegyverben való gyakorlás módjának kidolgozása, ezen principiumból menvén ki tehát, a nemesi felkelést oly állandóvá tenni, milyen a valóságos mostani katonaság, ősi törvényeink, s alkotmánybéli systemánk megszegése 238nélkül lehetetlen, de ha azt ennek utána is csak a háború esetében kelljen e öszve-hívni, vagy azt előre is már fegyverben gyakorolni szükséges legyen e, mindkét részről igen velős, és fontos okok adják elő magokat.
Azért legnagyobb figyelem szükséges arra, hogy – Deák Ferenc s. k. javítása ebből: légyen, azért [olvashatatlan, áthúzott szó] nagyobb figyelmet is érdemel, arra, hogy az ő.
Telekkatonaság, azaz a birtokos nemesség által jobbágytelkeik bizonyos száma után kiállított katonaság.
Az elsőt javallják azon fő okok, hogy ha a háború esetén kívül békesség idején is gyakoroltatik a nemesség, a felkelés az ő törvényes rendeltetésének célját, mely békesség idejére nem terjed, elveszti, és ha nem állandó is, de a véghelyi őrök586 rendel-tetésének formáját alkalmasint felveszi, kik tudniillik szinte mint a nemesek otthon földmívelő házigazdák lévén, bizonyos időkben állanak csak fegyverbe, kikhez pedig a nemeseket hasonlóvá tenni a törvény soha sem óhajtotta. Továbbá a gyakorlás ideje alatt a nemes embernek sajátjából kellvén élni, a szegényebb sorsúak magokat költséggel nem győzik, s így ezen kötelességnek egyáltalában eleget tenni képesek nem lesznek,587 ekkor tehát a törvény teljesedése lehetetlenné tétetik, – vagy ha mégis ma-gok megerőltetésekkel önnön magokat fogják is tartani, a felesebb költség mellett annyira megszegényülhetnek, hogy sokan otthoni házi népeik tartásával is terhelve lévén, még végső ínségre is juthatnak, és ekkor a törvénynek mostohasága miatt, ami-dőn éppen nemesi jussaik által életeknek könnyebbségét várhatnák, annak inkább sanyarúságát lesznek kéntelenek tapasztalni; ha pedig ezeknek tartatásokra a vagyonosabb hazafiak vagyonaikból bizonyos somma pénzeket lefizetni, s így egy concur-rentionalis cassát felállítani rendeltetnék, minthogy az ilyes gyakorlások esztendőnként teljesítendők lennének, bizonyosan a fizetéseknek is esztendőnként megesendőknek kellene lenni, ez pedig bizonyos adót képezvén, ismét hazánk szabad alkot-mányának lelkével meg nem egyezhetne; vagy ha már csakugyan a concurrentionalis cassát fel kellene állítani, minthogy némely vármegyékben felette sok a nemesség, amidőn a másikban éppen kevés számmal találtatik az, nagyon sok nehézséggel ösz-vekötött kérdésekre ád alkalmatosságot, ha vajon minden megye a maga kebelében lakó nemeseket tartsa e, vagy az egész országra nézve csak egy közönséges pénztár állíttassék a fizetésekre nézve, melyből minden megyebéli megkülönböztetés nélkül a szegényebb sorsú nemesek tartassanak, akik tudniillik gyakorlás végett öszvegyűlni fognak; idejárul az is, hogy a fegyverben való gyakorláshoz a legfőbb eszköz, úgymint a fegyver elkerülhetetlenül szükséges lévén, ha az állandóul a bárdolatlanabb s egyébaránt kiszökőbb indulatú nemes személyek kezénél tartatnék, szilajabb ösztöneik által vezéreltetvén, nékiek azzal leendő káros visszaéléseknek eszközlésére köny-nyebb mód és alkalmatosság szereztetnék, mely csak a belső bátorságnak zavarására szolgálna, s a célra is éppen nem vezetne akkor, amidőn a háború kiütése alkalmával öszvehívott felkelés okos, és jól intézett rendszabások mellett szinte a maga rendeltetésének 239megfelelővé tetethetik; és ezek az okaik azoknak, kik továbbra is a felkelést minden gyakoroltatás nélkül csak a háborúk alkalmával egyszerre öszvehívatni kíván-ják.
A déli határőrvidék katonái.
Sajátjából kellvén élni … képesek nem lesznek – Deák Ferenc s. k. javítása ebből: [olvashatatlan, áthúzott szó], a szegényebb sorsúak magokat költséggel nem győzik, s így ezen kötelességnek egyáltaljában eleget tenni nem fognak képesek lenni.
A második állítást, azaz az idején korán való fegyvergyakorlást pedig javallja legfőképpen a hadviselői tudománynak a mái időben tökéletesebbé lett állapota; a mindennapi tapasztalás bizonyítja tudniillik, mégpedig szomorú következtetésekkel bizo-nyítja azt, hogy már ma nem egyedül a physicus588 erőben, vagyis az erő ellen tá-mosztott hasonló, sőt még nagyobb erőben áll a háborúknak szerencsés kimenetele, mint talán hajdan a durvább népeknél a hadra termett bátor szív, s hazafiúi buzgó elszánás szokta szerezni a bajnoki borostyánt, hosszabb gyakorlással lehet csak eljutni azon szoros intézetek megtartására, melyek a mái hadi mesterség szerint az ellenség leverésére szükségképpen megkívántatnak, a jó rendnek fenntartása, a gyors for-dulások, a fegyverek célarányos forgatásai, a szükséges és ügyes mozdulatok sokszor kevesebb erővel is, de mesterségesebb használásokkal kiragadták nemegyszer a felesebb számú ellenség markából a dicsőséget, s dicsően kivívták nemegyszer a haza szabadságát, – gyakorlás kívántatik tehát már ma a haza védelméhez, mely egyedül csak a háborúnak kiütése alkalmával öszveszedett, bár több ezerekből álló, de mind tudatlan és gyakoratlan csapatokkal soha el nem érettethetik, s légyen ámbár a legtüzesebb hazafiúság a nemességnek honáért buzgón verő kebelébe oltva, de a már többet tapasztalt, próbált és gyakorlott ellenség vitézeivel haszonnal megmérkezni soha sem lesz képes; és iparkodjék bátor akárki is honi törvényének eleget tenni, de annak bizonyosan anélkül, hogy ő is magát előre a fegyverben gyakorolja, eleget ten-ni tudni soha sem fog; sőt ha már az ellenségnek a táborba szállása alkalmával hivattatik öszve a nemesség, addig, még az országgyűlése tart, még a szükséges öszveí-rás megtörténik, a felkelés megrendeltetik, és csapatokba öszvegyűjtetik, az ellenség már a haza határait is fenyegetheti, sőt annak szívébe is elhathat, és így a törvényes kötelességnek teljesítésére még idő sem marad elegendő.
Fizikai.
Minekutána tehát a nemesi felkelés, mely ősi szabad alkotmányunknak valóságos alapját teszi, a magyar nemességnek elmúlhatatlan törvényes kötelessége volna, nem lehet oly módok és rendszabások felől is eleve nem gondoskodni, melyek által a ma-gyar nemes ezen kötelességének pontos teljesítésére képessé, és így olyanná formáltas-sék, hogy az a hazának veszedelmeztetésében ne csak ellenség elejbe síkra kiállni, ha-nem az ellen hasznosan és egész sikerre munkálódni is tudhasson, innen vélte az országos kiküldöttségi subdeputatio is a maga ez érdemben készített munkájának 94. lapján azt, hogy minden nemes ifjú nevendék korában minden sors és születési különbség nélkül két esztendeig regularis ezeredekben589 mint katona szolgálni kötelez-tessék, 240hogy ott ezen idő lefolyta alatt a hadi foglalatosságok tudományát tulajdonává tévén, a fegyverben eléggé gyakorlott lehessen, s annak idejében mint már kész katona a hazának hasznos szolgálatokat tenni tudhasson. Igaz ugyan, hogy ez alkalmatos mód is volna a hadi gyakorlásoknak megtanulására, de mivel ezen véleménynek is némely oly bal oldali vagynak, melyek nem minden tekintetben férnek meg nemesi jussainkat alkotó törvényeink rendeléseivel, az elfogadhatónak éppen nem tartathatik. Ugyanis eszerint minden ifjú a maga polgári pályáját már kezdetében fél-beszakasztani kénytelen lévén, amellett, hogy hasznos előmenetelében két egész esz-tendőt elvesztene, azon kellemetlen következés is érkezhetne, hogy sok, jövendőben hasznos polgárra s munkás tisztviselővé válható ifjú a katonaéletben, mint a polgári-tól egészen különbözőben egészen más természetet is és gondolkozás módot, úgy különböző indulatot szíván magába, utóbb henyén veszteglene inkább, mintsem hogy felvett első polgári céljának közelítéséhez törekednék, s a két esztendeig tartó katonáskodás által talán némelykor helyrehozhatatlan hátramaradást szenvedhetne előme-netelében; de azonkívül, hogy hazánk alkotmánya szerint egy nemes embert sem le-het a haza valóságos veszedelmén kívül akármely, noha csak két esztendeig tartó élet-nemnek, avagy a sorsnak elfogadására is kénszeríteni, az a környülállás is ellenzi ezen subdeputatioi véleménynek megállhatását, hogy a regularis ezeredekben csupán két esztendeig szolgáló újoncok vagy azon katonáknak helyeit foglalnák el, kik kiformál-tatások után a két esztendők elteltével tehetnének a hazának leghasznosabb szolgálatot, és így miattok a közjó szenvedne, vagy az ő helyeik egészen feleslegesek, és így megállapított számon felül volnának, és ekkor tartások és zsoldjok a királyi kincstár által talán nem is fizettetvén, taníttatások is nem azon ügyességgel és kívánt következésekkel történn?, melyek katonai elkészítetésekre megkívántatnak; egyébaránt a szo-ros hadi rendtartásra ők is kötelesek lévén, azon hadi fenyíték és büntetés alá jutnának, mely mind sorsokhoz, mind nemesi rangjokhoz is méltatlan és dísztelen volna, – ide járul az is, hogy a magyar ezeredekben számtalan idegen nemzetbéli tisztek szolgálván, azok hazánk és annak szabad alkotmánya eránt irigy indulattal viseltetvén, a nemest már csak azért is, hogy nemes, azon durva bánás móddal illetnék, melytől ed-dig ősi jussai őtet híven megóvták. Ezen rossznak elkerülése tekéntetéből eleink még azt is gondos figyelmek alá vették, hogy a nemes seregek háborúk alkalmával is különb kormány alatt vezéreltetvén, soha az állandó katonaságbéli seregekkel öszvekeverve ne legyenek.
A cs. kir. hadsereg huszár- vagy sorgyalogezredeiben.
Más célarányosabb módokról kellene tehát inkább értekezni, és azért minden kör-nyülállást szemügyre vévén, jól és szorosan megfontolni azt, hogy valamint törvénykönyvünkben országunk első alkottatásától fogva a mái időkig látható számos törvényeink hazánk történeteivel együtt készültek, amint tudniillik valamely eset vagy kör-nyülállás hazánkban egykor vagy máskor előadta magát, mindenkor ahhoz szabott és alkalmaztatott új törvények hozattattak, vagy az előbbi már fennálló törvények azok-hoz képes megváltoztak, úgy azon szerint, ha talán a felkelésnek tökéletesebbé tételére 241is némely új törvényeket hozni, s a mái idővel járó kor lelkéhez az előbbieket igazítani a nemzet dicsősége, s a nemzeti kötelességnek pontos és sikeres teljesítése megkívánja, nincs ok reá, miért azokat (fenntartván azonban mindenesetre ősi alkotmányunknak sarkalatos alapját) ahhoz igazítani ne lehessen, mert ha ki valamely célhoz jutni vágy, annak elérését eszközlő módokat is el kell fogadnia; egyébként is nem az eseteket a törvényekhez, hanem a törvényeket az esetekhez és környülállá-sokhoz szabni a józan ész és dolog természete mutatja, ennélfogva célarányos volna meghatározni:
Elsőben, hogy a nemesség soha állandó katonaságnak formáját ugyan magára ne vegye, soha tudniillik az állandóul fegyverben ne álljon, sőt az évenként teendő fegyverben való gyakorlásra is minden nemes ember az ő egész élete folytában ne köteleztessék, hanem minden katonának alkalmatos személy, akit tudniillik a törvény al-kalmatosnak lenni megrendelend, öszveírattassék, s ezen öszveírás esztendőről esztendőre a közbenjövő szükséges igazításokkal folytattassék, úgy hogy elöladván magát a háborúnak esete, minden hosszabb idővesztegetés nélkül azonnal mindazokat, kik az öszveírásban már katonának vagynak rendelve, felszólítani s fegyverbe állítani lehessen. Két fő haszna lehetne ezen öszveírásnak; az első, melyet az országos kikül-döttségi subdeputatio is helyesen észrevett, tudniillik hogy szüksége van a hazának mindenkor előre tudni a maga hadi erejét, melyet az ellenség elejbe állítani képes le-het, hogy így a fenyegető veszedelemnek elhárítására a már előre ismért hadierő mel-lett a többi szükséges rendszabásokat annál bizonyosabb és elhatározott lépésekkel rendelhesse meg az országgyűlése; a másik haszon pedig, mely ezen öszveírásból há-romlana, az időnek megnyerését tárgyozza, mely háborúk alkalmával sok hasznos kö-vetkezésekkel van öszvekapcsolva, nem kellene tudniillik a sok hetekben kerülni szo-kott öszveírásokkal vesződni akkor, amikor már a fegyverfogásról van a szó, s amíg az ilyes öszveírások történni szoktak, meg lévén azok előre készítve, már addig a se-regek öszveállni, sőt rendeltetések helyére indulni is tudnának, s ezen öszveírást esz-tendőrül esztendőre folytatni s igazítani kellene a tulajdonképpen való nemesi lustrára. Kik lennének pedig ezen öszveírásba vezetendők, vagy az 1808-i első törvényágozat-nak590 meghatározása vetethetnék zsinórmértékül, vagy ha az országgyűlése ebben valamely módosításokat tenne, annak rendelése szerint intéztethetnék az öszveírás.
Az 1808:1. tc. a Mária Ludovika császárné és királyné tiszteletére felajánlott koronázási tiszteletdíjról rendelkezett.
Másodszor. Ami a fegyverben való gyakorlást illeti, minthogy a mai tactica591 sze-rént e nélkül jó katonát már csak képzelni is alig lehetne, a magyar nemes ember pe-dig törvényénél fogva annak idejében a katonáskodásra szorosan köteleztetnék, hogy mindezen kötelességet a célnak megfelelve teljesíthesse, mind dicső elei által szerzett, s egész Európa előtt bőven isméretes bajnoki hírét, s ezzel öszvekötött nemzeti 242dicsőségét ezen túl is állandóul fenntarthassa, de tulajdon szabad alkotmányára is ér-demesíthesse magát, a fegyverben való gyakorlást néki új kötelességül adni elkerülhe-tetlen rendeléssé váljon, azért minden nemes személy a tudományokat tanuló ifjak ugyan utolsó oskoláiknak végezetével (az oskolák alatt értvén a tudományos gyakorlásokat is) a nem tanulók pedig életöknek 18 esztendejétől kezdve egész 30. esztendeig, minden sors és születési különbség nélkül, kivévén a katonáskodásra a termé-szet, vagy későbbi testi hibák által lett alkalmatlanokat, úgy a közönséges hivatalban lévő, de nem tiszteletbéli tisztviselőket és egyházi személyeket, bizonyos a nemes vár-megyék által rendelendő helyeken esztendőnként tavasszal négy hétre kemény büntetés fenyítéke alatt öszvejönni, a lustrát megtartani, s magokat fegyverbe gyakorolni kötelesek legyenek; a 30 esztendőn felülhaladt nemes személyek azonban ezen terh alul felszabadulva lennének azon okból, mivel felőlök méltán gyanítani lehetne, hogy a megelőzött 12 esztendők alatt volt gyakorlás által a hadi foglalatosságokban elég ismeretséget szerezhettek, s azért ezek csak az öszveírásban vezettessenek, hogy a háború esetében fegyverre kelni, s kötelességöknek a törvény értelme szerint eleget tenni köteleztethessenek; a gazdaságbéli tisztek és cselédek a katonáskodástól ugyan soha fel nem mentethetnek, azért, mivel tisztek és cselédek, hacsak más ok fel nem menti őket attól, azért a lustrán is által kell menniek, de az esztendőnként való fegyvergyakorlástól, nehogy emiatt talán kenyerektől megfosztassanak, s az eltöltendő 4 héti idővesztésért senki által is szolgálatba ne fogadtassanak, egyébként is kevesebb számmal lévén, mentekké tétetődhetnek.
Hadtudomány.
Harmadszor. Ezen négy hetek lefolyta alatt, amely nemesek magok lovaikon megjelenni tudhatnak, azok a lovaglásban való gyakorlást is folytathatják, akik pedig lo-vak nélkül szűkölködnek, azok egyedül csak gyalog gyakoroltathatnak, mert habár a lovaglásbéli gyakorlás nem történik is mindjárt kezdetben, bizonyos az, hogy a gyalog teendő gyakorlások, a katonának kiformáltatására és tanítására szinte hasznos esz-közül szolgálnak, mert minden lovas katona a hadi mozdulatoknak, a rendben való szoros öszvetartásnak, s a fegyverforgatásnak mesterségében legelsőben, éspedig si-kerrel gyalog szokott gyakoroltatni, könnyebben megtévén az utóbb lóháton, amit már gyalog tenni felfogott és tud, egyedül csak maga a lovaglásbéli gyakorlás maradna el tőle, de ezt a magyar, mint egyébaránt amúgy is592 a legjobb lovas nemzetek közé számlálható, már gyermekségétől fogva oly tulajdonává szokta tenni, hogy az abban való későbbi tanítás reája nézve legkevesebb időbe kerül, úgy a lónak tanítása is köny-nyebb szokott lenni akkor, ha a lovas a hadi fordulásokban előre már valamennyire jártas, s ha a fegyvergyakorlás divatban fog hozattatni, bizonyosan többen fognak pa-ripákat vagy alkalmatos lovakat tartani, kivált ha erre már csak a lótenyésztésnek te-kéntetéből is a nemes megyék nemeseiket hathatósan buzdítani fogják. Ami továbbá 243némelyeknek azon észrevételét illeti, hogy a fegyvergyakorlásra rendelt négy hetek korántsem elegendők arra, hogy a nemes a katonáskodáshoz tartozó foglalatosságban eléggé elkészítve lehessen, nem lehet tagadni, hogy ez bizonyosan nem nagy idő,593 de ha szemeink előtt kell tartanunk a törvényeknek azon világos rendeléseit, hogy a felkelő nemesi seregek az állandó katonasággal egyforma helyheztetésűek ne legyenek, ha továbbá szemeink előtt kell tartanunk azt is, hogy a nemes embert, mint földmívelő házigazdát, mind házi népétől, mind gazdaságától is egészen elvonni nem lehet, akkor a négy heteknél több időt a gyakorlásra egy esztendő által rendelni talán több kárt, mint hasznot szülhetne, annyival is inkább, hogy négy hét alatt is, mely 12 egész esztendőknek folyamota alatt évenként megújíttatik, szerezhet, ha nem egész kiformáltatására is, de az utóbbi felkelés alkalmával történendő könnyebb és hamarább megtaníttatására bizonyosan magának minden nemes elég előkészületet és tapasztalást.
Amúgy is – Deák Ferenc s. k. javítása ebből: egy.
Nem nagy idő – Deák Ferenc s. k. javítása ebből: kevésebb idő az egész esztendőnél.
Negyedszer. Fegyvereket a tehetősebb nemesek önnön magok szerezzenek magoknak, mert azon észrevétel, hogy talán a durvább indulatú nemesek ezekkel törvénytelen visszaéléseket tehetnének, legkevesebb akadályul sem szolgálhat arra, hogy azok fegyvereket magoknál ne tartsanak, amidőn törvény szerént is (a nemesnek fegyver lévén valóságos címere) most is azokat magoknál tartani nem tilalmaztatnak, s ha azokkal e jelenvaló időben is visszaélések nem történnek, nem fognak azok utóbb is történni; de egyébaránt jól intézett rendszabások s törvény által megállapított keményebb fenyítékű regulák zabolán fogják kétségen kívül a különben szabad féken in-dulni vágyó nemes embert is tartani, a tehetetlenebbeknek pedig a fegyvergyakorlás idejében a vármegyék igyekezzenek fegyvert osztani a gyakorlás megszűnésével ismét visszaveendőt, és ezért minden vármegyék iparkodjanak fegyvertárt állítani megyé-jekben, vagy addig, még a tökéletességre mehet, a kincstártól ideiglen való kölcsönkéréssel a szükséget pótolni; mely kölcsönkérés azonban nem pénzben, hanem kész fegyverekben értetődik.
Ötödször. A fegyvergyakorláshoz szükségesek a tanítók is, kiknek oly tagoknak kellene lenni, akik a hadi tudományokban és mesterségekben jártasok és próbált ka-tonák, hogy a tanítást úgy, mint azt a hadi szolgálat megkívánja, eszközölni tudhassák; minden megyében vagynak több-kevesebb kiszolgált katonatisztek, kik bár nyugodalomban élnek is, de megkérettetvén ezen rövid ideig tartó fáradságra, hazájok eránt viseltető buzgóságból, s a közjónak előmozdítása tekéntetéből ezen csekély ter-het kérdésen kívül felvállalni készek lesznek; ahol pedig talán ilyes tagokban szűkség eredne, Őfelsége az ország rendjei által megkérettessék, hogy akármelyik megyének kívánságára a legközelebb szálláson lévő lovas és gyalog magyar ezeredekből az elöl-forduló négy hetekre, amennyire szükség volna, annyi magyar tiszteket rendelni mél-tóztassék; 244nem sokáig fogna talán ezek tisztekre szükség lenni, csak addig ti. amíg néhány esztendőkig a fegyverben való gyakorlás a maga kezdetében lenne, mert ezen idő alatt nehány esztendők olta tanított nemesekből szinte válnának utóbb tanítók; nagy segétségül szolgálna az is, ha az 1809. nemesi felkelés alkalmával készített, fegy-vergyakorlást és hadi szolgálatot tanító könyvecskék ismét sajtó alá adatván, kinyom-tattatnának, és az illető nemes megyék által több példázatokban megszereztetnének, hogy azoknak útmutatása után is sokan a katonai foglalatosságok megtanulásában könnyebbséget nyernének.
Hatodszor. Ezen négy hetek alatt a fegyvergyakorlásra öszvegyűlt nemeseknek tar-tatása fő figyelmet érdemelvén, minthogy az idő, mely esztendőn által evégre rendel-tetvén, éppen nem oly tartós és hosszú, hogy azalatt nem csak a tehetősebb, de még a középszerűségen alól lévő birtokosok is magokat élelemmel ellátni s kitartani ne tudnák, azért országgyűlési rendelésnél fogva meghatároztathatnék az, hogy mennyi jövedelemmel bíró nemes tartozzék magát a négy hetek alatt tartani, s viszont micso-da birtokú, s mennyi jövedelmen alól lévő nemesek tartathatnak és zsoldoztathatnak a nemes közönség által, valamint szinte afelől is lehetne rendszabásokat hozni, hogy akik középszerű birtokosok lévén, a fegyvergyakorlásra tulajdon magok lovain jelennének meg, hogy azoknak, habár magokat önnön magok tartanák is, lovaik számára kellő termesztmények, mint felesebb költségben kerülők, ismét a nemes közönség által szolgáltatnának ki.
Hetedszer. A nemes közönség által teendő fizetések alatt értetődik az egész ország-béli nemesség által felállítandó úgynevezett concurrentionalis cassa, mely az egész or-szágra nézve csak egyetlen egy lehetne, mert hogy minden vármegye a maga kebelebé-li nemeseket zsoldozza és tartsa, igazságtalan arányt hozna magával, amely megyében tudniillik sok a nemesség, ott a birtokosok is, kiknek a nemesség tartásához járulni-ok kellene, sokkal jobban terheltetnének azon nemes birtokosoknál, kiknek megyéjé-ben alig találkoznék egy-két, vagy legalább igen kevés számú fegyvergyakorló nemes ember; a nemesi felkelés pedig, és így annak tökéletesítésére intézett fegyvergyakorlás is a haza védelmét tárgyozza, erre pedig valamint minden nemes embernek szüksége vagyon, úgy ahhoz járulnia is minden nemesnek törvényes kötelessége, mégpedig mennyivel több birtoka és vagyona van a hazában, annyival nagyobb mértékben ér-dekli őtet ezen kötelességnek teljesítése, és így a személyes felkelésen és fegyvergyakorláson kívül az evégre teendő költségekre minden nemes, értvén egyházi és világi, akármi rangú és birtokú személyeket, az ő birtokokhoz képest kivetendő készpénzbéli fizetéseket az ország felvigyázása alatt lévő concurrentionalis cassába tenni köteleztetnének, melyből minden fegyvergyakorlási közös költségek, úgy a szegényebb sorsú nemeseknek tartások, sőt még, nehogy az adózó népnek ezen gyakorlás legkevesebb terheltetésére is szolgáljon, az azok által adandó szállásoktól, ahol ezekre szük-ség lenne, járó bér fizettetnének ki. Hogy azonban ezen fizetés, melynek az esztendőnként tartandó fegyvergyakorláshoz szabva minden esztendőben kellene tétetni, 245állandó és örökös ne légyen, s valamely adózás formáját magára ne ruházza, úgy le-hetne azt el arányozni, hogy néhány esztendőkig evégre az esztendőnként kellő költségeknél jóval több fizettetnék, hogy a költségeken felül maradandó felesleges som-ma a már nem megvető mennyiségből álló concurrentionalis cassához csatoltatván, az évenként újabb tőkepénzekké fordíttasson, a még végre annyira felnőhetne, hogy utóbb az esztendői kamatokból is a gyakorlási kiadások kikerülhetnének anélkül, hogy erre újabb esztendőnként való fizetéseket az illető nemes birtokosok által tetetni kellene, s ez szerint az országgyűlése által meghatározandó bizonyos kulcs szerint minden birtokos az egész országban, nem tekintvén a vármegyékben fegyver-gyakorló nemeseknek kisebb vagy nagyobb számát, ezen cassához járulni, s kötelességét vagyonából is teljesíteni köteleztethetne.
Nyolcadszor. Valamint eddig, úgy ennek utána is a felkelésnek megrendelése, még is a fegyvergyakorlás módjának kidolgozása, az azeránt időközben netalán teendő vál-toztatásoknak elintézése, annak fő kormányoztatása, s minden az érdeklő környülállások egyenesen az országgyűlésétől függjenek, és soha semmi szín alatt attól el ne vonattassanak; és csak amennyiben az a közelebbi kormányt nem teljesíthetné, azt országunk nádorispánya, mint törvényes főkapitány, s azáltal az illető nemes megyék vehessék eszközlésbe.
