2. AZ AGRÁRTÁRSADALOM
18162. AZ AGRÁRTÁRSADALOM
A társadalom rétegződésére 1. a Magyarország története 6., ill. 7. köt. idevágó fejezeteit, melyekhez részletes irodalom is kapcsolódik, továbbá KATUS L., Über die wirtschaftlichen und gesellschaftlichen Grundlagen der Nationalitätenfrage in Ungarn vor dem ersten Weltkrieg (Die nationale Frage in der Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1900–1918. Red. P. HANÁK. Bp. 1966) c. alapvető munkáját. Az arisztokrácia helyzetéhez: FEJÉRPATAKY L., Főrangú családok (Bp. 1888) s az egykorú publicisztika mellett a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája II. Gazdacímtár (Bp. 1897), továbbá BAROSS K., Magyarország földbirtokosai (Bp. 1903), RUBINÉK GY., Magyarországi gazdacímtár (Bp. 1911), LŐRINTEI I., Magyarország nagybirtokosai (Szatmár 1893), közéleti szerepükre LAKATOS E., A magyar politikai vezetőréteg 1848–1918 (Bp. 1942).
A szélesebb értelemben vett nemességre: Az erdélyi nemességnek az 1851-ben dec. 31. nyílt parancs következtében helyzetéről (Bécs 1858); GYULAY P., Erdélyi úti benyomások (Bp. 1921); CONCHA GY., A gentry (Budapesti Szemle 1930); LIPPAY Z., A magyar birtokos osztály és a közélet (Bp. 1919). Anyagi viszonyaikra a kor mezőgazdasági szaklapjai mellett: TOKAJI L., Eladó ország (Kolozsvár 1913); BETHLEN I., Az oláhok földvásárlásai Magyarországon az utolsó öt évben (Bp. 1912); RÁCZ GY., A magyar földbirtokosság anyagi pusztulása (Bp. 1906). A dzsentri-probléma modern megvilágításban: HANÁK P., A magyar „középosztály” fejlődésének problémájához (Valóság 1962).
A paraszti élet átalakulására 1. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848–1914 (Szerk. SZABÓ I. II. Bp. 1965); Die Agrarfrage in der Österreichisch–Ungarischen Monarchie 1900–1918 (Bukarest 1965); KOLOSSA T., Adatok az agrárnépesség összetételéhez az Osztrák–Magyar Monarchiában 1900 körül (AtSz 1962). Alapvetően EGYED Á. kutatásaira támaszkodtunk az egyes rétegek helyzetéről és életmódjáról adott vázlatunkban: A parasztság a századfordulón és UŐ, Falu, város. Emellett hasznos szempontokat és adatokat nyújt Sebess D., A székelység pusztulása (Marosvásárhely 1902); BRAUN R., A falu lélektana. Maroscsicsér (Bp. 1913); T. NAGY I., Csík megye közgazdasági leírása (Bp. 1902); UŐ, Csíkvármegye közgazdasági állapotáról II (Csíkszereda 1911); ENESEI DORNER B., i. m. (Az erdélyi szászok mezőgazdasága); ÉBER E., Fajok harca. Adatok az erdélyi nemzetiségi kérdéshez (Bp. 1905), mely főleg a gazdálkodást és az életkörülményeket tárgyalja az egyes nemzetek szerint; VÖRÖS A., A paraszti termelőmunka és életforma jellegének változásai a Dunántúlon 1850–1914 (TSz 1966); GERGELY A., Települések, lakások és lakóik a századforduló Magyarországán (TSz 1971); KÓS K., Népélet és néphagyomány (Bukarest 1972) UŐ, Eszköz, munka, néphagyomány (Bukarest 1979), S. RETEGAN, Conştiinţă şi actiune naţională în satui românesc (Cluj-Naposa 1983).
