VÁLTOZÁSOK ÉS FESZÜLTSÉGEK AZ IPAR ÉS A BÁNYÁSZAT VILÁGÁBAN
VÁLTOZÁSOK ÉS FESZÜLTSÉGEK AZ IPAR ÉS A BÁNYÁSZAT VILÁGÁBAN
Az első erdélyi ipartörténeti szintéziskísérlet: ŞT. IMREH, Despre începuturile industriei capitaliste din Transilvania în prima jumătate a secolului al XIX-lea (Bucureşti 1955). Az erdélyi törvényhatósági iparstatisztikák csak az 1830-as évekből maradtak fenn: OL, GPr. 397–401. cs. Töredékes adatokat közöl: J. HINTZ, Stand der Privatindustrie, der Fabriken und Handlungen in Siebenbürgen im Jahre 1844 (AVSL A. F. 2). Az összesítéseket évről évre közli a Tafeln, melyben KARL CZOERNIG először próbálta becsülni az erdélyi ipari termelés értékét is. Minderről forráskritikai észrevételekkel: MISKOLCZY A. i. m. (Ethnographia, 1982). Az erdélyi iparűzés jogi szabályozásáról: W. KOPETZ, Allgemeine österreichische Gewerbs-Gesetzkunde I–II (Wien 1829–1830); J. A. RITTER v. GRIMM, Die politische Verwaltung in Großfürstentum Siebenbürgen III (Hermannstadt 1857). A korabeli sajtót dolgozza fel: MOLNÁR M., Az iparfejlesztés kérdése Erdélyben (Bukarest 1957). Kimutatás a szabadalmakról: Journal des österreichischen Lloyd, 1844. 67.
Az ipari fejlődés táji sajátosságait, ipari központokat, vállalkozásokat és iparágakat mutat be: GALGÓCZY K., Kolozsvár város múltja, jelene és jövője (Kolozsvár 1872); JAKAB E., i. m. (Kolozsvár története III); BÉKESSY K., Kolozsvár közigazgatási múltja és jelene (Kolozsvár 1889); SZONGOTT K., i. m. Szamosújvár I–III.; E. JEKELIUS, Das Burzenland III–V (Kronstadt 1928–1929); H. REHNER, Heltau, eine Monographie (Sibiu 1931); JAKÓ Zs., A magyarpataki és a kalini hamuzsír-huta története (Nagyvárad 1957); KOVÁCH G., A zilahi céhek története (Bukarest 1958); A. MIHALIK, Zur Geschichte der alten keramischen Fabriken Siebenbürgens (Omagiu lui Constantin Daicoviciu. Bucureşti 1960); BUNTA M., Adatok az erdélyi selyemtermelés történetéhez a XIX. század első felében (SUBB-H 1961. l); M. BUNTA–P. GYULAI, Batiz. Monografia manufacturii de faianţă fină (Cluj 1971), H. HOFFMANN, Glasshütten im südöstlichen Siebenbürgen (FVLK 1972. 2).
Az iparral foglalkozó néprajzi tanulmányok: C. IRIMIE, Beiträge zur Erforschung der Bauernindustrie in den ethnographischen Zonen der Südkarpaten (FVLK 1966. 1); R. CAPESIUS, Über die bemalten Bauernmöbel im Burzenland (FVLK 1969. I.); C. IRIMIE–M. FOCŞA, Icoane pe sticlă (Bucureşti 1971).
Az erdélyi bányászat technikai feltételeiről, a termelési eredményekről: SZENTKIRÁLYI Zs., Az erdélyi bányászat ismertetése (Kolozsvár 1841); INKEY B., Nagyág földrajzi és bányászati viszonyai (Bp. 1885); KOVÁCS GY., Tallózás Désakna bánya-nagyközség múltja és jelenéből (Dés 1897); D. PRODAN, Date csupra mineritului Transilvaniei în preajma anului revoluţionar 17881848 (St 1950. 3); AL. NEAMŢU, Un raport oficial din anul 1827 despre o inovaţie a unui iobag romîn (AIIACN 1958–1959); UŐ, Prima maşina de aburi pe terítoriul patriei noastre (1838) (AMN 1973); FALLER J., Debreczeni Márton bányamérnök élete és munkássága (1802–1851) (Bányászati Lapok, 1951); VAJDA L., Erdélyi bányák, kohók, emberek, századok (Bukarest 1981).
Az erdélyi érchegységi bányásztársadalom problémáira: I. TÓTH Z., Parasztmozgalmak az erdélyi Érchegységben 1848-ig (Bp. 1951); AL. NEAMŢU, Situaţia sanitară pe domeniul minier al Zlatnei în anii revoluţiei din 1848–1849. (Revista Arhivelor 1959.2); UŐ, Cîteva date cu privire la situaţia de pe domeniul minier Zlatna în anul revoluţionar 1848 (Uo. 1961); Varga Katalin pere, (Bev. KISS A.) (Bukarest 1979).
