A NÉPESSÉG NÖVEKEDÉSE ÉS MOZGÁSA. VALLÁSI ÉS NEMZETISÉGI MEGOSZLÁS
A NÉPESSÉG NÖVEKEDÉSE ÉS MOZGÁSA.
VALLÁSI ÉS NEMZETISÉGI MEGOSZLÁS
VALLÁSI ÉS NEMZETISÉGI MEGOSZLÁS
A korszakunkra vonatkozóan l. Tafeln, Neue Folge I–V (Wien 1856–1868); Mittheilungen aus dem Gebiete der Statistik (Wien 1853, 1867) köteteit. A kiegyezés utáni időszak adatait a M. Stat. Évkönyv, majd a M. Stat. Közlemények Új Folyama, ill. Új Sorozata tartalmazzák; az összesített tartalomjegyzéket és a felvételek módszerének ismertetését adja 1910-ig az Új Sorozat 36. kötete (Bp. 1911); a korszak végére l. még JAKABFFY E., Erdély statisztikája (Lugos 1923) c. figyelemre méltó művét.
Az 1851. évi népszámlálás községsoros összesítését l. OL, EOKL, Vegyes állagok, főbb statisztikai táblák, F. 551. – Bevölkerung und Viehstand von Siebenbürgen. Nach der Zählung vom 31. October 1857 (Hrsg. K. k. Ministerium des Inneren. Wien 1859); Geographischstatistische Tabellen des österreichischen Kaiserstaates 21. Das Grossfürstenthum Siebenbürgen (Prag 1859); l. még E. A. BIELZ, Handbuch; Bewegung der Bevölkerung in Siebenbürgen. Mittheilungen aus dem Gebiete der Statistik (Wien 1865); KOVÁCSY S., Erdély népesedési viszonyai az újabb időkben különösen pedig 1864-ben (Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények VI. 1868); Az osztrák birodalom, jelesen a magyar korona országainak statisztikai kézikönyve (Pest 18682). Az egész korszak fontos alapadatait közli E. WAGNER, Historisch-statistisches Ortsnamenbuch für Siebenbürgen (Köln–Wien 1977), illetve NYÁRÁDY R. K., Erdély népesedéstörténete című kéziratos statisztikai feldolgozása, átengedését ezúton köszönöm meg. Az 1890. évi népszámlálás alapján ad részletes képet és térképi ábrázolást BALOGH P., A népfajok Magyarországon (Bp. 1902); UŐ, Fajnépességi viszonyaink az Erdélyi részek körül az 1890–1900. években (Kolozsvár 1904); fontos szempontokat tartalmaz visszamenőlegesen is KOVÁCS A., A nyelvismeret, mint a nemzetiségi statisztika ellenőrzője (Magyar Statisztikai Szemle 1928), S. MANUILA elemzése (La Transylvanie. Bucureşti 1938), T. MORARIU, Entwicklung der Bevölkerungsdichtigkeit Siebenbürgens während der Jahre 1840–1930 (Bucureşti 1940), s korszakunkkal is foglalkoznak a Populaţie şi societate. Studü de demografie istorică (Szerk. ŞT. PASCU. Cluj 1972) tanulmányai. Az asszimiláció kérdésére l. I. RUSU-ŞIRIANU, Românii din statul ungar (Bucureşti 1904), valamint HANÁK P., Polgárosodás és asszimiláció Magyarországon a XIX. században (TSz 1974).
A születési viszonyok tájankénti alakulására KOVÁCS A., Erdély népességmozgalma a vallásfelekezetek szerint az 1921–1927. években (M. Stat. Szemle 1929); DANYI D., Regionális fertilitási sémák Magyarországon a 19. sz. végén (Demográfia 1977); a szászok népesedési problémájának nagy irodalmából összefoglaló C. GÖLLNER, Demographisches Soll und Haben der Siebenbürger Sachsen in den Jahren 1848–1918 (Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde 1982). A falvakra: M. Stat. Közlemények, Új Folyam, 1. köt.; Új Sorozat, 27. és 42. köt.; az egészségügyre: M. Stat. Évkönyv, 1879, 1894. M. Stat. Közlemények 30., 32., 56., 59. köt. A kivándorlásra hivatalos adatok 1913-ig: M. Stat. Közlemények, Új Sorozat, 67. köt. Előadásunkban KATUS L. összefoglalását követtük (Magyarország története 6), továbbá a Magyarország történeti demográfiája (Szerk. KOVACSICS J. Bp. 1963) c. alapvető kézikönyvet.
