25.
Deák Ferenc levele Oszterhueber (Tarányi) Józsefhez
Pest, 1857. január 7.
Aggodtam egy idö óta egéssegtek állapotján, mert rég nem kaptam Töled levelet. De pár nappal ez előtt vettem Koppány levelét, mellyben írja: hogy mindketten betegek voltatok ugyan, azonban nem sulyosan, s ezen bajotok is enyhült, söt, mint saját leveledböl értem, nagy részt Istennek hála! el is mult.
Szivemböl örvendek: hogy a küldött könyvek néked élvezetet nyujtanak. A Falusi gazdának 4 füzete már nálam van, az 5ik s 6ik e napokban meg lesz. Majd egyszerre küldöm el mind a hatot. Addig is el vagy látva olvasmányal.
E pillanatban veszem b[áró] Puteany tudositását. Szegény Emmának januar 3-án történt halálárol. Másfél 61évi sulyos szenvedés után a halál néki jótétemény volt, s ámbár az orvosoknak, egy év elött, ki mondott véleménye után halála nem volt váratlan, én reám még is kimondhatatlan fájdalommal hatott.
Felejtve minden kedvetlenségét, csak egykori szíves szeretete, és ragaszkodása áll élénken lelkem elött, s csak az felejthetetlen nékem az ő életéböl, a mi kedves volt. Isten boldogitsa! s áldja hamvait! én a leg szivesebb szeretet és bánás könnyeit áldozom emlékének.
Csillag Lajos házasságát s egyébb apró zalai híreket meg irta Koppany is. Lalinak annyi örömet s boldogságot kívánok, mennyit egyik jó barát a masiknak ily fontos lépésnél kívánhat.
Beszéllnek itt Pesten még egy ujságot, miről sem Te sem Koppány, sem Bát[h]or Geza, kitöl ma kaptam levelet, nem tesznek említést, s ennél fogva mesének tartom az egész hírt. Az ujság pedig az: hogy Sármelléki Bogyay kis aszonyt, ki egy rendör tísztnek meny aszonya. a zsiványok el rablották. Minden oldalrol kérdezgetnek: kapta e tudositást hogy az el rablott kis aszony már vissza került e? s minö állapotban került vissza? Én az első kérdésre sem tudok felelni, annál kevésbé a másodikra.
Ezen zalai ujságon kívül itt egyébb érdekes ujság, mít a lapokbol nem tudnál épen nincsen.
De még is van egy dolog a mi Téged bizonyosan érdekel. Ámbár itt már nem ujság. Az tudniillik: hogy a Kormány a R[ómai] Catholicus püspököket és káptalanokat fel szólította, miszerint a titulo fortaliciomm a forradalom előtt 62reájok vetett fizetéseket, a mennyiben azok hátra vannak, haladék nélkül tellyesítsék. Van ilyen restantia 40 éves is. Többen, mint az Egri érsek, azt felelték: hogy mióta ők bírják a püspökséget, tudniillik a forradalom óta, ez a fizetés megszünt, a multra nézve pedig azoknak kellett volna fizetni, kik akkor a javakat bírták. De a válasz az volt. hogy csak fizessenek, mert exentiaval is meg veszik rajtuk ezen tartozást. Ugy hallom egy egy Egri Kanonokra 400 p[engő]f[orint] esik ezen fizetésböl. Nem tudok a veszprémiek mint vannak.
Oszterhueber Guszti e napokban itt volt super arbitum tartása dolgában. Egy píllanatra nálam is volt.
Isten véled kedves Sógor! Ismétlem, mit a multkor irtam: vigyázzatok a dísznó ölésnél magatokra, — Klári a meg hüléstöl, Te a zsíros kolbásztol kocsonyátol őrízkedjetek.
Klarít ezernyi ezerszer csókolom! Téged is szívemböl ölellek, s vagyok hű barátod: