A SZÁSZ AUTONÓMIA FELSZÁMOLÁSA. A ROMÁN NEMZETI TÖREKVÉSEK VISSZASZORÍTÁSA
A SZÁSZ AUTONÓMIA FELSZÁMOLÁSA.
A ROMÁN NEMZETI TÖREKVÉSEK VISSZASZORÍTÁSA
A ROMÁN NEMZETI TÖREKVÉSEK VISSZASZORÍTÁSA
A szászok sajátos helyzetére l. FR. TEUTSCH és E. FRIEDENFELS idézett műveit. Jól tükrözi az elkeseredettséget és az álláspontokat Michael Conrad von Heydendorf (részlegesen közzétett) naplója. A kormánypolitika oldaláról nyújt részleteket J. GRIMM, Carl Fürst zu Schwarzenberg, Gouverneur von Siebenbürgen (Wien 1861); O. FOLBERTH, Minister Thun und die Siebenbürger Sachsen. Jahrbuch für Geschichte des Protestantismus in Österreich, 1964. A magyarokhoz fűződő kapcsolatokra 1. PUKÁNSZKY B., Erdélyi szászok és magyarok (Pécs 1943). A románok nézeteit a tervezett szász koronatartományról 1. G. BARIŢ Părţi alese III, illetve újságcikkeiben: G. BARIŢIU, Scrierii social-politice (Bucureşti 1962); K. HITCHINS, Studien zur modernen Geschichte Transsilvaniens (Klausenburg 1971), valamint M. POPESCU, Documente inedite privitoare la istoria Transilvaniei între 1848–1859 (Bucureşti 1929). Egy névtelen röpiratról: Anregungen und Bilder einer Geschäftsreise in Siebenbürgen (Hermannstadt 1863); M. KRONER, Ein anonyme Brief von 1863 zur nationalen Frage in Siebenbürgen (Südostdeutsche Vierteljahrsblätter, H. 2. 1981). Vizsgálódásunkban elsősorban FR. TEUTSCHot követtük, továbbá a Hundert Jahre sächsischer Kämpfe. Zehn Vorträge aus der Geschichte der Siebenbürger Sachsen im letzten Jahrhundert (Hermannstadt 1896) két idevágó fejezetét, GH. I. BODEA–C. GÖLLNER–I. KOVÁCS, Gemeinsame rumänisch-ungarisch-deutsche Bestrebungen in der Jahren 1850–66 (FVLK 16), s különösen I. MARTIUS, Grossösterreich und die Siebenbürger Sachsen 1848–1859 (München 1857) c. könyvét.
A román nemzeti törekvések visszaszorításához elsődleges tájékoztatás: G. BARIŢ, Părţi alese III; E. FRIEDENFELS, Joseph Bedeus II; Heydendorf naplója; Memoriile Archiepiscopului şi Mitropolitului Andrei Şaguna din anii 1846–1871 (Sibiu 1924); [A. MOCSONYI], Von einem Romänen. Die Sprachen- und Nationalitätenfrage in Oesterreich (Wien 18602). Forráskiadvány T. V. PĂCĂŢIAN, Cartea de Aur sau luptele politice-naţionale ale românilor de sub corona ungară c. 8 kötetes reprezentatív munkája (Sibiu 1902–1915), melyből korszakunkat az I–IV. kötet dokumentálja. Az összefoglalások közül: ÜRMÖSSY L., Tizenhét év; a marxista szintézisek körül az Erdély története II. kötete és I. TÓTH Z., Magyarok és románok.
Az 1848 utáni román törekvésekhez az előző fejezet irodalmán túl: I. RUSU-ABRUDEANU, Moţii. Calvarul unni popor eroic, dar nedreptăţit (Bucureşti 1928); S. DRAGOMIR, Avram Iancu (Bucureşti 1965); K. HITCHINS, i. m. (Studien); UŐ, Andreiu Şaguna and the Rumanians of Transilvania during the Decade of Absolutism 1849–1859 (Südostforschungen 25); JANCSÓ B. elfogult, de nagy tárgyismeretre épülő munkája: A román irredentista mozgalmak története (Bp. 1920). A bánságiak követeléseire: C. FENEŞAN, Două petiţii ale românilor bănăţeni după înnăbuşirea revoluţiei de la 1848–49 (Apulum 11). Naszód vidékének kérdéseire: I. MOISIL, Figuri grănitereşti năsăudene (Năsăud 1937). A román értelmiség elkeseredettségére, nehézségeire, a népi elégedetlenségre további tájékoztatásul: M. POPESCU, i. m. (Documente inedite); I. PUŞCARIU, Notiţe despre întîmplările contemporane (Sibiu 1913) I. GHICA, Amintiri din pribegia după 1848 (Bucureşti 1889). L. még V. NETEA, Lupta românilor din Transilvania pentru libertatea naţională 1848–1881 (Bucureşti 1974) nagy forrásanyag alapján írt politikatörténeti feldolgozását.
