GAZDASÁG, KERESKEDELEM. AZ ELSŐ FELLENDÜLÉS
556GAZDASÁG, KERESKEDELEM. AZ ELSŐ FELLENDÜLÉS
Régi összefoglalás: V. CHRISTESCU, Viaţa economică a Daciei romane (Piteşti 1929). A bányászatról, valamint a Pontus-vidék városainak a jelentőségéről Moesia és Dacia hadseregének ellátásában: M. ROSTOVZEFF, Gesellschaft und Wirtschaft im römischen Kaiserreich (Leipzig 1931), I. 339. A nyugati kereskedelemről: S. PANCIERA, Vita economica di Aquileia in etŕ romana (Aquileia 1959. 90); PATSCH, Beiträge 165–166; BALLA L.–TÓTH I., Adatok Pannonia és Dácia kapcsolatához (DMÉ 1967). Dacia római kori bányászatának bőséges irodalmából elsősorban TÉGLÁS GÁBOR tanulmányait kell kiemelni: Római bányászat Erdélyben (ORTE 1879–85); UŐ, A rómaiak bányászata Boiczán és Rudán (Arch. Ért. 3, 1883); UŐ, Korábia római bányászata és kettős sírmezeje (Bp. 1890) stb. A vasbányászathoz: HOLLOSVÁRI I., Adalékok a „hunyadi vaskőtelep” bányászatának történetéhez (HTRÉ 29, 1910); MÁRKUP F., A Vajda-hunyadi és gyalári vasbányák fejlődése (HTRÉ 8, 1893–96). Az alburnusi bányaművelésről hasznos összefoglalás: A. SĂNTIMBREANU–V. WOLLMANN, Aspecte tehnice ale exploatării aurului în perioda romană la Alburnus Major (Apulum 12, 1964). Az aranybányászatról: S. MROZEK, Aspects sociaux et administratifs des mines d’or romaines de Dacie (Apulum 7, 1968); UŐ, Die Goldbergwerke im römischen Dazien (ANRW II:6, 1977); H.-CH. NOESKE, Studien zur Verwaltung und Bevölkerung der dakischen Goldbergwerke in römischer Zeit (BJ 177, 1977). A vas- és sóbányászathoz: BALLA L., Contribution ŕ l’histoire de l’extraction du sel et du fer dans les mines de la Dacie romaine (Ethnographica et folkloristica Carpathica I. Bp. 1979).
Dacia kerámiaipara nincsen feldolgozva. Olteniára hasznos összegzés: G. POPILIAN, Ceramica romană din Oltenia (Craiova 1976). A terra sigillata kutatás megindult: G. POPILIAN, Nouvelles découvertes de sigillés d’importation en Dacie (Dacia 21, 1977); D. ISAC–M. RUSU–C. L. BĂLUTA, Descoperiri de terra sigillata la Apulum (Apulum 13, 1975); D. ISAC, Helenius şi Saciro de la Westerndorf (AMN 13, 1976); UŐ, Terra sigillata din castrul roman de la Buciumi (AMP 1, 1977); UŐ, Importuri de terra sigillata la Napoca (AMN 17, 1980); D. ISAC–N. GUDEA, Terra sigillata de la Porolissum (AMP 4, 1980). Helyi terra sigillata utánzat mintatáljai: G. POPILIAN, Un atelier de terra sigillata ŕ Romula (Dacia 16, 1972); V. MOGA, Tiparele romane pentru produse ceramice de la Apulum (Apulum 16, 1978); UŐ, Moules romains découverts ŕ Apulum (RCRFA 19–20, 1979). A porolissumi pecsételt kerámia műhelyekről: N. Gudea, Die Stempelgefäße von Porolissum (RCRFA 21–22, 1982) és UŐ, Vasele ceramice ştampilate de la Porolissum (AMP 4, 1980). A pecsételt kerámia mintáinak dél-pannoniai kapcsolataihoz jó analógiákat közölt B. VIKIĆ–BELANČIĆ, Neka obilježja ranocarske keramike u jugozapadnoj Panoniji (Starinar 13–14, 1962–63). A sigillaták elterjedése a szarmata Barbaricumban: GABLER D., Terra sigillaták a Kelet-Pannoniával szomszédos Barbaricumban (Arch. Ért. 95, 1968).
Az éremforgalom rövid összefoglalása: J. WINKLER, Der Münzumlauf (Römer in Rumänien, Köln 1969, 57–60). Dacia koloniális éremveréséhez még mindig fontos B. PICK munkája: Die antiken Münzen von Dacien und Moesien (Berlin 1898). Területi éremkorpuszok: J. WINKLER, Despre circulaţia monetară la Porolissum (AMN 1, 1964); UŐ, Circulaţia monetară la Apulum (AMN 2, 1965); UŐ, Circulaţia monetară în aşezările antice de pe teritoriul comunei Orlea (AMN 10, 1973); E. CHIRILĂ–N. GUDEA–GH. MOLDOVAN, Münzen aus der Sammlung des Museums der Stadt Sighişoara (Sibiu 1972); I. WINKLER–A. HOPĂRTEAN, Moneda antică la Potaissa (Cluj 1973). A 271 utáni érmeket D. PROTASE gyűjtötte össze: Problema continuităţii în Dacia (Bucureşti 1966). A Bánság 4. századi éremleletei alapján E. CHIRILĂ, N. GUDEA, 1. STRATAN, Drei Münzorte des 4. Jahrhunderts aus dem Banat (Lugoj 1974) a területen élő szarmaták mellőzésével kíséreltek meg történeti következtetéseket levonni. Dacia éremkincsleleteit összegyűjtötte D. PROTASE, Les trésors monétaires de la Dacie romaine. Leur signification sociale-économique et ethno-politique (Congresso Internationale di Numismatica, Atti, Roma 5571965, 11). A székelyszállási lelet: I. MOLNÁR–J. WINKLER, Tezaurul de monede romane de la Sălaşuri (AMN 2, 1965). Az Ojtozi-szoros környékén, a Sómezőn előkerült Commodus kori éremlelet nem szerepel a TIR-kötetben: C. GOOSS, Die neuesten antiken Münzfunde Siebenbürgens (AEM 1, 1877. 125).
Az észak-balkáni éremleleteket összefoglalta és értékelte B. GEROV, Die Einfälle der Nordvölker (ANRW II: 6, 1977. 110–181). A Gallienus kori apulumi leletek: J. WINKLER, Tezaurul monetar din secolul III. e. n. descoperit la Apulum în 1902 (Apulum 9, 1971); V. PAVEL, Tezaurul de monede romane imperiale descoperit la Alba Julia în anul 1963 (Apulum 14, 1976). A tartományon kívül, a Barbaricumban előkerült éremleletekhez: B. MITREA, La migration des Goths reflétée par les trésors de monnaies romaines enfouis en Moldavie (Dacia 1, 1957); G. PETOLESCU, Cîteva tezaure monetare şi evenimentele din Cîmpia Munteniei la sfirşitul sec. al II-lea e. n. (Apulum 7, 1968). Dacia ábrázolása az érmeken: N. LASCU, Dacia felix (AISC 4, 1941–43 [1944]); J. WINKLER, Personificarea Daciei pe monedele romane imperiale (StCl 7, 1965).
Az Alföld és a Barbaricum római éremforgalmához: V. LÁNYI, Zum spätantiken Geldverkehr innerhalb und ausserhalb der Langwälle im donauländischen Barbaricum (Acta Arch. Hung. 26, 1974).
