A SZÉKELY KÖZÖSSÉG BOMLÁSA
A SZÉKELY KÖZÖSSÉG BOMLÁSA
A kérdésben alapvető jelentőségűek a Székely felkelés 1595–1596 c. tanulmánykötetből CAMIL MUREŞAN és JAKÓ ZSIGMOND (az Erdély a bomlás évtizedében c. fejezetnél) már idézett tanulmányai, valamint LIVIU MOLDOVAN–PÁL ANTAL SÁNDOR, A székely önkormányzat és szervezete a XVI. században; EGYED ÁKOS, A székely hadkötelezettség és hadszervezet, különös tekintettel a XVI. századra; DEMÉNY LAJOS, Az 1562. évi felkelés; BORBÁTH KÁROLY–MAGYARI ANDRÁS, Társadalmi mozgalmak a Székelyföldön 1562 után; BINDER PÁL–SZÉKELY ZOLTÁN, újabb adatok a XVI. századi székely felkelésekről és ezek visszhangja az erdélyi szászok és románok között c. írásai. L. továbbá SZENTGYÖRGYI MÁRIA, Jobbágyterhek… c. kötetének vonatkozó fejezetét, valamint DEMÉNY LAJOS, Székely felkelések a XVI. század második felében (Bukarest 1976) c. feldolgozását. A régebbi irodalomból említést érdemel SZÁDECZKY LAJOS, A székely nemzet története és alkotmánya (Bp. 1927).
