A TŐKÉS ÁTALAKULÁS ELŐFELTÉTELEI. AZ ÁLLAM GAZDASÁGI SZEREPE
A TŐKÉS ÁTALAKULÁS ELŐFELTÉTELEI.
AZ ÁLLAM GAZDASÁGI SZEREPE
AZ ÁLLAM GAZDASÁGI SZEREPE
Erdély 1848 utáni gazdaságfejlődéséről modern szintetikus feldolgozás még nem készült. Vázlatunk az egyes szektorokról megjelent munkálatokról, az egykorú politikai és szaksajtó adataira, statisztikai forrásokra, valamint a Magyarország története 6. és 7. kötetének alapos gazdaságtörténeti fejezeteire támaszkodik. Felhasználtuk az Erdély története 11. kötetének némely részadatokban bő gazdaságtörténeti lapjait. A romániai szakirodalom hasznosításánál tekintettel kellett lennünk arra, hogy az nem az általunk elsősorban figyelemmel kísért történeti Erdélyt, hanem érthetően a mai, tehát jóval nagyobb területet vizsgálja, ami fontos különbségek elhalványodásához, esetenként összemosódásához vezet.
Korszakunk gazdaságtörténetének levéltári forrásai az abszolutizmus korából a bécsi levéltárakban és az Országos Levéltárban találhatók (utóbbira l. TRÓCSÁNYI Zs., Erdélyi kormányhatósági levéltárak. Bp. 1973). A dualizmus korára rendelkezésünkre állnak egyes szakminisztériumok iratai és néhány vállalat töredékes anyaga. A kiadott forrásokból első helyen említendők a hivatalos statisztikák. Az abszolutizmus korára: Tafeln, N. F. I–V (Wien 1854–1866); emellett: J. HAIN, Handbuch der Statistik des österreichischen Kaiserstaates I–II (Wien 1852–1853); E. A. BIELZ, Handbuch; KONEK S., Az ausztriai birodalom, jelesen a magyar korona országainak statisztikai kézikönyve (Pest 1865). A kiegyezés időszakára 1. Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények I–VIII (Pest 1865–1871), Statisztikai Évkönyv (1872–1889), illetve ennek Új Folyama, Magyar Statisztikai Közlemények, Új Folyam I–XXIX (1893–1901) és Új Sorozat (1902–). Igen értékes, s csak kevéssé kiaknázott anyagot tartalmaznak az 1850-ben alapított brassói és kolozsvári, valamint az 1891-től működő marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamarák éves jelentései.
A gazdasági lapok több-kevesebb rendszerességgel mind foglalkoztak Erdéllyel; a legtöbbet az Erdélyi Gazda (előtte Az Erdélyi Gazdasági Egylet Évlapjai 1863–1864. Kolozsvár 1865) és a Bányászati és Kohászati Lapok egyes évfolyamait használtuk. A statisztikai adatokat tartalmazó leíró munkák közül l. KELETI K., Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statisztika szempontjából (Pest 1871); O. MELTZL, Statistik der sächsischen Landbevölkerung in Siebenbürgen (Hermannstadt 1886); FR. SCHULLER, Volksstatistik der Siebenbürgen Sachsen (Stuttgart 1895); Az ezredéves magyar állam és népe (Szerk. JEKELFALUSSY J. Bp. 1896) és az egyes gazdasági ágakról teljes körképet adó: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor I–IX (Szerk. MATLEKOVITS S. Bp. 1897–1898).
A gazdasági fejlődés feltételeiről: Die Habsburgermonarchie 1848–1918. Bd. I. Die wirtschaftliche Entwicklung (Hrsg. A. BRUSATTI. Wien 1973); jelzést ad az Erdély története II. kötete; J. KOVÁCS, Desfiinţarea relaţiilor feudale în Transilvania (Cluj 1973); EGYED Á., A parasztság a századfordulón UŐ, Falu, város. A hazai munkák közül BEREND T. I.–RÁNKI GY., Közép-Kelet-Európa gazdasági fejlődése a 19–20. században (Bp. 1976); Uők, A magyar gazdaság száz éve (Bp. 1972); L. KATUS, Economic Growth in Hungary During the Age of Dualism 1867–1913 (Social-Economic Researches on the History of East Central Europe. Ed. E. PAMLÉNYI. Bp. 1970). Fontos összehasonlító adatokat nyújt UŐ, A Dunántúl gazdasági és társadalmi fejlődésének fő vonásai 1849–1867 (A Dunántúl településtörténete III. Szerk. FARKAS G. Székesfehérvár 1978).
A szakoktatásról l.: Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei 1896 (Szerk. BALÁS Á. Magyaróvár 1897); ZELOVICH K., A m. kir. József Műegyetem és a hazai technikai 1813felsőoktatás története (Bp. 1922); UŐ, A kolozsvári m. kir. Ferenc József tudományegyetem története és statisztikája (Kolozsvár 1896). A műszaki feladatokról és eredményekről: Technikai fejlődésünk története 1867–1927 (Bp. 19292).
Az Ausztriával való vámközösségre: Die Habsburgermonarchie (i. m.); K. M. FINK, Die Österreichisch-Ungarische Monarchia als Wirtschaftsgemeinschaft (München 1968); R. SIEGHART, Zolltrennung und Zolleinheit (Wien 1915); LÁNG L., A vámpolitika az utolsó száz esztendőben (Bp. 1902). A fejlesztés fontos kérdéseire l. E. MÄRZ, Österreichische Industrie- und Bankpolitik in der Zeit Franz Josephs L (Wien–Frankfurt–Zürich 1968); VARGHA GY., A magyar hitelügy és hitelintézetek története (Bp. 1896).
