1. AZ ÖNKÉNYURALOM BERENDEZKEDÉSE
1. AZ ÖNKÉNYURALOM BERENDEZKEDÉSE
Még javában dörögtek a fegyverek, amikor a küszöbön álló győzelem biztos tudatában a Habsburg-hatalom hozzálátott az újraberendezkedéshez. A birodalom háromszázados történetének legsúlyosabb megrázkódtatását 1849 nyarának végén a császári udvar és a bécsi kormány számára páratlanul kedvező pillanat követte: a levert forradalmak lökésszerű gyorsasággal előrevitték a gazdaság és társadalom polgári átalakításának ügyét – s ezzel megteremtették a birodalom korszerűsítésének alapfeltételeit. A forradalmi mozgalmak és a magyar szabadságharc feletti győzelem után a brit külpolitika és a cári szuronyok által garantált európai csend közepette Bécs most már nagyobb belső és külső akadályok nélkül kezdhetett hozzá a birodalom újjászervezéséhez, egységének megszilárdításához. Szinte szabadon kísérletezhetett egy olyan centralizált állam felépítésével, amely egy napon a német fejedelemségek feletti hegemóniát is megszerezve, Európa legerősebb hatalmává növekedhet.
Kezdetben persze a nagypolitikában is, mint a mindennapi élet egész területén, a teljes bizonytalanság uralkodott. Néhány város utcáin rongyos honvédek koldultak akár a győztes hatalmak katonáitól, míg másutt tömegesen kényszersorozták őket a császári hadseregbe. Tordán a magyar polgárőrsereg visszakapta fegyvereit a közrend fenntartására. Császáriak fizettek Kossuth-bankóval hivatalos vásárlásaikért, hogy azután hadbíróság elé állítsák mindazokat, akik ilyen pénzt rejtegettek. A szabadságharcban kisebb mértékben exponált személyek beálltak a községeik érdekében panaszkodó küldöttségek soraiba, nem gondolván, hogy talán még aznap éjjel értük is eljön az őrjárat.
Az európai forradalmi hullám elmúltával immár a birodalom keleti felére is síri csend telepedett. Haynau büszkén üzente: „Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon, ha kell, fejemmel szavatolok érte, mert gyökeresen irtom ki a gazt.”*
Haynau táborszernagy 1849. augusztus 24-i levele K. v. Schonhals altábornagynak. L. Az aradi vértanúk. (Összegyűjtötte, a szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta KATONA T. Bp. [1979.] II. 70.)
