XIV. FORRADALMAK ÉS NEMZETI MOZGALMAK A MONARCHIA ÖSSZEOMLÁSA UTÁN (1918–1919)
XIV. FORRADALMAK ÉS NEMZETI MOZGALMAK A MONARCHIA ÖSSZEOMLÁSA UTÁN (1918–1919)
Az 1918. őszi polgári demokratikus átalakulás kérdéseiről kimentő irodalmi ismertetést ad SIKLÓS A., Az 1918–1919. évi magyarországi forradalmak. Források, feldolgozások (Bp. 1964). A forradalmi mozgalmak forrásanyagából: MMTVD V (Bp. 1956).
A román nemzeti mozgalommal kapcsolatos források reprezentatív kiadása: 1918 la români. Desăvîrşirea unităţii naţional-statale a poporului român. Documente externe 1916–1918. I–II (Coord. I. ARDELEANU, V. ARIMIA etc. Bucureşti 1983). A régebbi román munkák közül kortársi összefoglaló I. CLOPOŢEL, Revoluţia din 1918 şi unirea Ardealului cu România (Cluj 1926); V. STOICA, Iuliu Maniu (Cluj 1934); T. ALBANI, Douăzeci de ani de la Unire (Oradea 1938); a román marxista feldolgozások közül mindenekelőtt V. LIVEANU, 1918. Din istoria luptelor revoluţionare din Romînia (Bucureşti 1961); Din istoria Transilvaniei II. A későbbiek közül: Desăvîrşirea unificării, valamint ŞT. PASCU, Făurirea statului naţional unitar român I–II (Bucureşti 1983).
A kérdés magyar irodalmából kortársi visszaemlékezés APÁTHY I., Erdély az összeomlás után (Új Magyar Szemle 1920); KERTÉSZ J., A tíz év előtti Erdély napja (Korunk 1929); JANCSÓ B., A román irredentista mozgalmak; KÁROLYI M., Egy egész világ ellen (München 1923); JÁSZI O., Visszaemlékezés a román nemzeti komitével folytatott aradi tárgyalásaimra (Kolozsvár 1921); SZÁSZ Zs., Die Entstehung Grossrumäniens (Die siebenbürgische Frage. Red. E. LUKINICH, Bp. 1940); CSATÁRI D., Román–magyar kapcsolatok (Bp. 1958); HAJDÚ T., Az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalom (Bp. 1968); SZáSZ Z., Az erdélyi román polgárság szerepéről 1918 őszén (Sz. 1972); Magyarország története 8. köt.
Erdély és Románia 1918–1919. évi egyesítésének nagyhatalmi feltételrendszeréről, a forradalmi mozgalmak elleni antantakciókhoz való kapcsolódásáról diplomáciai források, emlékiratok és szakirodalom felhasználása alapján rajzol képet L. NAGY Zs., A békekonferencia és Magyarország 1918–1919 (Bp. 1965); ÁDÁM M., A kisantant (Bp. 1980); legújabban ORMOS M., Padovától Trianonig 1918–1920 (Bp. 19842); ezekben a munkákban a kérdéskör kimerítő irodalma is megtalálható. Lásd még MIKÓ I., Az erdélyi kérdés az európai közvélemény előtt 1865–1920 (Lugos 1936). A nagy forrásanyagból: Documents concernant l’éxécution de l’armistice en Hongrie, novembre 1918–mars 1919 (Bp. 1919); az értékes szakanyagot, valamint a magyar kormány javaslatait tartalmazó A magyar béketárgyalások. Jelentés a magyar békeküldöttség működéséről I–III (Bp. 1920–1921); MMTVD V. köt. (Bp. 1956) és a Tanácsköztársaság külpolitikáját is bemutató VI. köt. 1. rész, 1919. márt. 21 jún. 11. (Bp. 1959) és 2. rész, 1919. jún. 11–aug. 1. (Bp. 1960).
1823Az erdélyi román bevonulás egyes részkérdéseire l. APÁTHY I., i. m.; (Új Magyar Szemle 1920); KORÉH E., A székely hadosztály és dandár története 1918–1919 (Bp. 1929); FOGARASSY L., Az ismeretlen Székely hadosztály (Déri Múzeum Évkönyve 1971). A Károlyi-kormány magatartására HAJDÚ T., i. m. (Az 1918-as Magyarországi forradalom); UŐ, Károlyi Mihály (Bp. 1978). A román igazgatás berendezkedésére: Decretele, regulamentele şi ordonanţele Consiliului Dirigent din Transilvania (Cluj 1929); TBCM; I. GHEORGHE, Consideraţii cu privire la rolul şi locul Consiliului Dirigent în primii ani după unire (AIIACN 1978); Erdélyi Magyar Évkönyv 1918–1929 (Szerk. SULYOK I. és FRITZ L. Kolozsvár 1930); MIKES I., Erdély útja Nagymagyarországtól Nagyromániáig (Brassó 1931); SZÁSZ Zs., Erdély Romániában (Bp. 1927); NAGY L., A kisebbségek alkotmányjogi helyzete Romániában (Kolozsvár 1944).
A szász polgárságnak az új helyzethez való alkalmazkodására l. Desăvîrşirea unficării; C. GÖLLNER, Die Stellungnahme der Siebenbürger Sachsen zur Vereinigung Transsilvaniens mit Rumänien (FVLK 9, 1966). A szász csatlakozás feltételességét mutatja ki W. KÖNIG, Haben die Siebenbilrger Sachsen und die Banater Schwaben bedingungslos dem Anschluss an Rumänien zugestimmt? (Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde 2. 1979).
A Tanácsköztársaság politikájára és védelmi harcaira HAJDU T., A Magyarországi Tanácsköztársaság (Bp. 1969); KŐVÁGÓ L., A Magyarországi Tanácsköztársaság és a nemzeti kérdés (Bp. 1979); A Tanácsköztársaság és szomszédaink (Szerk. KŐVÁGÓ L., Bp. 1979); LIPTAI E., A magyar Vörös Hadsereg harcai 1919 (Bp. 1960); Magyarország hadtörténete II (Szerk. LIPTAI E. és TÓTH S. Bp. 1985); A Székely hadosztályra: KORÉH E., i. m. (A székely hadosztály); utóbbi tevékenységét erősen horthysta irányban színezve KRATOCHVIL K., A székely hadosztály 1918–1919. évi bolsevikellenes és ellenforradalmi harcai a székely dicsőségért, Magyarország területi épségéért és Európáért (Bp. 1938); tárgyilagosabb megközelítésben FOGARASSY L. i. m. (Déri Múzeum Évkönyve 1971); UŐ, A Tiszántúl elvesztése 1919 áprilisában (Szolnok megyei múzeumi évkönyv 1982–1983). Adatgazdag román munka: România in războiul mondial (Bucureşti 1934–1936); D. MĂRDĂRESCU, Campania pentru desrobirea Ardealului şi ocuparea Budapestei 1918–1920 (Bucureşti 1921); G. I. BRĂTIANU, Acţiunea diplomatică şi militară a României in 1919 (Bucureşti 19402). A szászok részvételére O. FOLBERTH, Der rumänische „Theissfeldzug” gegen Räteungarn 1919 und die Siebenbürger Sachsen (Südostdeutsche Vierteljahresblätter. Folge 4. 1969).
A trianoni békeszerződés kérdésére a fentebb idézettek mellett HORVÁTH J., A trianoni béke megalkotása 1915–1920 (Bp. 1924); V. V. TILEA, Acţiunea diplomatică a României (Sibiu 1925); F. DEÁK, Hungary at the Paris Peace Conference (New York 1942); SH. D. SPECTOR, Rumania at the Paris Peace Conference (New York 1962); P. PASTOR, Hungary between Wilson and Lenin: The Hungarian Revolution of 1918–1919 and the Big Threes (New York 1976); War and Society in East Central Europe. Vol. I. (Ed. B. K. KIRÁLY–P. PASTOR–I. SANDERS. New York 1982). A román történetírás mai álláspontját l. az Erdély története II. és a Desăvîrsirea unificării c. munkák utószavában, újabban V. MOISUC, Tratatul de la Trianon (Anale 22. 1976); Probleme de politică externă a României 1918–1940. II (Coord. V. MOISUC. Bucureşti 1977); Din cronica relaţilor poporului român cu popoarele vecine (Coord. I. POPESCU-PUŢURI şi I. CALAFETEANU, Bucureşti 1984). A kommunista mozgalom álláspontját a versailles-i békerendszerről l. Előadói beszéd a Komintern II. kongresszusán (V. I. Lenin összes művei 41. Bp. 1974).
